GEOrgPOLITIKA – Amikor a róka hozza a húsvéti tojást
A húsvéti nyuszi az egész világon elterjedt és nincs ünnep csokinyulak nélkül, a gyerekek boldogan keresik a kertben a nyuszi által elrejtett édességeket és apró ajándékokat. A hagyománynak germán gyökerei vannak és visszanyúlik a kereszténység előtti időkbe. Már a vikingek is festettek tojást és elrejtették őket. Aki megtalálta, az gyermekáldásra számíthatott. Ostara istennő tiszteletére ilyenkor nyulat ettek, mivel a termékenység egyik szimbóluma volt. A múlt század elején Németországban még volt némi versenyfutás a róka és a nyúl között, mivel az ország egyes vidékein a róka hozta a piros tojást. Végül a nyúl győzött.
Piros tojást már ötezer éve ajándékoztak egymásnak Kínában a mandarinok, az első csokoládétojást pedig I. Ferenc francia király számára készítették a XVI. század elején. A tojás hamar elterjedt, mint ajándék: Fischer Péter, a Reformkor híres cukrásza például a Lánchíd képét kasírozta a csokitojásokra. De nyúlról akkor még szó sem volt.
A húsvét egészen a germán mitológiáig vezethető vissza: az ünnep angol (Easter) és német (Oster) elnevezéséből arra lehet következtetni, hogy a tavasz és a termékenység úrnője, Eostra (Ostara) germán istennő nevéből származik az ünnep elnevezése. A germánok, a balti országok lakói és a vikingek őt köszöntötték, amikor a tavaszi napéjegyenlőség idején és megünnepelték a természet újjáéledését. Mivel a szapora nyúl is a termékenység jelképe volt, Eostrát is általában nyúlfejjel ábrázolták. Egy monda szerint az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a szórakoztatásukra a kedvenc nyulát madárrá változtatta, és amikor az hirtelen színes tojásokat tojt, azokat a kicsiknek adta. Bár a történet ezek szerint igencsak régre nyúlik vissza, Németországban ennek ellenére csak a XVI. században lett a nyúl a húsvéti ünnepkör részévé.
Magyarországon a XX. sz elején kezdett a hagyományba épülni a húsvéti nyúl, valószínűleg a német nyelvterületről behozott képeslapok és cukrásztermékek, valamint a főként a polgárság körében népszerű dekorációs elemek révén. Általánossá csak az 1940-es években vált.
Bár a húsvéti nyuszi népszerűsége vitathatatlan, de még Európában sem mindenütt ő hozza a színes tojásokat: a német nyelvterület egyes vidékein a róka. Ott a gyerekek nagypénteken rókafészket építettek a kertben, ahova a róka letette az ajándékokat. Svájcban a kakukk, Türingiában a gólya, Csehországban néhol a pacsirta. A magyar falvak egy részében is csak a két világháború között vált az ünnep részévé a nyuszi. Tojáshozó lehet a harang is, amely Rómából hazafelé tartva szórja a tojásokat a kertekbe és az ablakpárkányokra.
Vallásoktól és népszokásoktól függetlenül a húsvét sokak kedvenc ünnepe, így az enyém is, hiszen tavasz van és a természet megújul.
