Rácáfolt a vadászati kiállítás az ellenzéki média hangjaira

Múlt csütörtökön bezárta kapuit az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás, amely az újjáépített Hungexpo területén, húsz napon keresztül, hetvenötezer négyzetméteren, hat állandóan működő és két időszakosan üzemelő pavilonban fogadta a látogatókat. A vadászati világkiállítás kivételes lehetőség volt, de talán az utolsó is egyben, ahol a hagyományos, élhető, fenntartható értékszemlélet emberi vetülete a természettel összhangban mutatkozott meg. A kiállítás rácáfolt az ellenzéki média rögeszméire is, miszerint a befektetett súlyos összeg felesleges volt és pazarlás.

Múlt csütörtökön bezárta kapuit az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás, amely az újjáépített Hungexpo területén, húsz napon keresztül, 75 ezer négyzetméteren, hat állandóan működő és két időszakosan üzemelő pavilonban fogadta a látogatókat – számol be a Magyar Nemzet. Utóbbiakban két egymást követő kereskedelmi vásárt rendeztek, a FeHoVá-t (Fegyver, Horgászat, Vadászat) és az OMÉK-ot (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár), amelyek jól illeszkedtek a világkiállítás szellemiségéhez, azaz a természet szeretetéhez, a vele való szoros együttéléshez és a hagyományos vidéki életmód tiszteletéhez. Az állandó kiállítások bemutatták a magyar és a Kárpát-medencei vadászat és vadgazdálkodás lényegét és szimbólumait, a hagyományos vadászati módokat, a XXI. század elejének vadászati eszközeit, grandiózus trófea- és preparátumgyűjteményt, a vizes élőhelyeink állat- és növényvilágát, a külföldi kiállítókon keresztül a nagyvilág vadászati szokásait, valamint a tudomány szerepét a fenntartható természetvédelemben, amelynek nélkülözhetetlen része a szakszerű vadászat és vadgazdálkodás.

A világkiállítás vendégül látott több nemzetközi konferenciát, valamint volt saját szervezésű tudományos tanácskozása is, amely Nemzetközi vadászati és vadgazdálkodási konferencia néven futott öt napon keresztül. A Hungexpo konferencia-központjában üléseztek vadászati és vadvédelmi érdekvédő szervezetek, vadbiológusok, természetvédők; az előadók között a növény- és állatvilág tudományos szakértői mellett még jogász és kriminológus is akadt egy-egy részterület elemzésére. Nemcsak a szervezetek, előadók és résztvevők, hanem a tárgyalt kérdésekről is elmondható, hogy szinte minden területét, apró kis zugát bejárták a világkiállítás tanácskozásai ennek a hatalmas és rendkívül összetett témának – írja a Magyar Nemzet. A világkiállítás megrendezéséről szóló döntést követően évekig tartott az előkészület, az utolsó másfél évben már több százan dolgoztak intenzíven rajta, majd a lebonyolításnál a kísérőprogramokon és a központi helyszínen összességében több ezer ember tevékenykedett az ezerötszáz programelemből álló világesemény megvalósításán.

Bár a történtek utóhatása még sokáig érzékelhető lesz, a világkiállításról már most elmondhatjuk, hogy óriási siker volt, minden előzetes félelmet, rágalmat megcáfolva bizonyította a rengeteg befektetett pénz és energia létjogosultságát. A Hungexpo területére 616 ezren, az összes programra pedig 1,42 millióan látogattak el. Ha ezt az eredményt összevetjük az ötven évvel ezelőtti, 1971-ben megrendezett Vadászati világkiállítás látogatószámával (kétmillió látogató), tekintetbe véve a korszakok közötti különbségeket, például azt, hogy akkor nem volt vadászatellenesség, valamint a háború utáni Magyarországon ez volt a nyitás első lépése a nem kommunista világ felé, illetve azt, hogy mára a természettől elidegenedett városi és online kultúra vált uralkodóvá, akkor egyértelműen jelentős eredménynek értékelhetjük a mait – foglalta össze a kiállítást a Magyar Nemzet.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu