Prisztás-ügy újratöltve: Doszpot Péterék már húsz éve tudták, hogy Portik ölethette meg a vállalkozót

Hétfőn kezdi ismét tárgyalni a Prisztás-gyilkosságot a Fővárosi Törvényszék Laczó Adrienn vezette tanácsa. Az 1996-ban történt leszámolás ügyében tavaly rendelt el perújítást a Fővárosi Ítélőtábla, miután Jozef Roháč azt vallotta: nem Portik egykori testőre, hanem ő végzett az áldozattal. A portálunk által megszerzett iratok szerint ugyanakkor a rendőrség és az ügyészség összesen harmincegy (!) pontban cáfolja Roháč elmondásait. Szerintük a szlovák bérgyilkos csak menteni próbálja bűntársát, Portik Tamást, akinek a felbujtói szerepét már 1997-ben ismerte a Doszpot Péter vezette gyilkossági csoport, de – ki tudja, miért – mégis eredménytelenül szüntették meg a Prisztás-ügy első nyomozását.

A budapesti éjszakai élet egyik legismertebb alakját, Prisztás József vállalkozót 1996. november elsején gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. A férfi az ügy későbbi vádlottjával, F. Ferenccel ment egy ingatlanügyet intézni, ám amikor beszállt volna az autójába, egy kerékpárral közlekedő bérgyilkos a közelébe ért és fejbe lőtte az ismert vállalkozót.

Megdöbbent az alvilág

Azt az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás videovallomásából tudhatjuk, hogy a gyilkosság sokkolta az akkori alvilágot. Boros szerint a „városban mindenki tudta”, hogy Portikék útjában állt az olajüzletbe „belekotnyeleskedő” Prisztás.

Itt tudatosult a városban, az éjszakában, hogy na, akkor itt nem viccelnek, minden megtörténhet. Elég brutálisan lett kivégezve Prisztás, és ebben a városban tényleg nem történt még ilyen. Össze lehetett verekedni, lehetett köpködni egymásra, bokszolni, fölvonulni, de azt, hogy egy olyan embert, aki számít, és szembe mer helyezkedni valakivel, ilyen brutális módon intéznek el pillanatok alatt, még nem volt. Ekkor vált világossá és érthetővé, hogy egy új erő jelent meg, amely gyorsan tesz pontot a dolgokra

– mondta Boros, aki szerint a merénylet következménye „a félelem volt, és a Prisztás mögött csoportosuló erők, az ütőemberek és a gazdasági erők is leblokkoltak”.

Rendőrségi helyszínelés a Prisztás-gyilkosság után. A háttérben Doszpot Péter. Fotó: MTI

Érthetetlen, miért nem nyomoztak tovább

A BRFK életvédelmi alosztálya a gyilkosság utáni nyomozást viszonylag gyorsan, egy éven belül lezárta, annak ellenére, hogy már részben feltárták a bűncselekmény indítékát, illetve azokat a személyeket, akik részfeladatokat láthattak el a merényletben. Ezekre a megállapításokra az akkori nyomozók leginkább a híváslisták és a cellainformációk elemzésével jutottak. Már 1996-ban több szálon futott a nyomozás, hiszen Prisztás József halála nagyon sok embernek érdekében állt. Felvetődött az orosz szál, illetve a vagyonhoz hozzájutott H. István és M. Judit szerepe. H. Istvánt egyébként 1997. október 9-én, a hagyatéki tárgyalást követően, egy kerékpárra szerelt távirányítós bombával akarták megölni. A férfi súlyos sérüléseket szerzett, de túlélte a támadást. Az elsőfokon eljáró ügyész szerint H.-t azért robbanthatták fel, mert Portik a Prisztás-vagyonból nem kapta meg a részét. Visszatérve Prisztás megöléséhez: a nyomozók már 1996-1997-ben tudtak a Kisbandi-féle ingatlanvitáról is, illetve egy olajos üzleti nézeteltérésről Portikék cége, az Energol Rt. és Prisztás között. Az ügy akkori előadója szerint utóbbi vita volt a nyomozás megoldásának „kulcsa”. Pesti Tibor az 1997. október 22-én írt összefoglaló jelentésében meg is nevezte, hogy Portik Tamás (akit, mint informátort (!) hallgattak csak meg az ügyben) állhat a bűncselekmény hátterében. Annak ellenére, hogy ott álltak a megoldás kapujában, a Doszpot Péter vezette alosztály végül tizenegy és fél hónap után megszüntette a nyomozást. 

