• Home
  • Forró drót
  • Magyar ugar
  • Világugar
  • Az alvilág titkai
  • Eco
  • A Hálózat örök?
  • Sport
  • Vezércikk
  • Huszonötödik óra
  • Arcok
  • Agrárcsászárok
PestiSrácok
  • Forró drót
    • Borrell: a vakcinák globális szintű elosztása jelent megoldást a koronavírus-járvány megfékezésére
    • Németh Zsoltot választotta alelnökének az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése
    • Varga Judit: olyan Európát szeretnénk, ahol elismerik a nemzetállami megoldásokat
    • Von der Leyen felszólította az AstraZeneca vállalatot a vakcina kiszállításának felgyorsítására
    • Kovács Zoltán: szeretnénk minél hamarabb újranyitni a vendéglátóhelyeket
  • Magyar ugar
    • Norbi: a háj ellen megyek, nem az ember ellen- The Fair Right
    • Jogosulatlanul kaphatott védőoltást Hiesz György, Gyöngyös polgármestere
    • Kilépett a Mi Hazánk Mozgalomból a párt egyik oszlopos tagja, Fülöp Erik
    • A balliberális portálok ordas kamujával ellentétben a debreceni egyetemen teljes az összhang
    • Ellenállásra szólít fel Újbuda kormánypárti képviselője – László Imre intézkedései kiverték a biztosítékot a kerületben élőknél
  • Világugar
    • Oligarchák Keleten és Nyugaton
    • Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől? – Az biztos, hogy rendeletcunamival indított az első napján
    • Letette esküjét, Joe Biden az Egyesült Államok 46. elnöke
    • Joe Biden már támadja a valódi nőket
    • Semmi sem “antiszociálisabb”, mint a “közösségi” média
  • Az alvilág titkai
    • Emberkereskedelem miatt állt bíróság elé a rettegett enyingi bűnöző, Sztojka Iván
    • Alvilág, kenőpénzek, titkosszolgálat – A bíróság végre tényleg pontot tesz a Gyurcsány-korszak legsötétebb korrupciós ügyére
    • Folytatódott a csantavéri bérgyilkos, Dér Csaba showműsora a Fővárosi Törvényszéken
    • Cigicsempészet miatt három év börtönre ítélték az olajos alvilág hírhedt alakját
    • Fordulat: a bíróság elrendelte M. Richárd letartóztatását
  • Eco
    • A moratórium miatt mai és jövőbeni hitelénél sem veszíti el senki tiszta adós voltát
    • A Századvég szerint javult a gazdasági közérzet januárban
    • Matolcsy György: Növelni kell az állami beruházásokat
    • Elemzés: nyáron éledhet újra a hazai szállodaipar
    • Nem jósol nagy jövőt az Audi elnöke a Győrben gyártott plug-in hibrideknek
  • Vezércikk
    • Donáth Annáék naponta árulják el a magyar szuverenitást
    • A Soros-banya fogná a kezünket, hogy a „megfelelő” pártra szavazzunk ’22-ben
    • A Szent Korona marad, a Jobbik nem, avagy Jakab Péter ma már a krumplira esküszik
    • Fekete-Győr András (ámok)futása
    • Jourova és bűntársai leköpték külhoni magyar testvéreinket
  • Sport
    • Újra Dárdai Pál a Hertha vezetőedzője
    • A magyar női vízipóló-válogatott kijutott az olimpiára – Magyarország–Olaszország 13–10
    • Nyolc között a magyar válogatott a kézilabda-világbajnokságon! – Magyarország–Lengyelország 30–26
    • Továbbra is százszázalékos a magyar válogatott a kézilabda-világbajnokságon – Magyarország–Brazília 29–23
    • Diósgyőri bravúrgyőzelem az Üllői úton! – FTC–DVTK 0:1
  • A Hálózat
    • „Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
    • „Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története
    • „Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n
    • Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában
    • Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)
  • Arcok
    • Megjárta a poklot, hogy találkozzon Istennel – Csókay Andrással készített portréinterjút Bohár Dániel a Mi vagyunk a magyarokban (videó)
    • Észre tudjuk venni a sötétségben kínálkozó fényt? – Karácsonyi beszélgetés Gellért atyával (PestiTV-videó)
    • Brüsszelben a szabad Európa győzött a birodalomépítőkkel szemben – Kósa Lajos a Plebejus Polbeatben (PestiTV-videó)
    • Kásler Miklós a PestiTV-nek: „ismernek, hajlamos vagyok mindig a tényeket ismertetni és sosem beszélek bizonytalan dolgokról”
    • Káosz van, de nekik és a haveroknak megéri – interjú Molnár Lászlóval, Újbuda volt alpolgármesterével
  • még több…
    • Arcok
    • Koronavírus
    • Huszonötödik óra
    • Stream-TV
    • Tutiblog
    • Az öreg
    • Modellváltás
    • NullaHatEgy
    • Aristo blogol
    • Erdélyi levelek
    • Ki ette meg?
    • Bezzegnemzetek
    • Vesztegzár
    • Latte
  • Facebook

  • YouTube

  • RSS

A Hálózat

„Rákositól tanult meg magyarul” – jelentések a “szuperkém” Robert Maxwell médiamágnásról

„Rákositól tanult meg magyarul” – jelentések a “szuperkém” Robert Maxwell médiamágnásról
Mező Gábor
2017-05-28
Öreg őrét leütve kiugrott a Horthy-rendőrség (katonaság?) autójából, majd egy híd alatt egy jótékony cigánylány szabadította meg a bilincsétől – ez egyike azoknak a történetnek, legendáknak, amelyek Robert Maxwellről születtek. Ezt mondjuk éppen ő mesélhette el házi életrajzírójának. A szuperkém-sajtómágnás a huszadik század egyik legérdekesebb alakja, akiről csak titokzatos halála után derült ki, hogy több tízezer munkavállalója életét tönkretette. A hajdan a Magyar Királysághoz tartozó Aknaszlatinán született Maxwell (eredeti nevén: Hoch) az iratok, könyvek és tanulmányok szerint egyszerre talán több titkosszolgálatnak is dolgozhatott (az angoloknak és később az izraeli MOSZAD-nak biztosan), összekötő ember volt Kelet és Nyugat között. Hazánkban is többször megfordult, előbb a Kádár-rendszerben, majd a rendszerváltás idején, tudták, hogy hírszerző, de nem mertek ujjat húzni vele. Maxwell és a magyar állambiztonság 1. rész.

Érdemes időről-időre átböngészni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár (ÁBTL) adatbázisát, mert néha egészen érdekes találatokra akad a kutató. Így bukkantam rá az egyetemes médiatörténet – és hírszerzés – egyik legismertebb alakjára, a kádári állambiztonság iratokban csak „Captain Maxwellként” emlegetett néhai Robert Maxwellre. Aki a hírhedt sajtómágnás sorsára és titokzatos halálára kíváncsi, annak csak ajánlani tudom a népszerű Konteóblog vonatkozó cikkét. Aki jobban elmélyedne Maxwell és az izraeli (Moszad), a szovjet (KGB) és az amerikai (CIA) hírszerzés közös, titkos történetében, az pedig olvassa el Gordon Thomas lebilincselő művét (Moszad). Az oknyomozó újságíró-író volt, aki titkosszolgálati forrásokra hivatkozva a legalaposabban feldolgozta,

hogyan vett részt Maxwell az izraeli titkosszolgálat különböző akcióban, valamint a titkos amerikai hadiipari-pénzek kelet-európai tisztára mosásában. Egészen a dicstelen végig, amikor saját médiabirodalmának dolgozóit lopta meg és tette tönkre, úgy, hogy nyugdíjalapjukból a Moszad akcióit finanszírozta.

Robert Maxwell / Fotó: BBC.co.uk

Robert Maxwell / Fotó: BBC.co.uk

Maxwell Magyarországon – az első jelentések

Maxwell már a Kádár-rendszerben is többször járt Magyarországon, de a közvélemény csak a rendszerváltás idején ismerte meg a nevét. Egészen pontosan akkor, amikor megvásárolta a Magyar Hírlapot, s ezzel belépett a magyar médiaháborúba. Ha finoman fogalmazok, az üzletre rábólintó Antall-kormány nem volt túl körültekintő, amikor egy akkor már köztudottan kétes hírnevű és hátterű brit üzletember kezébe adta az egyik legfontosabb napilapot. Most viszont lépjünk vissza az időben, egészen pontosan 1961-ig, amikor a magyar hírszerzés londoni rezidentúrájáról érdekes jelentés érkezett Budapestre. Ez az első jelentős irat Maxwell abban az évben megnyitott megfigyelési dossziéjában („Tourm”).

„Jelentés, 1961. április 6. Tárgy: Megismerkedés Captain Maxwellel.

Az elmult hónapban résztvettem az ASLIB [az Egyesült Királyságban működő könyvtári-információs szervezet – MG] keretében tartott Aeronautikai előadáson a társszerv vezetőjével, ahol bemutattak egy filmet a >Black Night< angol rakéta kipróbálásáról, majd Captain Maxwell, a Maxwell kiadó igazgatója előadást tartott az ASLIB könyvtárosai részére…

Április 4-i fogadásunkra feleségével együtt jött el, ahol alkalmam volt kissé elbeszélgetni Maxwell-el. Meglepetésemre beszél magyarul. Elmondása szerint Szlovákiában született. Anyanyelve szlovák. Magyarul Horthy-börtönében tanult meg [Ez a történet később is előkerül – MG] és azóta sem felejtette el. Állítólag a jugoszlávoknak szállitott fegyverek /csempészés/ ügyében került börtönbe. [Látni fogjuk, hogy egy másik változat szerint az angoloknak kémkedett, egy harmadik szerint zsidók mentesítésében segédkezett – MG] 1940-ben jött Angliába egyetlen angol szó ismerete nélkül.

A fiatal Maxwell / Forrás: DailyMail.co.uk

A fiatal Maxwell / Forrás: DailyMail.co.uk

Angliában beállt a hadseregbe. /Captain a haditengerészet viszonylatában ezredesnek felel meg. /Erről a témáról nem tudtunk tovább beszélgetni, mert többen csatlakoztak hozzánk. Megállapodtunk, hogy meghivót küld oxfordi kiadójuk megtekintésére. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy kölcsönösen egymás segitségére leszünk a jövőben. Április végén gépkocsival – feleségestől – Budapestre megy az analitikus vegyész kongresszusra, ahol Belcher professzor és az ő szervezése következtében több mint 12 angol szakember és tudós vesz részt.”

A jelentést a londoni rezidentúrához tartozó „Erdei” jegyezte, az irathoz Budapesten a következő megjegyzést gépelték:

„… Maxwellt a csehszlovák elvtársak itt nem ismerik. Kb. 45 éves, nagyon jó megjelenésü, jól és izlésesen öltözött üzletember. Állitása szerint mindenkit ismer Angliában, aki müszaki és tudományos vonalon számít… Maxwell tanulmányozását folytatjuk. Adatait a konzulátusre [így – MG] benyujtandó vizumkérelméből feljegyezzük és legközelebb felterjesztjük, hogy otthon és esetleg, ha érdekes, csehszlovák barátainknál is ellenőrizhessük multját.”

