“Előbb-utóbb minden hatalomnak be kellett látnia, hogy ezzel a néppel nem bír. Bár a szabadságküzdelmeinket, harcainkat mindig letörték, végül be kellett lássák, hogy mi egy független nemzet vagyunk. Legyünk erre büszkék, hogy ilyenek vagyunk” – fogalmazott az 1956-os forradalom és szabadság tiszteletére a Bem téren tartott koszorúzást követően portálunknak Potápi Árpád János. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár hozzátette, Magyarország az Európai Uniót a Szabad Nemzetek Uniójának gondolta, és ez így is volt egészen a 2010-es évekig, amikor valami megváltozott. Úgy vélte, Brüsszel most a nemzetek fölé kerekedő hatalommá vált, függetlenítette magát a tagállamoktól és diktátumokkal akarja érvényesíteni az akaratát, “mi magyarok néhány néppel együtt, kivált a lengyelekkel, felemeljük a szavunkat, mert ezt elfogadhatatlannak tartjuk“.
Portálunk elsőként felvetette: a rendszerváltást követően Magyarország az 1956-os forradalom és szabadságharc szabadságvágyának üzenetével „tért vissza” Európába, az Európai Unióba. Ugyanakkor, mintha úgy tűnne, a jelenlegi brüsszeli vezetésnek nem tetszik a magyarok szabadságvágya. Potápi Árpád János úgy reagált, minden történelmi esemény között lehet párhuzamot vonni. Mint felidézte, 1989-1990-et a magyarság vértelen forradalomként élte meg, ahol nem volt szükség arra, hogy a fegyverek erejével győzzünk, hanem, hogy végbemenjen egy demokratikus átalakulás.
1956 kiteljesedése ’89-’90-ben következett be
– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, ezután fogalmazódott meg a magyarságban az a vágy, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzon. A 14 éven keresztül zajló folyamat végén a magyarság örült, annak, hogy ez is megvalósult,
de soha nem gondoltuk volna, hogy amire megoldásokat szerettünk volna az uniótól kapni, abból a helyzetből, szempontból még rosszabb helyzetbe kerülünk, különös tekintettel a kisebbségi jogokra, nyelvhasználatra.
Mint megjegyezte, Magyarország az Európai Uniót a Szabad Nemzetek Uniójának gondolta, és ez így is volt, egészen a 2010-es évekig, amikor valami megváltozott.
Brüsszel a nemzetek fölé kerekedő hatalommá vált, függetlenítette magát a tagállamoktól és diktátumokkal akarja érvényesíteni az akaratát
-jelentette ki, megjegyezve, ez ellen nagyon sokan a tagállamok közül nem mernek, vagy nem is akarnak fellépni.
Mi magyarok néhány néppel együtt, kivált a lengyelekkel, felemeljük a szavunkat, mert ezt elfogadhatatlannak tartjuk, különösen a jelen helyzetben az olyan szankciók fényében, amelyek minden magyar és minden európai polgár számára rosszak, csak az oroszok számára nem
– hangsúlyozta. Az államtitkár kiemelte, Magyarország 12 éven keresztül dolgozott azon, hogy jelentős eredményeket könyvelhessen el, és amelyek semmivé fognak válni, ha Brüsszel tovább folytatja ezt a politikát.
Minden elnyomó hatalom belátta előbb-utóbb, hogy mi egy szabad nemzet vagyunk
Potápi Árpád Jánostól arról is érdeklődtünk, miért lehet az, hogy a Kárpát-medence kebelében, a szétszaggatott Magyarországon támadt fel mégis a szabadság tüze a szovjet elnyomás ellen, és mutatott példát akár az utódállamoknak is. Az államtitkár úgy vélte, ez talán a magyar népléleknek köszönhető, amely sosem bírta huzamosabb időn keresztül elviselni, hogyha egy másik hatalom ki akarta rá terjeszteni fennhatóságát.
Előbb-utóbb minden hatalomnak be kellett látnia, hogy ezzel a néppel nem bír. Bár a szabadságküzdelmeinket, harcainkat mindig letörték, végül be kellett lássák, hogy mi egy független nemzet vagyunk. Minden hatalomnak, birodalomnak beletörött ebbe a bicskája. Legyünk erre büszkék, hogy ilyenek vagyunk
– jelentette ki.
Népek Krisztusa, Magyarország…
A köszöntőbeszédben elhangzott Márai-idézet kapcsán végezetül arról kérdeztük az államtitkárt, egyszeri vagy örök kereszt, hogy a „népek Krisztusa, Magyarország”. Potápi Árpád János felidézte, Márai Sándor ’56 karácsonyán írta a verset, amelyben a karácsonyfa díszeivel hasonlította össze az akkori sötétségbe, félelembe burkolózott Magyarországot. Kiemelte, ez nem jó szerep, „ne törekedjünk arra, hogy mi legyünk mindig a mártír sorsúak legyünk”. Ugyanakkor hozzátette, az azonban büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy
bár nem vagyunk nagy nemzet, de az igazunkért mindig ki tudtunk állni és ki is állunk.
-fogalmazott.
Az 1956-os ünnepi megemlékezéseken a PestiSrácok.hu stábja is forgatott, videós beszámolónkat nemsokára Önök is láthatják, addig viszont figyelmükbe ajánljuk a fáklyás felvonuláson készült fotókat, amelyet kollégánk, Hatlaczki Balázs készített.
Fényfestés a Terror Házán 2022. 10. 22-én Fotó: Hatlaczki Balázs
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS