Pesti Srácok

Radnóti-strófával fasisztáztak a DK-sok Wass Albert szobrának avatásán (videóval!)

Wass Albert-szobrot avattak Csepelen. A magyargyűlölő ellenzék persze kapva kapott az alkalmon, hogy az új főpolgármester példáját követve fasisztázzák az erdélyi írót. A "nagyszabású" demonstráció mintegy két percig tartott, az egyik transzparensre a "provokáció" feliratot tették, egy másikon Radnóti Töredék című versének első sorát, egy harmadikon pedig "Wass Albert, nem kérjük" felirat szerepelt. A performansz nem sokáig tartott, a békés emlékezők elzavarták a provokátorokat.

A Radnóti Miklós Művelődési Ház előtti parkban avatta fel Wass Albert szobrát Tarlós István és Borbély Lénárd, Csepel polgármestere. Vélhetőleg a helyszín csíphette az ellenzék szemét, mert ugyan az eseményre a hideg ellenére rengeteg Wass Albert tisztelő ember érkezett, szégyenletes módon nem maradt el a DK-s provokáció sem.

Két percet sem bírtak

A nagyszabású tüntetésre mintegy 10-12 nyugdíjas korú gyurcsányista aktivista érkezett, akik "provokáció" és "Wass Albert, nem kérjük" feliratú transzparenssel akarták megzavarni az eseményt, viszont a hidegben mintegy két és fél percet bírtak, majd a megemlékezők erőteljes kérésére sietve távoztak a helyszínről. Az ellenzéki dárdahegyek transzparenseire ráfért még Radnóti Miklós 1944-ben íródott Töredék című versének első sora ("Oly korban éltem én e földön"), azt sugallva, hogy Wass Albert a fasiszta eszmék követője lett volna. Pedig a tüntetők Radnóti verséből simán magukra, pontosabban eszmei vezetőjükre is ráismerhettek volna, hiszen a költemény néhány sora ("mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős") bizony a kommunista rendszer vezető embertípusára is ráillik. Ez azonban nem zavarta egyiküket sem, performanszuk valójában csak indokolatlan bomlasztásra volt jó, valódi üzenet nélkül. Egyébiránt onnan tudjuk, hogy a "megmozdulást" a DK szervezte, hogy a mélyenszántó transzparensek az önkormányzati választásra készült plakátok hátuljára voltak írva/nyomtatva, szóval nem világos, hogy egy független megmozdulásnak akarták-e láttatni a dolgot és ennyire alkalmatlanok, vagy nagyon szerették volna, ha mindenki tudja: Gyurcsány Ferenc áll a gyűlölködés hátterében.

PestiSracok facebook image

Van még remény

Csepel polgármestere a PestiSrácok.hu-nak elmondta: szerinte tudatlanság áll a Wass Albert-gyűlölet hátterében; bíznak a csepeliekben, hogy vigyázni fognak a szoborra, de az egész parkot bekamerázták. Borbély Lénárd portálunknak arról is beszélt, hogy elég sokat elárul Wass Albertről, hogy az amerikaiak, akiknél a legjobban működik a demokrácia, soha nem adták ki az írót. A szoboravatás utáni emlékesten egyébként a közönség könnyes szemmel hallgatta végig a megemlékezést, ami tulajodnképpen azt jelenti: van még remény.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.