Hírszerző, vigyázzunk vele!

Ennél jóval érdekesebb, amit tollal firkáltak „Erdei” jelentéséhez. Felülre ezt írták: „Pozsonyi et. az ált. obj. d. ban [objektum dosszié – MG] van más … anyag. Gyüjtsd össze és tájékoztasd Erdeit. Érzetem (?) szerint Maxwell Capt. tud. hirszerző fedőszerve amerikai irányítás alatt.” Alulra pedig ezt: „>Báthori< volt A. – vonalas titkosmunkatárs értesitése szerint nevezett korábban aktiv hirszerzőtiszt volt. Szirtes”.

A magyar állambiztonság tehát már 1961-ben gyanította, hogy Maxwell hírszerző. Néhány nappal később a következő táviratot kapta Budapest a londoni hírszerző-csoporttól: „1961. ápr. 10. Rezidentura jelenti, hogy Jan Robert Maxwell, 1923. londoni lakos, angol állampolgár, könyvkiadó vállalat igazgatója. A Kultura meghivására rövidesen beutazik WYX 959 rendszámu gépkocsival. Magyarul jól beszél, szlovákiai születésü, felesége is vele megy. 1959 juniusában is járt Magyarországon. Báthori korábban jelezte és most Roland Berger angol állampolgár, aki ismeri őt, megerősitette, hogy Maxwell hirszerző szakember. Javasoljuk ellenőrzését.”

Robert Maxwell és feleségének házassága - 1945 / Fotó: Dailymail.co.uk

Robert Maxwell és feleségének házassága – 1945 / Fotó: Dailymail.co.uk

Ebből az iratból világossá válik, hogy már 1959-ben beutazott Magyarországra – könyvkiadási ügyben –, és ezt az utat többször is megismételte. Nem sokkal később „Szántó” elvtárs már le akarta venni „Erdeit” az ügyről. Ebből a jelentésből Maxwell előtörténetének egy másik változatát is megismerhetjük (vö. a titkosszolgálati legendákkal):

„Szirtes elvtársnak!… Tárgy: Maxwell ügye

… Erdei elvtárs alapgondolata helyes, miszerint müszaki könyvkiadókkal és irodákkal célszerü foglalkozni. Maxwell ügyével azonban az F vonalon Erdei elvtárs nem foglalkozhat. Báthori fn. titkosmunkatárs szerint Maxwell korábban aktiv hirszerzőtiszt volt. A Központ szintén olyan adatokkal rendelkezik, melyek arra mutatnak, hogy Maxwell nemcsak a multban, hanem jelenleg is hirszerzést folytat.

Székely fn. ügynökünk adatai szerint Captain R. Maxwell C. a Pergamon Press kiadó és a Pergamon Institute „fedő intézmény” vezetője. Maxwell máramarosszigeti születésü. Az egyik angol lap régebbi kiadása szerint /Guardian/ Maxwellt azelőtt Hoch Lajosnak hivták, és a háború alatt került ki Angliába, majd a fronton annyira kitüntette magát, hogy 23 éves korában kapitányként és a Military Cross-szal, az egyik legmagasabb katonai kitüntetéssel szerelt le.

Angol nőt vett feleségül, több gyermeke van. Igen széleskörü nyelvtudása van. Az angolon kívül folyékonyan beszéli az összes nyugat-európai nyelveket, tovább folyékonyan beszél oroszul és csehül, magyarul kissé törve, de jól beszél. Vállalatát az amerikai National Science Foundation /Detlev Bronk/ évente több millió dollárral támogatja. Könnyen lehetséges, hogy Maxwell intézete társszerve a nyugatnémet Ostforschunginstitutnak /keletkutató intézet/.

Felhivjuk Erdei elvtárs figyelmét Maxwell egyik munkatársára dr. Debreczeny Pálra, aki Maxwell intézeténél a forditási osztály vezetője. Könnyen lehetséges, hogy ez a személy is az elvtársak látókörébe kerül, ez esetben tegyenek jelentést a Központnak. Tekintettel arra, hogy Maxwell ügyével az F vonal nem foglalkozik, az ügyet átadtuk a C vonalnak. Maxwellel kapcsolatos további jelentéseket a C vonalnak terjesszék fel.”

Maxwell és Rupert Murdoch médiapápa 1969-ben, utóbbi még most is a világ egyik leghatalmasabb embere / Fotó: BBC.co.uk

Maxwell és Rupert Murdoch médiapápa 1969-ben, utóbbi még most is a világ egyik leghatalmasabb embere / Fotó: BBC.co.uk

Talán nem felesleges röviden bemutatni az említett Pergamon Press kiadót és a hozzá kapcsolt intézetet. A Maxwell tulajdonában lévő Pergamon kiadó a szovjet, ill. szovjet érdekszférába tartozó művek megjelentésével, az intézet a kelet-európai művészek, alkotók, kutatók, tudósok támogatásával, a két világrend közötti kapcsolatok építésével foglalkozott. Utóbbi székhelye New Yorkban és Londonban volt. Valószínűleg nem alaptalanul nevezték az állambiztonsági iratban „fedő intézménynek”. A jelentésben említett National Science Foundation (Amerikai Nemzeti Tudományos Alap) háttere is homályos (ez nyilván minden nagyhatalom hasonló intézeténél így van), 2004-ben azzal került a világsajtó (és a magyar média) figyelmébe, hogy a chatszobák megfigyelésében (!) összejátszott az amerikai hírszerzéssel.

