Önsorsrontók a magyarok, vagy Istennek terve van Magyarországgal? – Döbrentei és Petrás járt az Öregnél
Az Öreg Petrás Mária keramikus művésszel, népdalénekessel és Döbrentei Kornél költővel beszélgetett a hazáról, a hitről, Istenről és az árulókról.
Önsorsrontók a magyarok, vagy Istennek terve van Magyarországgal? – nem az a tipikus, könnyed karácsonyi téma, de Petrás Mária és Döbrentei Kornél sosem a könnyebb utat keresi. A kérdés megválaszolása során felidézték a pusztulásra ítélt csángókat, ahonnan Petrás Mária származik, meg azokat a népdalokat, amelyek a kis erdélyi magyar falvakban születtek Jézusról és Máriáról. Szóba került az is, hogy a magyarokat több mint ezer éve próbálják elüldözni a Kárpát-medencéből, sikertelenül, a fennmaradásunkat máig a hitünk, a küzdeni akarásunk és az isteni küldetésünkbe vetett hit biztosítja.
Döbrentei Kornél költő ugyanakkor látja a magyar néplélek árnyékos oldalát is, amit elborított a középszer. Hogy talán nincs még egy olyan nép a Földön, amely ennyire öngyilkos módon képes saját fajtája ellen fordulni, a testvérét megtagadni és a nemzeti érdekekért kiállókat meghunyászkodva cserbenhagyni. Ám a költő szerint a kivételes történelmi pillanatokban mindig megleli testvér a testvért (itt 1848-49-re és 1956-ra utal), s ha kell, nemes nagyszerűséggel áldozzák fel magukat sokan a nemzeti ügyek oltárán.
Petrás Mária – utalva a csángó magyar nép több évszázados üldöztetésére – elmondta, hogy komolyan hiszi, amit Jézus mond: „Kérjetek, és adatik”. Erről beszélnek az alkotásai is, amelyekkel azt üzeni nekünk, magyaroknak, hogy nem szabad feladni. A csángók szerint, ha nagy a baj, akkor egy lépcsővel feljebb kell állni, és ott kell hagyni a bajt az alsóbb lépcsőfokon.
A házaspár úgy látja, hogy találkozásuk meg volt írva és elkerülhetetlen volt. Nem véletlen Makovecz Imre, a nagy építész jellemzése róluk: „Petrás Mária keramikus és Döbrentei Kornél költő olyan művészemberek, akik a mai állapotok között hivatalosan nemigen férnek be sehová. Bár más-más műfajokban munkálkodnak, egyben azonosak, ami a befogadásukat illeti: nem kívánatosak a trendinek. Ennek ellenére – vagy csak azért is – az egyikük kell a megnyomorodott indulatoktól sápadt magyar férfiaknak, a másikuk meg a hitetlenségtől és elmaradt szerelemtől szenvedő nőknek és a hívő édesanyáknak.”
A két művész Szentestére egy csángó népdallal és költeménnyel kíván Áldott Karácsonyt.
