Lesz-e egymillió magyar Erdélyben? – ez a kérdés foglalkoztatja jelenleg a román népszámlálás kapcsán a magyar szakértőket, erről tartottak pénteken pódiumbeszélgetést Tusványoson. A nagyvárosnyi magyar erdélyi elfogyásának okairól értekező szakértők kitértek a román statisztikai módszertan kreatív megoldásaira éppúgy, mint arra, milyen következményei lehetnek helyi szinten a magyarság lélekszáma csökkenésének.
Vészjósló címmel tartottak szakértők pódiumbeszélgetést a 2022-es, még mindig tartó romániai népszámlálás várható eredményéről, „Lesz-e egymillió magyar Erdélyben?” címmel. A beszélgetésen elhangzott, bár ígéretes népszámlálásnak indult az idei, hiszen már az online kitöltési lehetőség technikai feltételeit is biztosították, a gyakorlatban számtalan sebből vérzik a felmérés, amelyet jól bizonyít, hogy befejezésének végső határidejét immáron harmadjára hosszabbították meg, és a nagyobb városok lakossága – mint Kolozsvár vagy Bukarest – még így is csak 90 százalékban lesznek megszámolva. Az előadók egyetértettek abban, hogy Romániában 2002-ben értette meg a román politikai elit, hogy egyrészt nem húszmilliós többé a románság, másrészt, hogy az EU-n belül számít a lakosság száma a különböző érdekérvényesítési területek miatt, ezért a tagállamoknak az az érdeke, hogy egy reális határokon belüli magasabb arányt mutassanak ki népesség tekintetében, amely még Európa számára eladható. Az eleve kozmetikázni szándékozott népességszámra bizonyíték lehet, hogy a népszámlálásról nem indult tájékoztató kampány, és általánosságban a román politikumot is hidegen hagyja a felmérés.
A szakértők becslése szerint az erdélyi magyarság száma elérheti az egymillió főt, de ez nagyban függ attól is, hány főt sikerül végül ténylegesen megszámolni Romániában. A módszertan szerint ugyanis egy vélt 90 százalék elérése után a román statisztikusok kiegészítik majd az adatokat beemelt személyekkel, amelyeknél azonban már nem jelölik az etnikumot.
A termékenység, gyermekvállalási hajlandóság várható élettartam tekintetében nincs lényegi különbség az anyaországi és az erdélyi magyarok között – árnyalta portálunk kérdésére a romániai népszámlálás várható eredményeit Kapitány Balázs, a KSH tudományos főmunkatársa. Ugyanakkor hozzátette, többletveszteséget jelent az erdélyi magyarság számára az asszimilációs, a kivándorlási, vagy Magyarországra történő átvándorlási veszteség – ezek befolyásolják a várható adatokat, ennyiben látszik rosszabbnak a helyzet. A magyar közösség jövőjéről szólva elmondta, a kérdést területileg megosztottan kell vizsgálni, hiszen a székely területeken olyan erőteljes magyar többség van, hogy etnikai váltásra nincs reális forgatókönyv.
Ezen a területen a románság igencsak elöregedett és sokkal rosszabb demográfiai állapotban van, mint a magyarság
-tette hozzá. Ugyanakkor hangsúlyozta, vannak olyan szórványterületek, ahol az elmúlt népszámlálások gyors felszámolódást mutatnak, ezért is nagyon fontosak az újabb eredmények. Kiemelte, legalább ennyire izgalmas kérdés, hogy a vegyes etnikai területeken sikerül-e stabilizálni a magyarság számát.
Vezetőkép: MTI; a kép illusztráció
Történész
2022-07-23 at 16:36
Már Marxék megállapították, hogy a lét határozza meg a tudatot. Azaz, menj világgá, keress sok pénzt, hogy boldogabbnak érezhessed magad. A magyarság is fogy, köztük az erdélyi magyarok, sőt, a büszke székelyek. Már a 19. század végén tódultak ki Amerikába a magyarok is. A világháborúk csak fokozták a kivándorlási hullámot. Az 56-os forradalom után ugyancsak kicsődült több százezer magyarországi. Annak ellenére, hogy több ezer, vagy tízezer honfitársunk a harcok miatt el kellett, hogy meneküljön hazánkból. Utána pedig gyakoriak voltak a disszidálások. Romániából is menekültek a magyarok, különösen a Kárpátok-géniusza magyarellenessége miatt, majd letündöklése után. Nem csak az anyaországba jöttek, de “jó magyar módra” továbbálltak a világba.