Térjünk vissza a hatvanas évek elejére, Maxwellről gyanítják, hogy minimum kettős játékot játszik, „figyelőztetésére” felkérik Hegedűs János századost, a II/3-C alosztály beosztottját. A következő feljegyzés már nem áprilisban, hanem májusban készült, és a III/II/3-F (a tudományos-műszaki hírszerzést irányító) alosztály vezetője, Lelkes Lajos jegyezte. A százados összegzésében már egészen vad történetek is felbukkannak:

„Feljegyzés … I. R. Maxwell /Capt. Ian R. Maxwell, M. C./, a Pergamon Press kiadó és a Pergamon Institute álintézet igazgatója. Egyike a Kelet-Nyugat kapcsolatok legérdekesebb embereinek. Itt is, ott is a legfurább rémhirek voltak róla. Az egyik / itt is ismert/ szerint Mermelstein máramarosszigeti kereskedő egyik fia.

A másik szerint angol származásu, aki 15 éves korában az angoloknak kémkedett és a szegedi csillagbörtönben Rákosi M. nevü rabtársától tanult magyarul. Ezek a romantikus részletek nem felelnek meg a valóságnak.

Rákosi Mátyás a szegedi Csillagban / Forrás: Emlekpont.hu

Rákosi Mátyás a szegedi Csillagban / Forrás: Emlekpont.hu

Mivel a választások során – ahol az egyik kerületben munkáspárti jelöltként /!/ lépett el – hasonló módon kezdték ki a személyét /orosz kém, keleteurópai ügynök, megbizhatatlan, stb./. Az egyik lap /azt hiszem a Guardian/ közölte életrajzát. Eszerint Hoch Lajosnak /Ludwig Hoch/ hivták és valóban kárpátaljai származásu… Nyelvtudása bámulatos: bár akcentussal, de folyékonyan beszél oroszul, csehül, beszéli az összes nyugati nyelveket, akcentus nélkül az angolt /!/, s magyarul kissé törve, de jól beszél.”

Lelkes Lajos / Forrás: ÁBTL/NEB

Lelkes Lajos / Forrás: ÁBTL/NEB

A folytatás is figyelemreméltó, amelyben a feljegyzés alapján kimondottan képzett, jó meglátású Lelkes százados Maxwell meglehetősen homályos felfutására és meggazdagodására is utalt: „Üzleti pályafutása is érdekes.

Betársult a Maxwell kiadóba és azzal sikerült ugy tönkremennie, hogy ő nem ment tönkre. Áttért a Pergamon kiadóra és ennek kétségkivül erőszakos ügyleteit rendkivül dinamikusan vezeti, amiben angol és főleg amerikai részről teljes támogatásra számithat.

Vállalatát az amerikai National Science Foundation /Detlev Bronk/ évente egyre több millió dollárral támogatja /1959-ben négymillió dollárral emeltek neki, amint Maxwell nekem személyesen elmondotta./ Igyekszik a lehető legjobb viszonyban lenni a szovjet kiadókkal, akadémikusokkal, általában mindenkivel, aki a mi oldalunkról jön és mindent kiad, ami innen származik, még hozzá nagyon drágán. Opciója van a Szovjetunió Tudományos Akadémia kiadójának minden könyvére, de ezenkivül is nagyon sok könyvet ad ki… olyat is, ami hozzánk nem jut el! Politikai felfogása szerint: liberális üzletember, aki meglovagolja a hidegháború enyhülését és a növekvő információcserét. Kb. 185 cm magas, sovány, fekete, szemüveges, nagyon jóképü, értelmes férfi, aki rendkivül erőszakos fellépésü, tipikus businessman.”

Ezek az iratok is rámutatnak, Maxwell egyfajta összekötő volt Kelet és Nyugat között, gyakorlatilag szabadon mozoghatott.  Nem véletlen, hogy amíg Keleten amerikai/angol, Nyugaton szovjet ügynöknek vélték (lásd: az FBI-hoz eljutatott jelentést). A következő jelentésben már egyenesen „trójai falónak” nevezték a kiadóját, a dokumentum ismeretlen szerzője már régebbről ismerte a brit üzletembert.

„Jelentés /1961. jun. 1./ Tárgy: Pergamon kiadójának

A Pergamon kiadó az utóbbi öt év folyamán került előtérbe világviszonylatban. Számomra először a neve jelentette problémát: Pergamon Tróját jelent, a trójai falóval együtt. Vajon nem ez a kiadó a trójai faló, amely a kiadások ürügyével egyéb, nem egészen nyomdaképes anyagot is gyüjt…” – lamentált a jelentés szerzője, majd így folytatta:

„Madridban találkoztam vele először és arra figyeltem fel, hogy Hoff Miklóst, a jelen amerikai repülőgépsztatikust [világhírű magyar gépészmérnök, fizikus, repülőgép-tervező, egyetemi tanár – MG] az egyik szünetben harsogó, bár akcentusos magyarsággal szólitotta meg és elég folyékonyan elbeszélgetett. Fő-samesze, egy őszes, Jones nevü angol azt állitotta, hogy a kapitány 1939-40-ben Magyarországon, a szegedi Csillagbörtönben volt bezárva, mint gyerek /max. 16-18 éves lehetett/, [Maxwell 1923-ban született – MG] kémkedés miatt s eközben cellatársaitól tanult meg magyarul. Tény az, hogy magyarul jól tud… Sokszor járt az utóbbi években a Szovjetunióban, főleg az Akadémiával tárgyalt könyvek kiadásáról…