A rendőrök már 1997-ben tudták, hogy Portik Tamás a felbujtó. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

Portik: Prisztást ki kell nyírni!

Portikot csak 2012-ben tartóztatták le, majd pár évvel később a bíróság is bűnösnek mondta ki az emberölésben. A jogerős ítélet szerint Prisztás József és az Energol-vezér elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik Tamás elhatározta, hogy megöleti a milliárdos üzletembert. A gyilkosságot a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint Portik testőre, H. István hajtotta végre. Az ítélet indoklása kitért rá: az áldozat és Portik Tamás is üzletelt az alvilág bankárának tartott Lakatos Andrással, becenevén Kisbandival, akinek Portik 80 millió, Prisztás József mintegy 100 millió forintot adott kölcsön. Ennek fedezetéül Kisbandi mindkettőjüknek ugyanazokat a nagy értékű, XII. kerületi ingatlanokat ígérte biztosítékként. Portik és Prisztás igényt tartottak a több, mint 300 millió forint értékű ingatlanokra, ezért találkozót beszéltek meg a Művészinas Étteremben, de nem tudtak megegyezni. Portik ezután döntötte el, hogy végez Prisztással, ezért parancsba adta testőrének, H. Istvánnak, hogy „nyírja ki Prisztás Józsefet”. Az üzletembert néhány nappal a találkozó után az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén H. egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte Prisztást, aki a helyszínen életét vesztette. Mindezekért Portikot és H. Istvánt is 15 évre ítélte jogerősen a táblabíróság, a harmadrendű vádlott, F. Ferenc, aki a vád szerint a helyszínre csalta a sértettet, tíz évet kapott. A bíróságon felvonult a fél alvilág, de a jogerős ítéletet leginkább Portik egykori titkárnőjének és mindenesének vallomására, valamint okiratokra, híváslistákra és cellainformációkra alapozva hozták meg.

Súlyos kritika a rendőröknek

A bíróság súlyos kritikával illette a korábbi, 1996-97-es nyomozást, megjegyezve, hogy érthetetlen, a felbujtó azonosítása után miért nem nyomoztak tovább. A tanácsvezető kiemelte, hogy az akkori kihallgatók „elfelejtették” feltenni F. Ferencnek azt a kérdést, hogy „véletlen-e, hogy pont akkor járt arra egy biciklis és öli meg Prisztást, amikor együtt mentek ügyet intézni a későbbi sértettel?” A nyomozók „elfelejtették” beszerezni F. cellainformációit is, de a bíróság utóbbi tény mellett azt sem akarta minősíteni, hogy „a harmadrendű vádlott 1996-os kihallgatásának felületessége a véletlen műve volt-e, vagy sem”. Az akkori rendőrségi viszonyokat jól ismerők szerint egyébként F.-nek „percei lettek volna hátra”, ha már az első kihallgatása alatt kipakol Portikról, mert abban az időben szinte minden fontosabb információ kiszivárgott az alvilághoz.

Roháč hosszú vallomásában beszélt arról, hogy ő Prisztás gyilkosa. Fotó: MTI

Roháč állítja: ő lőtte le a vállalkozót

H. István és védője, Patócs Ilona indítványára a Kúria sokak meglepetésére tavaly nyáron arra hivatkozva rendelt el perújítási nyomozást az ügyben, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság elkövetéséért jogerős szabadságvesztését töltő Roháč azt állította: ismeri az ügy hátterét és meg tudja nevezni a valódi elkövetőt. A szlovák bérgyilkost meghallgatták a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai, akiknek Roháč nyolc órás vallomásában kifejtette: nem az ügyben jogerősen elítélt H. István, hanem ő lőtte le egy bicikliről Prisztás Józsefet. Az ügyészség nem hitt a szlovák bérgyilkosnak és az indítványok elutasítását kérte a Fővárosi Ítélőtáblától. A táblabíróság ugyanakkor tavaly novemberben úgy döntött: H. István esetében Roháč vallomása elegendő a perújításhoz, és mivel az eredeti vád és a korábbi ítéletek szerint Portik H. Istvánt utasította a gyilkosságra, így az Energol-vezér szerepét is újra vizsgálni kell az új eljárásban (azóta a tábla helyt adott a harmadrendű vádlott kérelmének is).

Részlet Roháč vallomásából.

Jozef Roháč a PestiSrácok.hu által megszerzett vallomásában a nyomozóknak hangsúlyozta: az ukrán-orosz maffia kérését egy dunaszerdahelyi csoporton keresztül volt bűntársa, Jozef Hamala közvetítette felé, ő elvállalta a megbízást, ám ennél többet a megbízói körről nem tudott vagy nem akart elárulni. Elmondta: Prisztást már napok óta követték, ő pedig a megfelelő időben a megfelelő helyre ment, majd fél óra várakozás után biciklivel elindult Prisztás felé:

megindultam olyan gyorsasággal, hogy ott legyek addigra, mire a kocsihoz ér Prisztás. Amikor kinyitotta az ajtót, éppen odaértem hátulról és menet közben a kezemen lévő zacskón keresztül kb. fél méterről fejbe lőttem. Olyan gyorsasággal történt, hogy senki nem vett észre semmit, sem Prisztás, sem a kocsi utasa.

Roháč vallomását itt elolvashatják.

Részlet a Roháč-vallomásból.

Harmincegy pontban cáfolják a bérgyilkos vallomását

A perújítással összefüggésben a fővárosi főügyész is megszólalt. Ibolya Tibor portálunknak adott interjújában arról beszélt, hogy a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azért ellenezte a perújítás elrendelését, mert a meglévő bizonyítékok alapján Roháč vallomását enyhén szólva is megkérdőjelezhetőnek tartja. A főügyész hozzátette: ez a perújítás során a bíróság számára is nyilvánvalóvá fog válni. A főügyész feltehetően arra a rendőrségi összefoglalóra alapozta az állítását, amely összesen 31 pontban cáfolja Rohác tanúvallomását. A rendőrök többek között rögzítették: Roháč az elkövetés évét, de még az évszakot sem tudta meghatározni; megállapították, hogy a szlovák bérgyilkos itt is – ahogy korábban az Aranykéz utcai ügyben – a már halott Jozef Hamalára ken szinte mindent (Hamalát a szlovák hatóság vádja szerint éppen ő lőtte fejbe). A jelentésben azt is leírták, hogy Jozef Roháč a Prisztás által használt Jeep színét is eltévesztette, ahogy arra sem találtak adatot, hogy az áldozatot követték volna, de a rendőrök megjegyezték, hogy erre nem is volt szükség, mivel a harmadrendű vádlott nyomozati és bírósági vallomásában is elmondta, hogy közölte Portikkal, hogy mikor és hol fog találkozni a sértettel. Emellett Roháč ruházatát máshogy írták le a helyszíni tanúk, mint amit a férfi most elmondott, ráadásul az igazságügyi szakértői vélemény szerint Prisztást a lövés oldalról érte, nem pedig hátulról, amiről Roháč beszélt – olvasható a portálunk által megszerzett jelentésben, amiben azt is leírták, hogy Roháč vallomása után nem volt olyan nyomozati cselekmény, amit el lehetett volna végezni, hiszen Hamala halott, a „dunaszerdahelyiek”, azaz a Pápay-klán tagjai ugyancsak halottak. A hatóság szerint Roháč vallomásának az igazi célja – mivel már nincs vesztenivalója -, hogy ezzel segítse bűntársát, Portik Tamást.

Roháč nyolc órán át vallott a gyilkosságról.

