Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA: 20 százalékos vámot vetett ki Trump az EU-ból származó importra

Trump amerikai elnök folytatja agresszív kereskedelempolitikáját: a jövőben 20 százalékos vámot vet ki az EU-ból származó importra. Számos nem uniós országot még keményebben sújtanak majd. Donald Trump amerikai elnök új, messzemenő vámintézkedéseket jelentett be „a világ országai számára”, amelyek az Európai Uniót is keményen sújtják majd.

Az elnök Washingtonban írta alá az erről szóló rendeletet. A rendelet szerint az Egyesült Államokba irányuló legtöbb importra új, tízszázalékos általános vámok lesznek érvényben. Sok ország esetében a kereskedelmi deficittől függően magasabb büntetővámok is lesznek - jelentette be a republikánus elnök a Fehér Ház Rózsakertjében. Az Európai Unióból az Egyesült Államokba irányuló importra 20 százalékos új vámokat tervez bevezetni. Donald Trump ezzel a termelés fellendítését akarja elérni az USA-ban.

Trump úgynevezett kölcsönös vámokról beszélt. Ez azt jelenti, hogy az USA ott emeli a vámokat, ahol jelenleg kevesebbet számít fel, mint kereskedelmi partnerei, hogy kompenzálja az egyensúlytalanságokat. Az EU például 39 százalékos vámot vetne ki az USA-ból származó importra - mondta az amerikai elnök. „Lenyúlnak minket. Olyan szomorú ezt látni. Annyira szánalmas” - mondta Trump az európaiakra utalva. Emellett 34 százalékos vámot vetnének ki a Kínából származó importra, 25 százalékot Dél-Koreára, 24 százalékot Japánra és 32 százalékot Tajvanra. Ez az amerikai elnök eddigi legagresszívabb és legmesszemenőbb lépése az eddigi kereskedelempolitikájában. Az USA partnerei már most ellenvámokat készítenek elő.

Az elnök a bejelentését a „Felszabadulás napjaként” hirdette meg. „Ez a nap úgy fog bevonulni a történelembe, mint az amerikai ipar újjászületésének napja, a nap, amikor Amerika visszaszerezte a sorsát, és a nap, amikor elkezdtük újra gazdaggá tenni Amerikát” - mondta Trump.

PestiSracok facebook image

„Országunkat évtizedeken keresztül közeli és távoli nemzetek, barátok és ellenségek egyaránt kifosztották, megerőszakolták és lenyúlták” - állította az elnök. Ennek most már vége. Trump az Egyesült Államok történelmének egyik legfontosabb napjáról beszélt. Az USA „aranykora” visszatér. Az amerikai szenátus azóta megszavazta az erről szóló határozatot, amelyet 51 szavazattal 48 ellenében fogadtak el.

A Fehér Házba való visszatérése óta Trump - első hivatali idejéhez hasonlóan - a vámokra támaszkodik. Már büntetővámokat vetett ki minden alumínium- és acélimportra, 25 százalékos vámot vetett ki az importált autókra és autóalkatrészekre, megemelt vámokat vezetett be minden Kínából származó árura, és célba vette szomszédait, Kanadát és Mexikót. Különösen az autókra kirótt vámok sújtják súlyosan Európát és a német piacot.

A behozatali vám az adóhoz hasonlóan működik. Az importáló cégnek - ebben az esetben az USA-ban működő vállalatoknak - kell megfizetnie. Valószínű, hogy az importáló üzletemberek nem fogják egyszerűen maguk viselni a magasabb költségeket, hanem áthárítják a fogyasztókra - az árak emelkedni fognak, és az infláció ismét felgyorsulhat. Trump célja, hogy az amerikai vállalatok ne importáljanak külföldről termékeket. Ezzel hosszú távon a amerikai termelést fogja növelni és az amerikai emberek inkább hazai termékeket fognak vásárolni.

Vezető kép: Donald Trump amerikai elnök felmutatja az amerikai kereskedelmi partnerekkel szembeni új, viszonossági vámokat bevezetõ rendeletet a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében 2025. április 2-án. Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a viszonossági vám, az Izraelbõl az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni. MTI/EPA/Bloomberg pool/Kent Nishimura

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)