Angliában tőle teljesen függetlenül létezett egy Maxwell nevü kiadó, amelybe betársult. Ez a kiadó /névváltoztatás előtt vagy után, ez nem derül ki/ tönkrement, az öreg Maxwell-lel együtt, viszont lobogó zászlókkal került Maxwell ur, az ifju /Hoch/, aki megalakitotta a Pergamon Press Ltd. vállalatot, fiókintézettel New Yorkban és még egy csomó nyugati nagy városban. [A hivatalos életrajz szerint Maxwell nem “Maxwell kiadóba”, hanem az 1948-ban alapított Butterworth-Springerbe szállt be Paul Rosbaud mellé, akit később kirúgott – MG]. Párhuzamosan az un. non-profit tevékenységéhez /?/ megalapitott egy Pergamon Institute nevü „intézetet”, amely pl. a veszteséges ügyeket lebonyolitja és a szubvenciókat felveszi…

A vállalat mindenféle keleteurópai lény gyüjtőhelye. Magyarral ugyan tudomásom szerint nem találkoztam, de lengyellel, csehvel, ukránnal, orosszal, szerbbel igen…

Mindent egybevetve egy legalábbis problematikus vállalattal és annak legalább ennyire problematikus vezetőjével állunk szemben. Hazaiak közül tudomásom szerint Bernáth elvtárs, az Akadémia Kiadó vezetője is tárgyalt vele. Hoch-Maxwell pályafutásában annyi az ellentmondásos, tisztázatlan dolog, hogy csakis a legnagyobb óvatossággal lehet ő és trójai falóként müködő vállalatát kezelni. 1961. jun. 1. ”

Az első rész lezárásaként szívesen cáfolnám a Maxwell fiatalkorára összehordott különböző történeteket, de nem  nagyon van mivel. Még az a verzió sem teljesen hihető, amelyet egy Joe Haines nevű újságíró írt meg Maxwell című életrajzi művében, amely 1991-ben jelent meg Magyarországon. Pedig a Maxwellnek dolgozó Haines a médiacézár elmondása alapján írta meg sokat kritizált, a Times szerint “borzalmas” könyvét, amelyben kedvező képet fest a Maxwellről. Ezért érdekes, hogy még az abban tálalt legenda is billeg.

Az aknaszlatinai bánya / Fotó: Pinterest.com

Az aknaszlatinai bánya / Fotó: Pinterest.com

Abban minden forrás egyetért, hogy Maxwell a Kárpátaljához tartózó Aknaszlatinán született egy szegény zsidó családba Ján Ludvik Hoch néven. A település akkoriban Csehszlovákiához tartozott, majd a bécsi döntések után visszakerült Magyarországhoz (most Ukrajna). Az igazán érdekes a folytatás, Haines könyve (azaz Maxwell elmondása) szerint az ifjú Hoch gyerekként csatlakozott a cseh ellenálláshoz, majd Budapestre utazva belépett az illegalitásban működő Sokol nevű szláv ifjúsági csoportba, amelynek tagjaként fegyvert és katonákat csempésztek Nyugatra – Jugoszlávián át. Hoch állítólag a jegyek beszerzésében segédkezett, egészen 1939. decemberéig, amikor a csoportot lebuktatták. Haines szerint Hochot és a többieket a határon letartóztatták, majd „négy hónapon át bilincsbe verve tartották fogva egy ablaktalan cellában, nappal, de sokszor éjszaka is gumibottal és kerékpárlánccal verték”. Bár Haines szerint a budapesti francia követség „tiltakozást jutatott el Horhy tengernagyhoz” a tizenhat éves, így fiatalkorú Hoch ügyében, őt mégis a bíróság elé akarták állítani.

Innen válik igazán regényes a története: „Maxwellnek 1940 januárjában kellett volna megjelennie a bíróság előtt – írta Haines. – Zárt teherkocsin szállították a bíróságra; őre egy öreg katona volt, aki az első világháborúban veszítette el fél karját. Maxwell kezét megbilincselték, lábát azonban nem. Kézbilincsével leütötte az öreg katonát, és sikerült megszöknie… Egy híd alatt bújt meg, ahol bilincsétől egy >cigánylány< szabadította meg, de állítása szerint mind a mai napig sejtelme sincs róla, hogyan csinálta” – folytatódik most már kissé Andersenre hajazva, majd: „Ezután föllopózott egy vonatra – arra, amelyen letartóztatása előtt rendszeresen utazott –, így jutott el Budapestről a jugoszláv határra. Sikerült átjutnia a határon…” [és a többi már történelem.]

Nem kell feltétlenül az öreg, félkarú őr, az ismeretlen csehszlovák-zsidó fiatalemberéért kiálló francia követség, az ügyes cigánylány vagy a könnyed határátlépés történetét kétségbevonni, de azért egy apróságot muszáj kiemelni: Haines szerint Hochot 1939. decemberében letartóztatták, négy hónapig börtönben volt (ha minden igaz, Vácon), majd 1940. januárban már meg is szökött. Hamar lepergett az a négy hónap.

Folytatom.

Hamvasintezet.hu

Hamvasintezet.hu

Facebook hozzászólások
Kapcsolódó témákExkluzívHálózatMoszadVezető
7 hozzászólás

7 Comments

  1. khm

    2017-05-27 at 20:07

    Az első konteóm,hogy egy tetű volt.
    A többit inkább le sem írom.
    Hazug volt életében és talán a halálában is.

