Pesti Srácok

Internácizmus a nemzet és a magyarság ellen – Dörner György és az Öreg

Dörner György fogalmazta meg szellemesen az internacionalizmus hasonpárját, a ma élő internácizmust, amelynek lényege az erőszak, a hatalom, a politika és a kultúra kisajátítása, akárcsak a bolsevistáknál.

A rendszerváltás után átéltük ezt, amikor a liberális SZDSZ vette kézbe a kultúrpolitikát, a szocialisták meg a gazdaságot. Meg is lett az eredménye. Akik nem az ő véleményüket osztották, azokat a túlsúlyban lévő balliberális médiumok segítségével lejáratták, kicsinálták. Például ilyen volt a Csurka István és mindazok elleni gyűlöletkampány, akik Csurka közeli fegyvertársai voltak. Heller Ágnes azzal vádolta meg a 13 évvel kinevezett Újszínház igazgatóját, Dörner Györgyöt, hogy barnaingesekkel fog bemasírozni a színházba. Egyébként Heller hazugságaival bíróságon pert vesztett Dörner ellen.

– hangsúlyozta a színész. Csurka István író kilencvenéves lenne, ha élne. Tizenhárom éve Csurka és Dörner nyerte el az Újszínházat, hogy legyen végre egy klasszikus magyar színház, ahol magyarul beszélnek. Az író korai halála után Dörner György tovább vitte a Csurka szellemiséget. Olyan elfeledett vagy „nem szeretett” magyar írók műveit játsszák, mint Herczeg Ferenc, Wass Albert, Kodolányi János, Páskándi Géza, Márai Sándor. Pedig Herczeg Ferenc a múlt század elején ünnepelt, olvasott magyar író volt és kétszer terjesztették fel Nobel-díjra. Az egyik benevezett művét, az Élet kapuja drámáját játssza nagy sikerrel az Újszínház, Dörner György szereplésével. Az igazgató beszélt a sokszor lekicsinyelt Wass Albertről, akinek a Funtinelli boszorkányok drámáját vitték színre. Egy román író mondta, hogy a legszebb román mesét egy magyar gróf írta.

PestiSracok facebook image

Beszélgetésünk végén a színész mesélt a Csurkával való barátságról, arról a szellemi szövetségről, ami őt arra kötelezte, a Csurka-féle nagygyűléseken verseket szavaljon. Bár megpróbálták az internácik a színészi karrierjét megtörni, de nem sikerült, mert „igaz ügyet szolgáltam” – szögezte le Dörner.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!