Az olajos alvilág szerint is Roháč a gyilkos

Azt ugyanakkor mindenképp meg kell jegyezni, hogy több tanú is beszélt arról, hogy Jozef Roháč követte el a bűncselekményt, igaz, nem az orosz-ukrán-maffia, hanem Portik Tamás és volt cégtársai megbízásából. A Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László is azt vallotta a 2004 decemberében tett titkosított vallomásában, hogy Roháč végzett Prisztással. Radnai ezzel kapcsolatos ismeretei magától Portiktól, illetve régi barátjától, az Energol Rt. egykori belkereskedelmi igazgatójától, Drobilich Gábortól származnak. Drobilich állítólag azt mondta a volt keresztapának, hogy Roháč „egy igazi professzor, nejlonzacskóval fogta a fegyvert, hogy ne maradjon lőpor a kezén”. Radnai mellett volt üzlettársa is azt vallotta a bíróságon, hogy a szlovák férfi lőtt, továbbá a szintén az olajmaffiához köthető Zsóvár Imre is jegyzőkönyvbe mondta korábban, hogy az energolosok Roháčot bízták meg a likvidálással. A férfi állította: a halála előtt nem sokkal találkozott Prisztás Józseffel, akiről Portikék egyik embere megjegyezte, hogy „na, ez sem fog itt sokáig szaladgálni”. De a vallomásban szerepelt az is, hogy Zsóvár fültanúja volt, amint az Energol Rt. három vezetője az 1996-ban meggyilkolt vállalkozó sorsáról tárgyalt, aki „ha nem változtat a hozzáállásán, akkor a Fogászra”, azaz Roháčra „bízzák az ügyet”. Egy televíziós interjúban a sokáig Brazíliában bujkáló Kisbandi is megemlítette, hogy ő is úgy hallotta: a szlovák férfi húzta meg a ravaszt.

H. István hét éve ül börtönben, Roháč szerint ártatlanul. Fotó: Mészáros Péter

A védők bíznak a felmentésben

Szikinger István, Portik Tamás ügyvédje az üggyel kapcsolatban a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott: kétséget kizáróan nincs bizonyítva, hogy ezt a bűncselekményt védence követte el. Jozef Roháč sem állította a mostani vallomásában, hogy Portik bujtotta fel az emberölésre, így azt várom, hogy a bíróság felmentse Portik Tamást – hangsúlyozta az ügyvéd, hozzátéve, hogy ha H. Istvánt felmentik, akkor okszerűen védencét is fel kell menteni, mert akkor borul a tényállás. Patócs Ilona, H. István védője pedig arról beszélt portálunknak, hogy ügyfele már hét éve ül börtönben egy olyan bűncselekmény miatt, amit el sem követett, de most abban reménykednek, hogy Roháč vallomása végre fordulatot hozhat. A védő megjegyezte: ők már korábban tanúkkal igazolták, hogy H. az emberölés napján nem tartózkodott Budapesten, mert vidéken, a rokonainál volt. Patócs Ilona elmondta: szerinte Roháč vallomásával minden a helyére került, mivel a korábbi bírósági döntések „megerőszakolt” ítéletek voltak, de mára kiderült az is, hogy mi történt a gyilkos fegyverrel és a biciklivel a leszámolás után. Az ügyvédnő hozzátette még: a tanúk is egy alacsony, átlagos testalkatú elkövetőről beszéltek, ami nem H. Istvánra, hanem Jozef Roháčra illik. Ifj. Balsai István, F. Ferenc kirendelt védője azt emelte ki portálunknak: a perújítás sikere azon fog múlni, hogy a bíróság mennyire találja Jozef Roháč vallomását szavahihetőnek, ugyanakkor arra kell készülni, hogy az ügyészség annak minden pontját igyekszik majd cáfolni, hiszen a perújítási nyomozás során a rendőrség 31 ponton próbálta megkérdőjelezni a Roháč vallomásában foglaltakat. Valószínűsíthetően a perújítási eljárás Roháč vallomásának az ellenőrzéséről és az ügyészség keresztkérdéseiről fog szólni – mondta ifj. Balsai István.

A megismételt per hétfőn Portikék meghallgatásával kezdődik a Fővárosi Törvényszéken.