Itt van a kutya elásva.
Megkopott a nemzettudat, identitásunk, nemzeti büszkeségünk, netán lokálpatriotizmusunk. A magyar nép jelentősebb része mint gyökerét vesztett, megy világgá, mint a jó marha, amelyik keresi a jobbnál jobb füvű legelőt!
moliere
2022-07-23 at 02:20
A fogyás nem akkora tragédia, mint a minőségvesztés. Arra még jobban oda kéne figyelni. A minőség, az együttműködési képesség, a közös hit a saját hazában, ezek még a kereszténységnél is fontosabbak. Persze nem fontosabbak, a kereszténység a kereszténynek a legfontosabb. De a nemzet megmaradása szempontjából a szaporodás és fogyás mindig átmeneti. A minőséget, az együttműködést és a hitet nem szabad hagyni. Ha ezek nem vesznek el, majd lesz gyerek is. Most például ebben a három fontos alapkőben kételkedem. Gyerek születik, és azt látom, hogy sok gyerek inkább csak kedvezmény, autó, hitel, lakás. A közös magyarság-élmányért tett annyit Marco Rossi is, mint Novák Katalin. Majd ha a magyarság tényleg olyan lesz, amilyennek lennie kellene, akkor például a falvak megtelnek odaköltöző magyar családokkal, akik tanulnak az öreg emberektől, hogy hogyan kell ott élni.
Szerintem a magyarság és vele az emberiség életben maradásának első jele az lesz, ha az a rohadt mobiltelefon végre megtalálja megfelelő helyét: ott, ahol a vezetékes volt. Az emberek nyaka pedig kiegyenesedik. Másként már zuhanunk is.
moliere
2022-07-23 at 02:12
Lesz-e hárommillió román Erdélyben?
Ez a nagy román kérdés!!!
Trianon előtt, hivatalos magyar népszámlálás szerint volt. Aztán felment (felpumpálták) talán még hatmillióra is!!
Mára a nagy kérdés, hogy vannak-e annyian, mint amikor ellopták a földünket.
Van a lajstromban – feltételezem – több, mint hatmillió, aki az Erdély és a Részek nevű területeken él. De ebből több, mint egymillió nem ott él. Illetve ennél jóval több, de több, mint egymillió már soha nem fog ott élni, pedig beszámítják. Zöme nem magyar. A leszámolt hatmillió akárhányezerből eleve hétszámjegyű a cigányok száma, még ha nem is annyian vallják magukat annak. Nagy kérdés, hogy minek vallják magukat. Mikor minek? Aminek megéri. Tudnak-e magyarul? Sok helyen igen. Sokan. De közülük is sok nem ott él. Viszont ha a cigányoknak melegebb lesz a talpuk alatt a föld, Olaszországban és másutt, akkor hazamennek. Igen nagy tehertétel bárkinek, hosszú és kanyargós, köves út a civilizációba, és a kimenetele is bizonytalan. De döntő a kérdés, ki számolhatja el a magáénak őket egy olyan Erdélyben, amelyben rövidesen ötmillió ember sem fog élni, és ahol a cigányság minimum relatív többségben lesz, minimum. A cigány identitás nem túl maradandó: nem könnyen egyeztethető össze a felemelkedéssel. A befogadás egy nehéz kérdés. Jobbak vagyunk benne, mint a románok, de nagyon komoly kritériumokat kell kielégítenie egy cigánynak, hogy lemossa mások gyalázatát… saját magáról. Nekünk csak az a dolgunk, hogy munkában segítség, törvényben szigor, gesztusokban emberség legyen. De törvényben és végrehajtásban következetes kőkemény drákói szigor. Nem erősségünk… Pedig ez az útja, hogy Kárpátiában faltól falig, Dévénytől Orsováig a magyar legyen a civilizáció továbbfolyása, és mindenkinek ugyanazt jelentse Hunyadi, Széchenyi.
