Rá lehet-e jobban gerjedni a Fideszre, mint ahogy az annak idején Lendvai Ildikónak, később pedig a ligetvédőknek, Hadházy Ákosnak és Szabó Tímeának sikerült? A Hétköznapi Csalódások nevű punkcsapat dalszövegei és Facebook-oldala már eddig is kirívóan terhelt lelkivilágról tanúskodtak, úgyhogy a kormánypárt és főleg Orbán Viktor tulajdonképpen büszke lehet magára: azt azért nem képes elérni bárki, hogy kétes peremegzisztenciák 24/7-ben gyűlöljék. Az a jelenség pedig visszavonhatatlanul a punk kimúlását jelzi, amikor egy „örök lázadó” örök tininek bizonygatnia kell, hogy ő az örök lázadó, miközben éppen próbálja megmagyarázni, anarchistaként miért tengődik állami támogatásból. A helyzeten pedig az áldozatpózban előadott kamuzás sem javít.
A történet, amellyel most egy kicsit megint híressé vált a ’90-es években híres punkegyüttes, ott indul, hogy a fesztiválszervezők ajánlásai alapján őket is meghívták a fellépési lehetőség nélkül maradt zenészek számára állami támogatásból szervezett raktárkoncertre. A Hétköznapi Csalódások elment zenélni és provokálni, most pedig ártatlan arcot vágva duzzog, amiért kivágták a műsorból a legprosztóbb számaikat, a bohócukat meg az énekes Soros-pólóját. Mindezek tetejébe közölte a banda (énekese) az erről szóló Facebook-posztjában, hogy a koncertre magukkal vitt, bohócot alakító színészt később megverték, megrugdosták „Kubatov emberei típusú”, szekrényhátú kopaszok. Ennyi a műbalhé, amelyet természetesen lelkesedésből, forráskritika nélkül terjeszt a nyílttársadalmi média támadóéke, a 444 és a Telex.
Annyi ízes eleme van ennek, hogy menjünk szép sorjában! Állami támogatáson csüng a híres anarchista keménycsávók csapata. Érthető persze, hogy a zenei idény szertefoszlása nekik is fáj, de hát ilyen ez a rokkbuli. Aki óriási punk a rendezett időkben, és veszélyek nélkül szidja a rendszert, a kormányt meg a miniszterelnököt, annak legyen töke punkként viselkedni húzósabb helyzetben is! Most persze a banda agya, Megyeri Ferenc énekes-szövegíró próbálja kimagyarázni, hogy ők csak megtrollkodták a kormányt, és visszaloptak abból, amit a kormány tíz éve folyamatosan ellopott. Ravasz húzás! Így hát csak nem isszák el maguk az állami gázsit ezek az óriási punkok!
Át lehet utalni a koncertért kapott pénzt rászorulóknak, szegényeknek, a rendszerváltás veszteseinek, akiket önmaga szerint képvisel ez az önmaga szerint mindig bátran széllel szemben hugyozó, örök lázadó együttes.
Olyan önálló egyénisége van az együttesnek, hogy az orbánviktorozás teszi ki a tevékenysége jelentős részét. (Kép forrása: Facebook/Hétköznapi Csalódások)
Amikor viszont állami támogatásból akarnak talpon maradni az anarchisták, az már a fájdalmasan varázstalanított posztmodern, ahol senki nem tud hinni semmiben az egyéni kényelmén kívül, és ez bármekkora képmutatást megér. A punk persze nem ebben a pillanatban halt meg, hanem már jóval korábban, de ez beveri az utolsó koporsószögét. Pedig fel is lehetett volna támasztani valamennyire. Illegális koncertek megtartása, amelyeket aztán a rendőrségnek kell szétszednie – na, ez például punk dolog lett volna a zenekarnak és a bizonyára hasonlóan igényes közönségének egyaránt. Ha már a CPG tagjait például sittre vágták az „Erdős Péter, a kurva anyád!” miatt a kádári időkben, a Hétköznapi Csalódások tagjainak meg a hajuk szála sem görbül a geciorbánozásért meg az anyjával nemi életet élő viktorozásért ebben a rettenetes diktatúrában, legalább egy kis csibészség igazán szorulhatott volna beléjük ahelyett, hogy azóta is a Facebookon sajnáltatják magukat, figyelmet koldulva.
Az ilyen jóléti punkok éppen szentesítik a műfaj kiüresedését, értelmetlenné és hazuggá válását.
Már a politika is nagyobb punk, mint a punkok
A konkrét dalszövegek kapcsán említsük meg: a Geciország, az Abszurdisztán és a Viktor című dalokat vágták ki a szervezők a koncertből, na meg Megyeri Ferenc Soros-pólóját. Beszari hiba volt. Ha már valaki eldöntötte, hogy képernyőre engedik ezt az érdemi mondanivaló nélküli, hőzöngő csőcseléket (lám, milyen engedékeny a köztévé, hiszen Juhász Pétert is behívták anno vendégnek), akkor hagyni kellett volna, hadd lássák a nézők, hogy a „geci rendszer, geci kormány, geci Lázár, geci Orbán, geci Európa, geci világ, geci ország” az bizonyos fejekben rendszerkritikának számít. Be kellett volna ezt engedni, hadd lássák a nézők, mennyire ugyanazt a szintet képviseli a politikai ellenzék, mint a hivatalos zenészei. Ez amúgy a punkzene további tragédiája, hogy az eltordaibencésedett, eljakabpéteresedett, elhadházysodott, elnagyblankásodott baloldali politikához képest nemcsak újat, de már tahóbbat se tud mondani.