    Válasz
  2. Anna

    2017-05-28 at 06:11

    Érdekes volt az 1989-ig félhivatalos kormánylapként üzemelt Magyar Hírlap sorsa. 1990-ben a New York palotából (Lapkiadó Vállalat) a Kerepesi úti HM épületébe költöztek Németh Péter (egyik sportújságíró) vezetésével (jelenleg a Népszava tiszeletbeli főszerkesztője), ahol többi között a HM énekkar is gyakorolt. A szárnyaló hangok mellett heti rendszerességgel jelent meg a szerkesztőségben például Tom Lantos és Izrael több, fontos embere.Emellett Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök is személyesen tisztelte meg Maxwell birtokába került “magyar” lapot. Nem sokkal később Schweitzer József főrabbi veje lett a főszerkesztő.

    Válasz
  3. Matyko-X

    2017-05-28 at 11:16

    Elismerés Mező úrnak a bányászatért!

    Tipikus kémtörténet, annak minden félvilági és üzleti elemével együtt. Méltó párja a XX. sz. -i Cambridge 5, A. Hammer és Góréi, W. Münzenberg, Mály Tódor, Károlyi M., Philby és társaik történetének.

    Össze kellene szőni ezt a Hálózatot … Érdekes és ide tartozó, hogy a “világhírű” CEU hálózatokkal foglalkozó fura emberei aligha visznek egy ilyen kutatási témát! Pedig, hajh de érdekes volna!

    Válasz
  4. olszál

    2017-05-28 at 11:37

    Holló a hollónak nem vájja ki a szemét.
    Ezért nem foglalkozik vele a “világhírű” CEU.
    A Magyar Hírlap sorsának ilyetén alakulásáról magam sem tudtam. (És még mennyi mindenről…)Érdekes – és bennem kérdéseket generál,melyeket tudom soha nem válaszol meg senki -, hogy Göncz úr sietett kvázi gratulálni az új tulajdonosnak.
    Vagy csak nekem tűnik úgy, furcsa,hogy a mindenki “Árpi bácsija” (kivéve talán szerény személyemet)egy akkori híres magyar sajtótermék külföldi tulajdonba adásához személyes megjelenésével is asszisztál…
    Tudom, hülyén hangzik, de ha Mészáros Lőrinc vette volna meg a lapot, akkor is sietett volna a látogatással?

    Válasz
    • mézes

      2017-08-05 at 10:13

      csatlakozom, az enyém sem. Nem véletlenül hívták patkánynak, kevés 56-os halálraítélt jött ki pár évi angoltanulas után a börtönből és lett belőle műfordító és nem pedig segédmunkás. ..
      Rohadt áruló volt, az is maradt egész életében.

      Válasz
  5. Alex

    2017-05-28 at 18:50

    Nem ő volt az egyetlen szuperkém. Ma is vannak itt, ráadásul elég sokan. Kinek kémkednek? Nos ezek abból élnek, hogy eladják amit megtudtak. Még arra is képesek, hogy megzsarolják azt az intézmény amelyikről megtudtak valamit.

    Válasz
  6. Lavrik

    2019-08-25 at 20:07

    This very man, I had met in Budapest-IN THE BUDA HILLS at KOZMO KFT adertising and marketing company at that time’
    in 1991,
    he had asked the company to launch the yellow pages telephone directory book in Hungary.

    On visiting Israel years later, whilst I was on an educational tour, Iwas told that we had passed the buriel grounds, resting place of Robert Maxwell in JERULSALEM.

    The telephone directory exists today!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A Hálózat
2017-05-28
Mező Gábor

Kutató vagyok és újságíró. Olyan munkát végzek, amit imádok, és ahol folyamatosan aknákat kell kerülgetnem. Inkább csak Tűrt, semmint Támogatott, de ez épp így van jól.

Kapcsolódó témákExkluzívHálózatMoszadVezető

Több A Hálózat

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

Mező Gábor2021-01-20
Több

„Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története

Mező Gábor2021-01-17
Több

„Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n

PestiSrácok.hu2021-01-15
Több

Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában

Mező Gábor2021-01-10
Több

Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)

PestiSrácok.hu2021-01-01
Több

Ügynök volt, meg nem is: Schiffer Ferencet beszervezték, de nem volt hajlandó jelenteni – Az aktanyilvánosságért harcoló Schiffer András néhai nagybátyjának története

Mező Gábor2020-12-31
Több

Meruk Vilmos, a bolsevik „Robert de Niro” – Taxisofőrből lett a szovjetek mindenhol bevethető tisztogató-kádere

Mező Gábor2020-12-20
Több

Csengey Dénest szerinte eltették az útból, őt „csak” tönkretették – Szokolay Zoltán (1956–2020) portréja a PestiTV-n (Videó!)

Mező Gábor2020-12-18
Több

Borvendég Zsuzsanna: 1980 és 2010 között a titkos pénzügyi hálózat elnyelte nemzeti jövedelmünk egyharmadát

Mező Gábor2020-12-17
Több

Egy Bródy itt, egy Bródy ott – Így üzleteltek az ex-nácikkal a kommunista külkeresek (Interjú Borvendég Zsuzsannával)

Mező Gábor2020-12-15
Több

Popper, az ellenforradalmár: antiszemita provokációnak tartotta ötvenhatot, ezért gépfegyverrel védte a pártházat

Mező Gábor2020-12-13
Több

Popper Péter titkos élete: zsilettpengés bűnözőként kezdte, végül a Rákosiéknál jól fekvő apja mentette meg a börtöntől, majd dugta el a Lenin Intézetbe

Mező Gábor2020-12-06
Több

„Én nem nyalok, mint az Illés” – Radics Béla, a Gitárkirály balladája 

Mező Gábor2020-12-04
Több

Bródy János Brezsnyev szivarzsebében: a KISZ 1983-as menetén „Békés indulatokat” kért, amíg a többiek az Internacionálét énekelték

Mező Gábor2020-11-25
Több

„Népirtás volt a Kádár-korszak öt-hatmillió abortusza” – Gyilkos idők: beszélgetés Zelei Miklóssal

Mező Gábor2020-11-21
Több

Hány Popper “Professzor” Péter dolgozott a fiatalok megtörésén? – Megfigyeltek, ügynökök és a Kalef galeri a PestiTV-n!

PestiSrácok.hu2020-11-20
Több

A katonai hírszerzés (MNVK-2.) állt a Malév mögött, a háttérben meg a KGB – Megdöbbentő dokumentumok a kivéreztetett repülő-vállalatról

Mező Gábor2020-11-08
Több

Gimisként börtönbe zárták, de beintett a beszervezőknek: Ujlaki Dénes színművész és a Kalef “galeri” a PestiTV-n

PestiSrácok.hu2020-11-06
Több

Mivé lett a lázadó: itt a felvétel, ahol Bródy hitet tett a diktatúra mellett és elárulta a „szélsőséges” alternatív zenészeket

Mező Gábor2020-11-01
Több

„Göncz Árpád személyiségét és szerepét nagyon sötéten látom” – Harminc éve próbálták a taxisblokáddal megtörni az országot

PestiSrácok.hu2020-10-27
Több

„Mindent odaadtak Krisztusért” – A délvidéki népirtás ferences mártírjainak története a PestiTV-n

Mező Gábor2020-10-24
Több

Mártírgyártás régen és most: bűnözőkből hősök, avagy a BLM-mozgalom a Sacco és Vanzetti-propaganda fényében

Mező Gábor2020-10-18
Több

„Ne várd az apádat. Mellettem verték agyon.” – Itt megnézhető a PestiTV műsora az elhallgatott délvidéki népirtásról

PestiSrácok.hu2020-10-09
Több

Népirtás volt, nem mészárlás: negyvenezer magyart öltek meg Tito kutyái – Megdöbbentő műsorunk este nyolckor a PestiTV-n!

Mező Gábor2020-10-08
Több

Janikovszky Béla és a bolondokházába zárt feleség – Nézze meg és szavazzon Mező Gáborék filmjére!

PestiSrácok.hu2020-09-28
Több

Most akkor kém volt Dobrev Klára apja? Tényleg lecseréli Fletót az Apró-Dobrev-klán? Itt a Hálózat első adása!

PestiSrácok.hu2020-09-25
Több

A bolgár miniszterelnök szétlőtt koponyája és az Apró-klán titkai – Este jön A Hálózat első adása a PestiTV-n

Mező Gábor2020-09-24
Több

Ki áll a 24.hu mögött? – Varga Zoltán milliárdos, avagy a Nyugatra küldött közgazdász, akit a KISZ-csúcstitkár Hardy Ilona emelt fel

Mező Gábor2020-09-13
Több

Hegedüs Géza író-ügynök bomlasztott és jelentett, ma a NAT legújabb nyelvtankönyvében reklámozzák

Mező Gábor2020-09-03
Több

A terrorszervezetek egykori tisztjei irányították a magyar kultúrát – Komlós János (ÁVH), Kardos György (Katpol), Sarlós László (Katpol)

Mező Gábor2020-08-30
Több

Ha Koncz Zsuzsa valódi cenzúráról akar hallani, kérdezze a halott Radics Bélát

Mező Gábor2020-08-02
Több

A KGB-hez köthető DIVSZ, Molnár Csilla halála, csődbe vitt Autoimpex – Hogyan lehet az NKE docense az érinthetetlen moszkovita Fodros István?

Mező Gábor2020-07-26
Több

Koncz Zsuzsa Kádárék Béketanácsában – Aczélék gyémántja és “elfelejtett” apósa, Boldizsár Iván

Mező Gábor2020-07-19
Több

Konczék kiálltak a külkeres, moszkovita vezető mellett, Róna Péter pedig beszállt az új cégébe – Amikor leváltották a dollármilliós üzletre készülő Bors Jenőt

Mező Gábor2020-07-05
Több

Sokba került Boros Lajosék Interpop Fesztiválja – A botrány után a KGB ölte meg az ORI igazgatóját?

Mező Gábor2020-06-21
Több

Boros Lajos, az “erkölcsi nulla”, a “tégla” – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

Mező Gábor2020-06-14
Több

Az átmentett ÁVH-s sikertörténete: propagandistaként Mindszentyt is lejáratta, hogy végül Demszky Budapestjének dolgozzon

Mező Gábor2020-06-07
Több

Havas megerősítette hálózati cikkünket, majd „amerikai maffiózónak” nevezte Gyárfás ex-üzlettársát

Mező Gábor2020-05-10
Több

Kádár a halottak élén és véres, hazug majálisa – Miért ne ünnepeljük május elsejét?

