Fontos foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy a magyarországi állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok is kapjanak magyar védettségi igazolványt, hisz ez nagyon sok embert érint – fogalmazott a PestiSrácok.hu-nak Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Nemzeti újrakezdés éve jegyében április 15-én nyílnak meg a határon túli magyarság segítését, megmaradását célzó pályázatok, a járvány kihívásaihoz igazodva, de a fokozatos nyitás reményében. Az államtitkár elmondta: kevés olyan magyarlakta település van a Kárpát-medencében, ahol az utóbbi években a kormány ne támogatott volna önkormányzatot, civil vagy egyházi szervezetet.
Hat területen támogatja a külhoni magyar szervezeteket a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság új pályázati kiírása, amely kedden jelent meg Nemzeti újrakezdés program néven – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, Budapesten. Potápi Árpád János hangsúlyozta: a vírusjárvány miatt kiemelt cél a rendkívüli körülmények között is biztosítani a külhoni magyar szervezetek és intézmények működését.
Újra elvágva egymástól
A fokozatos nyitás kapcsán sokakat érdeklő kérdés a határon túli közösségekkel való kapcsolattartás alakulása, többek között az, hogy a Magyarországon alkalmazott vakcinákat például elfogadják-e a szomszédos országok egy esetleges határátlépésnél. A sajtótájékoztatón többek között erről kérdezték Potápi Árpád Jánost, aki a felvetéssel kapcsolatban portálunknak elmondta: a Nemzetpolitikai Államtitkárság ugyan elsődlegesen nem ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, de személyes véleménye szerint ez Magyarországon túlmutató és megoldandó kérdés. Kiemelte, hogy hazánkban kizárólag a Nemzeti Népegészségügyi Központ által elfogadott vakcinákkal oltanak, hozzátéve: a szomszédos országok többségében is ezeket az oltásokat használják. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg az a legfontosabb, hogy minél többen regisztráljanak az oltásra, és nemcsak hazánkban, de a Kárpát-medencében is, mert az átoltottság teszi lehetővé, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba. Reményét fejezte ki, hogy a vakcináció felgyorsulásával már a nyári hónapokban találkozhatnak végre egymással azok a családok, rokonok, ismerősök, barátok, testvértelepülések, amelyek most fizikálisan is el vannak vágva egymástól.
A védettségi igazolványok kérdésére közös megoldást kell találni a Kárpát-medencében
Portálunk kitért arra is, hogy sajtóhírek szerint Erdély magyarlakta vidékein az oltási hajlandóság alacsonyabb, mint a romániai átlag. Arról érdeklődtünk, Magyarországnak van-e szerepe az oltás népszerűsítésében a határon túli magyarság körében is. Potápi Árpád János úgy vélte, közvetett módon a kormánynak, a hazai politikusoknak is van lehetősége az embereket arról meggyőzni, hogy minél többen vegyék fel az oltást, mert enélkül sehol nem következhet be a teljes nyitás. Megjegyezte: személy szerint minden alkalmat igyekszik megragadni, hogy erre felhívja a figyelmet, legutóbb Horvátországban és a Vajdaságban tette ezt. Hozzátette: az emberek egyre inkább felismerik az oltás előnyeit, különösen a védettségi igazolvány adta lehetőségek kapcsán. Mint kifejtette, az oltási igazolvány felmutatása után beülni egy étterembe, kávézóba, részt venni egy utazáson olyan lehetőségeket vetít előre, amelyek mindenkit elgondolkodtathatnak az oltás felvételéről. Ugyanakkor kiemelte:
Itt nemcsak az emberek személyes életéről van szó, hanem a közösségi életről is, attól, hogy valaki úgy véli, számára nem fontos az oltás, még megfertőzheti saját gyermekeit, családtagjait, vagy bárkit az utcán.
Portálunk arra is rákérdezett, felmerült-e annak lehetősége, hogy a magyarországi állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok is kapjanak magyar védettségi igazolványt. Potápi Árpád János kiemelte: mindenképp fontos foglalkozni ezzel a kérdéssel, hisz nagyon sok embert érint. Az államtitkár elmondta: fontos, hogy a Kárpát-medence országainak kormányai összehangolják a védettségi igazolványok elfogadásának kérdését és közösen keressenek megoldásokat.
Nemzeti újrakezdés éve
A sajtótájékoztatón Potápi Árpád János arról is beszélt, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2011 óta jelenti be hagyományosan pályázati felhívásait, az idei évben a járványhelyzet okozta kihívások figyelembevételével. Mint kifejtette, a 2021-es esztendő első fele eddig hasonlóan alakul, mint 2020 vége, így kiemelt cél a rendkívüli körülmények között is biztosítani a külhoni magyar szervezetek és intézmények működését. Kiemelte: kevés olyan magyarlakta település van a Kárpát-medencében, ahol a kormány ne támogatott volna önkormányzatot, civil vagy egyházi szervezetet. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az idei évben pályázatokat két részre bontották: az első szakaszban fejlesztésekre, felújításokra biztosítanak forrásokat, míg a másodikban a járványhelyzettől függően a programok megvalósítására. Az első szakaszban másfél milliárd forint forrás áll rendelkezésre, amelyből legfeljebb ötmillió forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni április 15-étől május 14-ig. A hat alprogramra osztott pályázati rendszerben – oktatás, kultúra, egyházak, sport, cserkészet, diaszpóra – december 31-éig kell megvalósulnia a nyertes pályázatoknak. Potápi Árpád János kiemelte, ahogy a Kárpát-medencei népesség átoltottsága növekszik, minden országban lehetőség nyílik a fokozatos nyitásra.
Ez mindenhol érinti a magyar közösségeket, és ahogyan előrehaladunk a nyitási folyamatban, annál inkább tudunk beszélni a Nemzeti újrakezdés évéről
– fogalmazott, hozzátéve: ha a folyamat lassabban halad, a Nemzeti újrakezdés éve programsorozat is lassabban tud megvalósítani.
Vezető kép: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS