Pesti Srácok

Internácizmus a nemzet és a magyarság ellen – Dörner György és az Öreg

Dörner György fogalmazta meg szellemesen az internacionalizmus hasonpárját, a ma élő internácizmust, amelynek lényege az erőszak, a hatalom, a politika és a kultúra kisajátítása, akárcsak a bolsevistáknál.

A rendszerváltás után átéltük ezt, amikor a liberális SZDSZ vette kézbe a kultúrpolitikát, a szocialisták meg a gazdaságot. Meg is lett az eredménye. Akik nem az ő véleményüket osztották, azokat a túlsúlyban lévő balliberális médiumok segítségével lejáratták, kicsinálták. Például ilyen volt a Csurka István és mindazok elleni gyűlöletkampány, akik Csurka közeli fegyvertársai voltak. Heller Ágnes azzal vádolta meg a 13 évvel kinevezett Újszínház igazgatóját, Dörner Györgyöt, hogy barnaingesekkel fog bemasírozni a színházba. Egyébként Heller hazugságaival bíróságon pert vesztett Dörner ellen.

– hangsúlyozta a színész. Csurka István író kilencvenéves lenne, ha élne. Tizenhárom éve Csurka és Dörner nyerte el az Újszínházat, hogy legyen végre egy klasszikus magyar színház, ahol magyarul beszélnek. Az író korai halála után Dörner György tovább vitte a Csurka szellemiséget. Olyan elfeledett vagy „nem szeretett” magyar írók műveit játsszák, mint Herczeg Ferenc, Wass Albert, Kodolányi János, Páskándi Géza, Márai Sándor. Pedig Herczeg Ferenc a múlt század elején ünnepelt, olvasott magyar író volt és kétszer terjesztették fel Nobel-díjra. Az egyik benevezett művét, az Élet kapuja drámáját játssza nagy sikerrel az Újszínház, Dörner György szereplésével. Az igazgató beszélt a sokszor lekicsinyelt Wass Albertről, akinek a Funtinelli boszorkányok drámáját vitték színre. Egy román író mondta, hogy a legszebb román mesét egy magyar gróf írta.

PestiSracok facebook image

Beszélgetésünk végén a színész mesélt a Csurkával való barátságról, arról a szellemi szövetségről, ami őt arra kötelezte, a Csurka-féle nagygyűléseken verseket szavaljon. Bár megpróbálták az internácik a színészi karrierjét megtörni, de nem sikerült, mert „igaz ügyet szolgáltam” – szögezte le Dörner.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)