Dühös románszakértő
2022-07-23 at 01:46
Mivel úgy gondolom, minden a fejekben dől el, az itt hozzászólókra jellemző károgás és defetizmus miatt van és marad ilyen katasztrofális állapotban a magyarság. Mohács, Szatmár, Világos és Trianon mind mind csak a tünetei ennek.
PG
2022-07-22 at 22:24
Sajnos tényleg fogy a magyar is. (Meg a székely is) Persze ez nem a mohácsi vésztől van ebben téved a “K” néven beíró. A magyarságot először István király csökkentette, azzal, hogy a lakosság felét kivégeztette, a vallás erőszakos terjesztése miatt, no meg a hatalmának a megerősítése miatt. Sőt idegen hadakkal, a német lovagrenddel verték le némelyik törzs lázadását. Az akkori 3 millió magyarból 1,5 milliót öletett meg. Akkor végzetesen meggyengült Magyarország. Persze az egyház még szentté is avatta ezért az erőszakos hittérítésért. A kiürült ország részekbe idegen népeket telepítettek be, de az nem pótolta a magyarságot. A meggyengült országot tudták lerohanni a tatárok is. Később a Hunyadiak mindent elkövettek, hogy megerősítsék az országot, viszonylag eredményesen, de aztán az uralkodó osztály jobban félt a saját jobbágyaitól, mint a törököktől. A Dózsa féle parasztlázadást leverték a királyi haddal, de azokra a jobbágyokra akiket megöltek, a törökök elleni harcban lett volna szükség. Attól fogva már nem volt szabad és független Magyarország.
Az abortusznak pedig nem sok köze van a népesség szaporodáshoz. Ugyanis nem kívánt gyerekeket eredményezne. De ezt elmagyarázni hosszú lenne.
csakafidesz
2022-07-22 at 21:30
Lelkész 2022-07-22 at 19:00
Hát.. Nagyon nehéz magyarnak lenni ott, ahol a munkahelyi előremenetel akadálya, ha valaki magyarnak vallja magát.
Iref
2022-07-22 at 19:16
A magyar népesség fogy, nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is. Ez a “fejlett” világban jellemző.
Az okok messze vezetnek. Többen Mohácsot emlegetik. Igazuk van. Hogy miért következett be a mohácsi tragédia? Amerika felfedezésével a képzett vallon harcosok a magyar arany forint(Erdély, Felvidék biztosította) helyett, az Újvilág jobb lehetőségét választották.
Most sok fiatal szabadon jár a világban, sajnos számosan nem térnek haza.
A születésszám növekedésének nem kedvez a jelenlegi és a várható gazdasági helyzet.
A magyarok eredményei a világban jelzik erőnket, hogy csak néhány nevet említsek: Neumann János, Szilárd Leó, Karikó Katalin….
Lelkész
2022-07-22 at 19:00
Nos, a román népszámlálás adatai soha nem voltak megbízhatóak (ezt onnan tudom, hogy Erdélyi vagyok magam is és ismerem a módszereiket). Sokkal pontosabb adatokat találunk, ha az egyházaknak a támogatói listáit nézik meg, mert Erdélyben mind a mai napig, kivétel nélkül minden ember támogatja azt az egyházat amelyikhez tartozik. Akár református, akár katolikus, unitárius, stb.
Orientál
2022-07-22 at 18:42
Sajnos vannak olyan emberek akik nem ismerik a fontosságát és nem törődnek a jelentőségével. Pedig statisztikai felmérés az ottani magyarság szempontjából jelentős.
K
2022-07-22 at 18:40
K
2022-07-22 at 18:31
A szaporodási rátát megjavító abortusz megszüntetését pedig nem lehet elérni a magyar lakosságnál, így teljesen megától érthető a lakosság fogyása.
A nőket nem lehet szülésre rábeszélni, csak a szülésről való lebeszélés sikeres.
Így valóban az elnéptelenedő üres területeket más bejövő népek fogják kitölteni, és ez teljesen természetes.
Ez történt a mohácsi vész óta, és ez fog történni ezek után is mindaddig amíg a bejövő új népek nem változtatnak azon az embertelenségen ami Magyarországot jellemzi az abortusz területén.
K
2022-07-22 at 18:31
Én nem látom ilyen borúsan a helyzetet:
Magyarország szaporodási rátája sohasem tudta biztosítani a lakosság fennmaradását, és száz évente legalább kétszer kicserélődött a teljes lakosság, csak a magyar nyelv maradt meg.
A mohácsi vész óta Magyarország mindig gyarmat volt és szabadságharcainak megvívói sem voltak magyarok: Martinovics Ignác albán származású, Rákóczi és Kossúth szlovák származású, illetve a 13 aradi vértanú egyike sem volt magyar származású.
A sokat emlegetett Trianon is valójában a mohácsi vész által teremtett erőviszonyokat próbálta megközelíteni, és abba Magyarországnak semmi beleszólása sem lehetett, mint impotens tényezőnek.
A szaporodási rátát jelenleg az abortusz nyomja el, és ez nemcsak most van így hanem 200 évvel ezelőtt is így volt. 200 évvel ezelőtt a birtokosok nemesek esetében csak az elsőszülött fiú örökölhetett, azért hogy a birtok ne aprózódjon, csak egy fiú lehetett, a többi megszületendő magzatot elabortálták az angyalcsinálók, igen, már akkor volt abortusz csak több hibaszázalékkal.
A jobbágy pedig olyan szegény volt hogy vagy nem lehetett gyereke, vagy a szegénységtől haltak meg a gyerekek.
Az egész probléma a mohácsi vésztől indul ki, ahol az akkori hadsereg nem jeleskedett a hadtudományokban, és sajnos azóta is így van, és a jövőben sem lesz ez másképpen.
Füge
2022-07-22 at 18:14
Sajnos nagyon sok vegyes házasságból származó nem vallja magyarnak magát, sőt nem is tanítja meg a szülő a magyar nyelvet nekik. Ezek mind-mind románnak vallja magát. A románok pedig örvendeznek ennek, így fogy a magyar sajnos. De, ha Erdély ide tartozna, ez megfordulna… magyarnak vallanák magukat!
mutant pig
2022-07-22 at 18:12
Nem az a baj, hogy a fiatalok elmennek. Menjenek, nézzenek körül a világban, szerezzenek vagyont és tapasztalatot.
A baj az, hogy nem térnek haza egy családdal.
csakafidesz
2022-07-22 at 18:06
Trianon óta porlik a magyarság Romániában. Feleségem nagyváradi családból való, a II. világháború idején telepedtek át Váradról.
Tudományos libsizmus
2022-07-22 at 18:04
A délvidéki magyarság a felére csökkent a Balkán háború alatt. Most a kárpátaljai magyarság fog a felére csökkenni.
Épp ma vettem meg a Trianon küldetés című könyvet, amely arról szól, hogy a magyarok feltalálják az időgépet és visszamennek az első világháborúba megfordítani a végkimenetelt. Gyanítom, hogy valami ponyva lesz, mert még nem olvastam el.
Tessék szíves lenni kedves kormány, a KATA és a rezsipénzt mostantól időgép kutatásra fordítani, mert rövidesen nem lesz más esélyünk.
Tudományos libsizmus
2022-07-22 at 17:58
Ha abból indulunk ki, hogy az pénz, a hatalom és az információ a városokban összpontosul, akkor 1918 előtt Erdélyben, a Részeken, a Bánátban és Máramaroson magyar világ volt.
Ma ugyanitt már román világ van. Leszámítva a Székelyföldet. Ez egy teljes katasztrófa.
Visszafordítani pedig ma már nem lehet. Legfeljebb ha holnap reggel hadat üzenünk Romániának, visszafoglalunk mindent, majd az összes románt kitelepítjük Ó-Romániába. Ami sajnos nyilvánvaló képtelenség.
Hesslerezredes
2022-07-22 at 17:57
Ez is nagy baj.
De még nagyobb baj, hogy a hazai magyarság is lendületesen fogy.
A családtámogatási lépések nem vezettek eredményre.
A fogyás tovább tart.
2050-re így egy legfeljebb (talán még?) 6 milliós és nagyobb részben az is cigány etnikumú ország leszünk.
És a horror vacui érvényesülni fog.