Pesti Srácok

Átok ül a Nemzeti Színházon! – Nemcsák Károly és az Öreg

Nemcsák Károly szerint a Nemzeti Színház a színházak sorában kiemelt és fontos hely, de folyamatosan pellengérre van állítva. Azzal kezdődött minden, hogy 1965. március 15-én felrobbantották a Blaha Lujza téren a Nemzeti Színházat. Mindezt a kommunista rendszer, Kádár János vezetésével szenvtelenül tette, nem törődve a színészek és az emberek tiltakozásával. Nem csak a nemzet színházát robbantották fel Székely Bertalan és Lotz Károly freskóival együtt, de megalázták a magyar nemzetet, népet azzal is, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepnapján robbantottak. Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész, a József Attila Színház igazgatója volt az Öreg vendége.

Az eredeti lerombolása után hosszú ideig a színház társulata kölcsönzött épületben dolgozott, míg végül a balliberális ellenzék akadékoskodása ellenére, az első Orbán-kormány idejében megépülhetett a Nemzeti Színház a Duna-parton. Az igazgató a színház világában azt tartja a legnagyobb bajnak, hogy nem a művészet színvonaláért, a szakmaiságért folyik a küzdelem, hanem ideológiák elfogadtatásáért. A balliberális színészek, rendezők nem tudják elfogadni, hogy a jobb vagy nemzeti oldalon álló színészek, rendezők is tudnak remekműveket alkotni, tolmácsolni, sőt, színházakat vezetni.

– szögezte le az igazgató. A József Attila Színházat több mint egy évtizede igazgató Nemcsák Károly úgy érzi, hogy neki sikerült a színházában egy olyan közösséget összehozni, ahol a művészi munka a fontos, és nem az, hogy ki hova tartozik. Jó értelemben vett vidéki színházként sokféle darabot játszanak – így működik a József Attila, amely kiszolgálja nemcsak az Angyalföld, Újpest színház szeretőinek igényét, de ugyanúgy szeretnek idejárni Budáról, belvárosból vagy az ország más területeiről is emberek.

PestiSracok facebook image

A beszélgetésben megismerhetik Nemcsák Károlyt a templomépítőt is, aki falujában, Mocsolyástelepen kormányzati, közösségi és egyházi segítséggel templomot (Sarlós Boldogasszony) építtetett. Nemcsák ezzel vissza akarta adni közösségének azt az erőt, szeretetet, törődést, amit még gyerekként kapott.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.