Döntött a Kúria: Polt Péter nem élhetett volna kifogással a Prisztás-ügyben
Formai okokra hivatkozva utasította el a Kúria csütörtökön a Legfőbb Ügyészség Prisztás-gyilkosság ügyében tett törvényességi kifogását. A legfőbb bírói fórum ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nem élhetett volna a rendkívüli jogorvoslat lehetőségével, ugyanis erre csak jogerős bírósági döntés esetében lett volna rá módja. Csakhogy a Kúria mai végzése szerint a táblabíróság hatályon kívül helyező végzése nem tekinthető jogerősnek, emiatt a bíróság nem is vizsgálhatta az ügyészség érveit. Még mindig nem tudni, hogy az ügyet egyesítik-e a többi Portik-perrel vagy sem.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Mint azt a PestiSrácok.hu elsőkéntmegírta, a Fővárosi Ítélőtábla – miután már nyáron kitűzte a másodfokú tárgyalást – október 2-án hatályon kívül helyezte a Prisztás József ellen elkövetett gyilkosság perének elsőfokú ítéletét. A Nehrer Péter vezette tanács arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy nem várta meg az Aranykéz utcai nyomozás végét, amely üggyel nem csak a Fenyő- gyilkosság perét, hanem a Prisztás-ügyet is egyesíteni kellett volna. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Prisztás-ügy vádiratának tizenkettedik oldalán olvasható közleményt, amelyben a Fővárosi Főügyészség felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy Portik Tamás elsőrendű vádlott ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda az Aranykéz utcai robbantás ügyében is nyomozást folytat. Azonban ahhoz, hogy több emberen elkövetett emberölésben el lehessen ítélni Portikot, a törvényi egység elve miatt egy eljárásbankell lefolytatni az emberöléses ügyeit – érvelt az ítélőtábla a Kúria 2013-as jogegységi döntésére hivatkozva. Ezzel az érveléssel azonban ifjabb Balsai István, az ügyben első fokon felmentett harmadrendű vádlott, Fazekas Ferenc védője, valamint később a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség sem értett egyet, a döntést törvénysértőnek ítélték meg. A Legfőbb Ügyészség ezért jogorvoslatért fordult a Kúriához. Szerintük ugyanis az egyesítésnek akkor lett volna helye, ha az összevonni kívánt büntetőügyekben a tettes, és nem a felbujtó, azaz Portik Tamás személye azonos.
A Legfőbb Ügyészség képviselője szóbeli indoklásában kiemelte, ha a Prisztás-gyilkosságot egyesítenéka másik két "megaüggyel", akkor az már az ésszerűség határát súrolná. Portik Tamás ügyvédje, Rácz G. Gábor a nyilvános ülésen azt hangsúlyozta, hogy a jogegységi döntést többféleképpen is lehet értelmezni. A tanácskozáson szintén jelenlévő Portik Tamás pedig arra tett utalást, hogy hamarosan lezárul a Cinóber-gyilkosság nyomozása, ahol viszont ugyanaz a tettes van megnevezve, mint a szeptemberben egyesített két másik ügyben. A Kúria rövid tanácskozás után elutasította a legfőbb ügyésznek a „törvényesség érdekében” benyújtott jogorvoslati indítványát. A Molnár Gábor vezette bírói tanács döntését azzal indokolta, hogy Polt Péternek csak jogerős bírósági végzés esetben lett volna lehetősége ezzel a rendkívüli jogorvoslattal élni. Márpedig a legfőbb bírói fórum arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése nem jogerős, így az ügyészség beadványának tartalmi részét a Kúria nem is vizsgálhatta. A tanácselnök azonban hozzáfűzte, hogy „sajnos”, mivel egyébként „nagy örömmel foglalt volna állást.” Mivel a Kúria csütörtöki döntése semmilyen iránymutatást nem adott, így továbbra is kérdés, hogy a Prisztás-gyilkosságot az új elsőfokú eljárásban egyesíteni kell-e az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-merénylet ügyével, vagy nem.
Ifjabb Balsai István - aki felhívta portálunk figyelmét a törvénysértésre - kérdésünkre azt mondta, sajnálatos, hogy a Büntetőeljárási törvény (Be) nem ad lehetőséget a hatályon kívül helyező végzések elleni jogorvoslati lehetőségekre. Szerinte meg kéne fontolnia a jogalkotónak, hogy a most készülő új Be szabályai közé az előbb említett lehetőség bekerülhessen. Arra a kérdésünkre, hogy a Prisztás-ügy miként folytatódik majd, ifjabb Balsai azt mondta, hogy visszakerül az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszékre és majd ott eldöntik, hogy egyesítik-e az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyével vagy nem. "'A törvényszéknek döntésében azt kell fontolóra vennie, hogy melyik erősebb szabály: a Kúria jogegységi döntése, amely nem írja elő a büntetőügyek kötelező egyesítését, vagy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése, amelyik viszont a három ügy egyesítésére kötelezi az elsőfokú bíróságot."
Fotó: hatalyonkivul.hu
