GEOrgPOLITIKA – Donald Trump vs. NATO
Trump fenyegetése, hogy az USA csak azokat az elhivatott NATO-tagállamokat fogja megvédeni, akik a GDP-jük 2 százalékát fordítják honvédelmi költségekre, betalált. Az Atlanti Szövetség 31 tagállamából mindössze 11, köztük hazánk (2,43%) éri el ezt az összeget.
Donald Trump kirohant a NATO ellen, mivel szerinte sok állam elsunnyogja a fejlesztéseket és abban reménykedik, hogy mint nagy tesó, az USA majd megvédi őket. A volt elnök világosan kijelentette, hogy ha visszatér az Ovális irodába, akkor ennek vége: vagy vállalják a kötelezettségüket, vagy tőle akár Oroszország le is rohanhatja őket. A nagy felháborodás mellett kapkodás is kezdődött, hogy honnan teremtsék elő a szükséges pénzeket a hadiipari fejlesztéshez.
Németország is most döbbent rá – vagy legalábbis jól eljátssza a kormány –, hogy 300 milliárd euróra lenne szüksége a Bundeswehr gatyába rázásához. Csakhogy ez a pénz részben már Ukrajnában landolt és a költségvetési hiány miatt komoly bajban van Boris Pistorius védelmi miniszter. Andreas Schwarz, a szociáldemokraták politikusa szerint Németországnak kölcsönt kellene felvennie, hogy abból szerezzék be a hiányzó eszközöket és több hivatásos katonát tudjanak hadrendbe állítani. A pénzügyi gondok miatt komoly személyzeti hiány is kialakult a hadseregnél. Olaf Scholz hatalomra kerülésekor be lett ígérve 100 milliárd euró a védelmi tárcának, ám részben a miniszterek teszetoszasága miatt ez a pénz sosem jutott el a haderőhöz.
Az izraeli hadsereg ki akarja üríteni Rafah városát a gázai–egyiptomi határon. A terv szerint a tengerparton 15 tábort kellene létrehozni a palesztinoknak, mindegyikben 25 ezer sátorral. A gond csak az, hogy a lakosság nagy része, akik itt zsúfolódtak össze, nagyjából 1,6 millió ember, már így is hevenyészett sátrakban lakik és félnek elhagyni Rafaht, mivel az egész övezetben dúlnak a harcok. Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerint a két túsz kiszabadítása fordulópontot jelent a harcokban, mivel a Hamász rájött, hogy nem tudnak elrejtőzni. Az USA viszont továbbra is el akar érni egy hathetes, humanitárius tűzszünetet. Hétfőn ez is szóba került II. Abdallah jordán király és Joe Biden elnök között. A kanadai kormány is tiltakozott a rafahi offenzíva miatt: Melanie Joly külügyminiszter szerint katasztrófához vezetne a térségben.
Donyecknél és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben négy frontszakaszon húsz ukrán támadást vertek vissza – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a legtöbb, szám szerint 13 ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az ukrán fél a frontszakaszon több mint 820 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 290-en a Liman körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint 33 drónt.
