Prisztás-per: az új eljárásban sem fért kétség Portikék bűnösségéhez

Ítéletet hirdettek pénteken a 19 évvel ezelőtt történt Prisztás-gyilkosság  megismételt elsőfokú büntetőperében. A Fővárosi Törvényszék első fokon bűnösnek mondta ki Portik Tamást, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölésben, mint felbujtót, ezért őt 10 év fegyházbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlott, Hatvani István elkövetőként 9 évet kapott, a harmadrendű vádlottat a bűnsegédként, előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt emelt vád alól, bizonyítottság hiányában felmentette a törvényszék. A döntés nem jogerős, mivel Portikék ártatlanságukat hangoztatva fellebbeztek az ítélet ellen.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Portik Tamást, az Energol Rt. volt marketingigazgatóját azzal vádolták, hogy az ő utasítására 1996. november elsején végzett testőre, Hatvani István másodrendű vádlott az éjszakai életben jelentős szerepet betöltő egykori vállalkozóval, Prisztás Józseffel. Az ügyészség szerint az áldozat barátja, Fazekas Ferenc harmadrendű vádlott bűnsegédként vett részt a gyilkosságban. A bíróság 2014. februárjában egyszer már elítélte az Energol-vezért a gyilkosságban, aki, nem jogerősen 11 év fegyházat kapott, míg a vállalkozó fejbelövésével vádolt Hatvani Istvánt tíz év fegyházzal sújtotta. Fazekas Ferencet bizonyítottság hiányában akkor is felmentették, mivel kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a harmadrendű vádlott tudott arról, mi készül valójában Prisztás József milliárdos üzletember ellen. A Fővárosi Ítélőtábla azonban a döntést tavaly októberben hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot. A táblabírósággal ugyan a Legfőbb Ügyészség nem értett egyet és Polt Péter a Kúrián támadta meg a végzést, ám a legfelsőbb bírói fórum elutasította az indítványt, így került az ügy újból a Fővárosi Törvényszékre.

Prisztás Józsefet 1996. november elsején hidegvérrel gyilkolták meg. a BRFK nem találta a tetteseket. Fotó: Mixonline.hu

Nem volt szükséges az egyesítés

Az ítélet pénteki indoklásában a bíró kiemelte, azért nem egyesítették az ügyet az Aranykéz utcai robbantás ügyével, mert az még csak nyomozati szakban volt, és még nem volt egyértelmű, hogy vádemelés is lesz az ügyben, amikor a Prisztás-gyilkosságot már első fokon tárgyalta a bíróság. Emellett a bíróság a Kúria jogegységi döntése alapján járt el, az ugyanis akkor írja elő az ügyek egyesítését, ha ugyanaz a tettes is, ám az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében a vádhatóság a rettegett Jozef Rohácot tartja az elkövetőnek, nem pedig Hatvanit. A bíróság szót ejtett a fél évvel ezelőtt elfogott, jelenleg Brazíliában, kiadatási őrizetben lévő Lakatos Andrásról is. Kisbandi írásbeli vallomását a bíróság szerint  törvényes körülmények között vették fel, és bár jobb lett volna, ha személyesen hallgathatják ki, ez a kiadatási eljárás elhúzódása miatt nem volt lehetséges.

Érthetetlen, miért nem nyomoztak tovább

Hajba Krisztina emlékeztetett arra is, a BRFK az eljárást 1997 októberében megszüntette, majd a Fővárosi Főügyészség 2012. február 15-én a nyomozás folytatását rendelte el. Hajba Krisztina elmondta, az 1996-ban elkezdődött, majd tizenegy hónappal később lezárt nyomozás is részben feltárta a bűncselekmény indítékát, illetve azokat a személyeket akik részfeladatokat láthattak el a merényletben. A nyomozás végén, a Pesti Tibor által 1997 október 21-én készített jelentésből az is kiolvasható volt, hogy a bűncselekmény hátterében Portik Tamás állhatott. Ezekre a megállapításokra az akkori nyomozók leginkább a híváslisták és a cellainformációk elemzésével jutottak. Ennek fényében utalt a bírónő arra, hogy érdekes módon több, a jelentésben szereplő személy kihallgatására nem került sor. Ráadásul a rendelkezésre álló adatok alapján lett volna lehetőség arra, hogy továbbvigyék az eljárást, „ott voltak a megoldás határán”, ennek ellenére lezárták a nyomozást. A bírónő a korábbi nyomozás hiányosságai között megemlítette még, hogy az alapeljárásban „elfelejtették” feltenni Fazekas Ferencnek azt a kérdést, hogy „véletlen-e, hogy pont akkor járt arra egy biciklis és öli meg Prisztást”, amikor együtt mentek ügyet intézni a későbbi sértettel. Ismert, az akkori nyomozók tudták, hogy Prisztás halála előtt Fazekas felhívta azt a 827-es végződésű számot, amit az új eljárásban Portikhoz kötöttek.