Már egy héttel korábban beharangozta a balhéját az együttes, amely így próbálja visszaállítani megkopott népszerűségét (Kép forrása: Facebook/Hétköznapi Csalódások)
Pedig a Hétköznapi Csalódások és a magyarországi ellenzék valóban megkísérelte hivatalosítani a közösködést. Az együttes, amely most már azzal magyarázkodik, hogy a punk szellemiségnek nem része a közvélemény és a pillanatnyi hangulat kiszolgálása, azért csak ráült az ellenzék által sokat gúnyolt, ám soha meg nem cáfolt kormányzati Soros-kampányra 2017-ben. A gúnyolódó dal ATV-s meghívást ért Megyeri Ferenc énekesnek, amely önmagában aranybánya, hiszen szépen megmutatja, mennyit ér a punk megmondóemberség akkor, amikor összetett mondatokban kéne érvelni.
Nehéz örökség a komcsi múlt, nem is boldogul vele a baloldal
A kimunkált, pláne saját gondolatmenetekre csak nagyon korlátozottan képes, ám önmagát élesen látó Egyéniségnek aposztrofáló Megyeri a tévés beszélgetés végén – Rónai Egon nehezen leplezett megdöbbenésére – felmagasztalta a Kádár-rendszert. Ennek fényében külön kabaré, hogy a Telex hangulatkeltése éppen azzal kezdődik, hogy „a Kádár-rendszerben volt utoljára arra példa, hogy egy állami tévéműsorban konkrétan cenzúrázzák egy zenekar koncertjét”. A három évvel ezelőtti felvételen Rónai Egon felvetésére (akkor éppen visszamondták valahol az együttes koncertjét – a szerk.), miszerint a Kádár-rendszerben is letiltottak zenekarokat, Megyeri Ferenc úgy válaszolt, hogy az a rendszer sem volt hibátlan, de
egy történelmi korszakot nem egyéni dolgok döntenek el (…) nem az illető egyéni látásmódjából ítéljük meg azt a korszakot.
Persze az ő egyéni sérelmük az nyilván más.
Tíz éve nem sikerül tehát eldöntenie a baloldalnak, hogy a Kádár-rendszer rossz volt, amivel össze kéne kenni Orbánt is, vagy tulajdonképpen jó volt.
Mondjuk nem az első eset, amikor a baloldal nem tud következetesen elszámolni a múltjával. Arról nem is beszélve, hogy a gyurcsányi időkben kaphatott-e közpénzt zenekar mondjuk olyan, akkoriban közkeletű ellenzéki jelzőzésre, mint „Gyurcsótány” meg „elkúró Feri?”
Nincs baloldali kampánysztori hazudozás nélkül
A történetnek viszont ezek csak a kínos epizódjai. A legalantasabb egyértelműen a bohócos kamuzás. Az együttes magával vitte Borbíró András színészt, aki Pennywise-nak maszkírozva, vicceskedő szövegekkel konferálta be a dalokat. Őt a felvételnél kötelezően leadott lakcíme alapján állítólag verőemberek keresték meg nem sokkal később, és fényes nappal alaposan helybenhagyták.
Te vagy az a színészgyerek?
– kérdezték a (figyelem, becsületsértést súroló sugalmazás jön!) „Kubatov emberei típusú” verőemberek, majd az igenlő válasz után nekiláttak a verésnek. Ütötték, sőt meg is rugdosták, de nem szenvedett olyan sérülést, ami feljelentést érne, továbbá (itt jön a következő alantas sugalmazás) szerinte a rendőrség úgyis elsumákolná az ügyet. Több nagydarab verőemberre van tehát szükség ahhoz, hogy egyetlen színészt úgy összerugdossanak, hogy ne legyen semmi baja. Tök hihető, de tényleg! Ezután még azt is megtudtuk az együttes posztjából, hogy hiába van rendőrség az utcában, bármilyen félelem nélkül, lassan távoztak. Van itt minden, amire az egységsugarú ellenzéki propagandának szüksége van: kormánypárti arrogancia és erőszak, ehhez asszisztáló rendőrség meg korrupt igazságszolgáltatás.
Egy dolog nincs: alátámasztás.
Se kamerafelvétel, se szemtanú, semmi, csak egy kormánygyűlölő állítás, amit persze készpénznek vesz a kormánygyűlölő média. Kezdjük ott, hogy az együttes posztjában még öten támadták meg a színészt, aztán a 444 meg a Telex cikkében, Borbíró elmondására hivatkozva, hirtelen már csak hárman. Persze lehet, hogy a kavarodásban nem tudta megfigyelni, mennyien voltak, csak azt sikerült, hogy hogy néznek ki, és hogyan távoznak. Azt is elmondta a színész, hogy nem szenvedett komolyabb sérüléseket, de egy hónapig(!!!) úgy be volt dagadva a válla, hogy nem tudott azon az oldalán feküdni. Egy hónapig! Mégiscsak el kellett volna mennie orvoshoz a srácnak, mert valami szörnyű betegség támadhatta meg. Nem komoly verések ugyanis nem szoktak egy hónapra bedagadni.
Igazmondás progresszív módra (Forrás: Facebook/Hétköznapi Csalódások, 444.hu)
Ami dagad itt, az csupán egy hazudozással felhabosított műbalhé a folyton diktatúrát kiáltó, de annak bizonyítékait sehol sem találó nyílttársadalmi sajtó számára, valamint némi figyelemkoldulás egy szebb napokat látott punkegyüttes részéről. Minden más csak Sebestyén Eszter típusú önsajnáltatás (ligetvédés közben a rendőrök állítólag eltörték a vállát, aztán kiderült, hogy nem – a szerk.), Korózs Lajos–Németh Athina típusú hazudozás.
Vezető kép: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS