A kommunisták hosszú távra terveztek – Az Öreg vendége Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója
Hatvan darab Zsolnay Porcelánmanufaktúra gyártotta urna még üresen áll! – mondta Móczár Gábor a Munkásmozgalmi Mauzóleum üres, méregdrága korsóiról. Ugyanis az elvtársak hosszú távra terveztek; Gerő Ernő, Révai József, Kádár János, Münnich Ferenc, Marosán és a többi nagy kommunista mellé sokan szerettek volna oda kerülni. Aztán jött a rendszerváltozás. A múltat a Nemzeti Örökség Intézete nem eltörölni akarja, hanem bemutatni, ezért a munkásmozgalom temetkezési helye felújításra vár. Az Öregnél Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója járt.
A főigazgató elmondta, hogy különleges gondot fordítanak nemzeti hőseink, mártírjaink, nagyjaink sírjainak gondozására, köztük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tábornokainak, politikusainak, nagyjainak emlékének megőrzésére. Erre szolgál a Nemzeti Sírkert, ahol Kossuth, Arany, Jókai emlékhelyeit ápolják. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára felújították a kiskőrösi szülőházat, Kölcsey Ferenc, a Himnusz alkotójának sírjára, a szatmárcsekei csónakos-fejfás sírkertre különösen nagy gondot fordítanak. De fontos szerepet játszanak az Intézet munkájában az olyan történelmi jelentőségű helyek gondozása és felújítása, mint az egri vár, Kőszeg vára, a Parlament és környékének eredeti formájában történő visszaállítása, valamint a Kárpát-medencei magyar emlékhelyek megőrzése, mint például a kolozsvári Házsongárdi temető, ahol erdélyi költőink nyugszanak.
Az emlékhelyeknek fontos funkciójuk van, létezésük, gondozásuk tartanak meg minket a magyarságunkban, nem véletlen, hogy a kommunisták a több mint negyven éves uralkodásuk alatt igyekeztek kitörölni a dicső történelmi múltat, tudatosan összekeverték a 48-as hősöket a Kerepesi-temetőben az 1919-es véres kezű kommunistákkal vagy az 1945-ös „felszabadulási” emlékhelyekkel.
Móczárék külön gondot fordítanak a 301-es és 298-as parcellák kezelésére, mivel itt földelték el az 1956-os mártírokat jeltelen sírokba, meggyalázva a keresztény temetkezési szokásokat. Tudatosan összekeverték a köztörvényes bűnözőket a forradalmárokkal. József Attilát a rendszerváltásig a Munkásmozgalmi Mauzóleumba vitték Balatonszárszóról, holott a költő menekült a kommunisták elől. A rendszerváltás után kapta meg a Művész parcellában a végső nyughelyét.
Rengeteg munka vár a Nemzeti Örökség Intézetére, hiszen a következő generációk egészséges történelemtudatához fontos a nemzeti önismeret, amelyet a balliberálisok a mai napig próbálnak összezavarni.