A bíróság hitelesnek ítélte meg az ügy koronatanúját. Fotó: Baktay Péter/PestiSrácok.hu

Nem dőlt meg a koronatanú szavahihetősége

Az ítélet indoklásában fontos szerepet játszott a 2-es számú védett tanú vallomásának elemzése, akit egyébként 16 évig – ki tudja, miért – meg sem hallgatott a rendőrség ebben az ügyben. A bírónő már a korábbi eljárásban is hangsúlyozta, hogy a tanút szavahihetőnek ítélte meg. Attól, hogy valaki állt már bíróság előtt, sőt el is ítéltek, még nem jelenti azt, hogy soha többé, semmilyen ügyben nem vehető figyelembe a vallomása – a bírónő utalt rá, több, a védelem által felkért tanú is „szélhámosnak”, „szava hihetetlennek” nevezte a tanút. A nő esetében a törvényszék már a 2014-es indoklásában is megállapította, hogy olyan dolgokról volt tudomása és olyan dolgokról számolt be, hogy egyértelműen bebizonyosodott, Portik bizalmi emberéről van szó. Az is beszédes a bíróság szerint, hogy Portikék az iratismertetés során azonnal felismerték a 2-es számú tanút. Még csak nem is találgattak, hogy ki lehetett az a személy, aki kipakolt. A bírónő elmondta, hogy a hölgy hitelességét azok a Portik által az új eljárásban behívott, egykoron a Művészinasban dolgozó tanúk sem tudták megdönteni. Az ugyanis nem várható el tőlük, hogy egy mostani fénykép – amit Portik a börtönben szerzett meg a védett tanúról – alapján emlékezzenek az energolos egykori bizalmasára – tette hozzá Hajba Krisztina.

A bíróság szerint bizonyítható Portikék bűnössége

Elhangzott, a törvényszék csaknem húsz évvel ezelőtti fényképeket is beszerzett a másodrendű vádlottról, és azok alapján megállapította, hogy egyáltalán nem volt olyan elhízott, mint ahogyan azt a védelem tanúi állították, ami az elkövető személyleírása miatt rendkívül fontos . De ellentmondóak voltak  Hatvani hozzátartozóinak a vallomásai, így nem bizonyítható, hogy a férfi vidéken, egy családi rendezvényen volt a gyilkosság napján – hangzott el a tárgyaláson.  A bíróság úgy értékelte, hogy az új bizonyítékok nem voltak alkalmasak arra, hogy az előző elsőfokú eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján megállapított tényeket cáfolják, ezért az akkori ítélettel megegyező tényállást állapítottak meg. A törvényszék szerint a híváslistákat és cellainformációkat, a tanúvallomásokat és más okirati bizonyítékokat együttesen mérlegelve megállapítható az elsőrendű vádlott Portik Tamás és egykori testőre, Hatvani István bűnössége.

Hatvani István kilenc év fegyházat kapott Prisztás József fejbe lövéséért. Fotó: Baktay Péter/ PestiSrácok.hu

Az Energol-vezér és testőre bűnös a gyilkosságban

Mindezek miatt a Hajba Krisztina vezette bírói tanács bűnösnek mondta ki  első fokon Portikot felbujtóként, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölésben, így nem jogerősen 10 év fegyházat kapott. A törvényszék bizonyítottnak látta azt is, hogy a gyilkosságot előre kitervelten Hatvani István másodrendű vádlott hajtotta végre, ezért őt 9 év fegyházra büntette. Fazekas Ferencet ugyanakkor a felhozott vádak alól bizonyítottság hiányában felmentették, mivel kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a harmadrendű vádlott tudott arról, mi készül valójában Prisztás József milliárdos vállalkozó ellen. Elhangzott, hogy Portik tekintetében az aljas indok minősítés szerepel az ítéletben. A tanácselnök még a tavaly februári ítéletében kifejtette, hogy Prisztás halálához nem is biztos és elsősorban a vagyoni elszámolási vita vezetett, hanem a pozícióharc. Portik el akarta foglalni a Prisztás megölésével megüresedett pozíciót.

Fellebbeznek az ítélet ellen

A bíróság a vádlottak büntetésének kiszabásakor  enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy tizenkilenc év telt el a gyilkosság óta.  Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a harmadrendű vádlott esetében a bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett. Fazekas Ferenc és kirendelt védője, ifjabb Balsai István tudomásul vette a felmentést. Az első- és a másodrendű vádlott felmentést kért, a védők emellett az ítélet hatályon kívül helyezését is kezdeményezték, így az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Portik Tamás és Hatvani István a döntés utáni felszólalásukban ártatlanságukat hangoztatták és kijelentették, hogy nem ők követték el a bűncselekményt.  Tuza Péter, az Energol-vezér ügyvédje a PestiSrácok.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet a döntéssel és szerinte nem valósult meg védence tisztességes eljáráshoz való joga sem, így részben eljárási szabálysértések, illetve megalapozatlanság miatt nyújtanak be fellebbezést a táblabírósághoz. A Portik Tamás és volt testőre védelmét is ellátó Patócs Ilona portálunknak azt mondta, hogy „felháborítónak” tartja az ítéletet. Ellenben elégedett a döntéssel a bizonyítottság hiányában felmentett Fazekas védője, ifjabb Balsai István, aki szerint védence tekintetében nem is lehetett volna más ítéletet hozni a korábbi döntéshez képest, mivel a tények nem változtak, ezért az azokból levont következtetések sem változhattak meg. A bíróság a mai határozathozatalon döntött arról is, hogy Portik és Hatvani továbbra is előzetes letartóztatásban marad.

Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu