Porlik, mint a szikla? – Az elmúlt tíz évben legalább kétszázezer magyar tűnhetett el Erdélyből

Lesz-e egymillió magyar Erdélyben? – ez a kérdés foglalkoztatja jelenleg a román népszámlálás kapcsán a magyar szakértőket, erről tartottak pénteken pódiumbeszélgetést Tusványoson. A nagyvárosnyi magyar erdélyi elfogyásának okairól értekező szakértők kitértek a román statisztikai módszertan kreatív megoldásaira éppúgy, mint arra, milyen következményei lehetnek helyi szinten a magyarság lélekszáma csökkenésének.

Vészjósló címmel tartottak szakértők pódiumbeszélgetést a 2022-es, még mindig tartó romániai népszámlálás várható eredményéről, „Lesz-e egymillió magyar Erdélyben?” címmel. A beszélgetésen elhangzott, bár ígéretes népszámlálásnak indult az idei, hiszen már az online kitöltési lehetőség technikai feltételeit is biztosították, a gyakorlatban számtalan sebből vérzik a felmérés, amelyet jól bizonyít, hogy befejezésének végső határidejét immáron harmadjára hosszabbították meg, és a nagyobb városok lakossága – mint Kolozsvár vagy Bukarest – még így is csak 90 százalékban lesznek megszámolva. Az előadók egyetértettek abban, hogy Romániában 2002-ben értette meg a román politikai elit, hogy egyrészt nem húszmilliós többé a románság, másrészt, hogy az EU-n belül számít a lakosság száma a különböző érdekérvényesítési területek miatt, ezért a tagállamoknak az az érdeke, hogy egy reális határokon belüli magasabb arányt mutassanak ki népesség tekintetében, amely még Európa számára eladható. Az eleve kozmetikázni szándékozott népességszámra bizonyíték lehet, hogy a népszámlálásról nem indult tájékoztató kampány, és általánosságban a román politikumot is hidegen hagyja a felmérés.

A szakértők becslése szerint az erdélyi magyarság száma elérheti az egymillió főt, de ez nagyban függ attól is, hány főt sikerül végül ténylegesen megszámolni Romániában. A módszertan szerint ugyanis egy vélt 90 százalék elérése után a román statisztikusok kiegészítik majd az adatokat beemelt személyekkel, amelyeknél azonban már nem jelölik az etnikumot.

A termékenység, gyermekvállalási hajlandóság várható élettartam tekintetében nincs lényegi különbség az anyaországi és az erdélyi magyarok között – árnyalta portálunk kérdésére a romániai népszámlálás várható eredményeit Kapitány Balázs, a KSH tudományos főmunkatársa. Ugyanakkor hozzátette, többletveszteséget jelent az erdélyi magyarság számára az asszimilációs, a kivándorlási, vagy Magyarországra történő átvándorlási veszteség  – ezek befolyásolják a várható adatokat, ennyiben látszik rosszabbnak a helyzet. A magyar közösség jövőjéről szólva elmondta, a kérdést területileg megosztottan kell vizsgálni, hiszen a székely területeken olyan erőteljes magyar többség van, hogy etnikai váltásra nincs reális forgatókönyv.

Ezen a területen a románság igencsak elöregedett és sokkal rosszabb demográfiai állapotban van, mint a magyarság

-tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta, vannak olyan szórványterületek, ahol az elmúlt népszámlálások gyors felszámolódást mutatnak, ezért is nagyon fontosak az újabb eredmények. Kiemelte, legalább ennyire izgalmas kérdés, hogy a vegyes etnikai területeken sikerül-e stabilizálni a magyarság számát.

Vezetőkép: MTI; a kép illusztráció