Mező Gábor2020-05-01
Több

Bochkor Gábor és Kanyó László: hírszerzők gyermekei a Danubiusban, avagy így termelte ki az utánpótlását a hálózat

Mező Gábor2020-04-26
Több

A kommunista hírszerzés állt a Danubius Rádió mögött? Halott szépségkirálynő, eltűnt milliók és egy élelmes külkeres kalandjai

Mező Gábor2020-04-19
Több

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

Mező Gábor2020-04-12
Több

Soros és a CIA, Mogiljevics és a KGB, avagy a krízisek bábmesterei – Bemutatjuk a felforgatás titkos forgatókönyvét (videóval)

Mező Gábor2020-04-11
Több

Bolondokházába zárt feleség, a történet, amitől még az ÁVH-s tiszt is undorodott – Délután négykor levetíti a Hír Tv a dokumentumfilmünket

Mező Gábor2020-04-06
Több

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

Mező Gábor2020-04-04
Több
Gördítsen többért
Blogok
  • 061

  • “Ha a népzene jobban benne lenne a köztudatban, jobb ország lennénk” – 70 éves Hamar Dániel
    0612021-01-22
  • Jó kedvvel, bőséggel – Online programok a magyar kultúra napján
    0612021-01-22
  • Tutiblog

  • Galla Miklós megőrült?
    Magyarisztáni rögvalóság2020-12-10
  • Belehaltak a járványba? Hát a DK-nak az jó!
    Tutiblog2020-12-09
  • Az Öreg

  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10
  • Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
    Az Öreg2020-12-15
  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10

(x) PestiSrácok.hu Filmklub

  • Aristo

  • Az ima
    Aristo2021-01-24
  • A párbaj
    Aristo2021-01-19
  • Ki ette meg a misszionáriust?

  • Az ellenzék progresszív jövedelemadó-terve a magyar középosztály gyilkosa
    Ki ette meg a misszionáriust?2021-01-17
  • Egy karácsony majdnem szaloncukor nélkül
    Ki ette meg a misszionáriust?2020-12-25
  • Erdélyi levelek

  • A Bodu-jelenség
    Erdélyi levelek2021-01-22
  • Ébresztő!
    Erdélyi levelek2021-01-16
  • VBT blog

  • Micsoda abszurd egy nap…
    Blog2021-01-19
  • Nem vonulok rezervátumba!
    Blog2021-01-18
  • Igényes honlap, igényes egyetem /forrás: 444.hu
    Földosztás és szabadegyetem, avagy két libbant program holnapra
    Blog2020-08-12
  • Antirasszista zenevonat
    Blog2020-08-03
  • Bezzegnemzetek

  • Nem adhatok mást, csak mi lényegem – Így kezeli Európa a járványt
    Bezzegnemzetek2020-03-30
  • A magyar sporttörténelem kisantant dézsmálói – II.
    Bezzegnemzetek2019-09-30
  • Máté T. - kávé mellé

  • Egy év múltán…
    Máté T. - kávé mellé2019-09-16
  • Máté T. Gyula feleségének üzenete
    Máté T. - kávé mellé2018-09-24
PestiSrácok

I M P R E S S Z U M

A PestiSrácok.hu kiadója az Insider Media Lapkiadó Kft.
A lap NMHH nyilvántartásba vételének száma: CE/185-2/2016
A szerkesztőség és a kiadó postacíme: 1536 Budapest, Pf. 246.
A kiadásért felel: Szenvedi Zoltán Ügyvezető
Főszerkesztő: Huth Gergely
Lapigazgató: Stefka István
Hírigazgató: Szarvas Szilveszter
Főszerkesztő-helyettes: Bálint Botond
Lapszerkesztők: Jurak Kata, Pámer Dávid, Szentkirályi András 
Főmunkatársak: Ferkó Dániel , Füssy Angéla, Mező Gábor,Pilhál Tamás, Lakatos-Szabó Fruzsina
Újságírók: Ambrózy Áron, Bokor Gábor,Csibra Tibor, Dezse Balázs, Juhári Andrea , Susánszky Mátyás, Szabó Gergő, Szalai Szilárd, Vésey Kovács László, Vincze Emília
Fotóriporter: Horváth Péter Gyula
PS Mozi: László Petra, Ragács András, Tihanyi Rita
Szerkesztőségvezető Mézes Gabriella
Szerkesztőségi titkár: Venczel Eszter
Informatikai vezető: Bori Zsuzsanna
és sokan mások...
Kontakt: [email protected]

PestiSrácok.hu

Ahol alacsonyan szállnak a sallerek. És ahol nincs íróasztalfiók. Mert ami odakerülne, az itt megjelenik.

Írásaink a közmegegyezéses hazai sajtóetika és a Médiaalkotmány szellemisége szerint készülnek. Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran! Szerzőink neve olykor "írói név".

Adatkezelési Tájékoztató

*Kell még valamit mondanom Ildikó? - Az őszödi beszéd utolsó mondata.

Médiaajánlat


A PestiSrácok.hu multiszájton és társoldalain, a 061.hu, a Tutiblog.com, AzÖreg.hu, az Aristo blogol, a Ki ette meg a misszionáriust? és az Erdélyi Levelek blogokon exkluzív hirdetési felületeket kínálunk.

Ajánlja termékeit, szolgáltatásait a Gemius Hungary Kft. által hitelesített több-százezres olvasóközönségünknek!

Kontakt: hirdetes@pestisracok.hu

Puskás Bence

Sánta Annamária

PestiSrácok.hu ÁSZF

Copyright © 2015 PestiSrácok.hu

Moszkvában végzett újságírók féltik a menekülteket, a sajtószabadságot és a magyar demokráciát – Dési András, Simon Ernő és társaik
Beszervezés céljából tanulmányozta az állambiztonság a moszkvai MGIMO-ra készülő diákokat