Rekordalacsony szinten a magyar államadósság

A magyar államadósság a Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején elérte a GDP 90 százalékát, ám ez mára már lement 70 százalék alá. Magyarországnak sikerült kikeverednie magát az adósságcsapdából, és ma már nem fenyeget nap, mint nap az államcsőd és az újabb és újabb IMF-hitel réme. Ma már magyar adósságot vásárolni jó üzlet, amit mutat a szuperállampapír sikere is. Idáig a lakosság ebből a termékből több, mint 2000 milliárd forintnyit vásárolt, ami kifejezi a magyar gazdaság és magyar kormány iránt érzett bizalmat.

A magyar államadósság évek óta csökken, és a Magyar Nemzeti Bank most közzétett jelentéséből az derül ki, hogy ez a tendencia az idén is folytatódik. Sőt, mintha a folyamat felgyorsult volna. A számok konkrétan úgy festenek, hogy az összadósság a GDP 68,2 százaléka (29967 milliárd forint), ám ha ebből levonjuk a vita tárgyát képező eximbankos tételt, akkor ez a szám 65,8 százalék. A Nemzeti Bank adatai szerint a nettó adósság pénzben kifejezve 24211 milliárd forint. Persze sokkal inkább az arányokat, a százalékban kifejezett számokat érdemes figyelni, hiszen egy adósság nagysága a bevételekhez képest érdekes szám, és a bevételt államok esetében a GDP-vel szokták kifejezni.

Az európai középmezőnyben vagyunk és folyamatosan javul a pozíciónk

A lényeg az, hogy ez a mutató bekúszott 70 százalék alá, ami nagyon jó. Csak a példa kedvéért: a görög adósságmutató 181 százalék, az olasz 131 százalék, míg a portugál 123 százalék. A franciáké 100 százalék, míg a briteké 90. Vagyis Magyarország a maga 68 százalékával nagyon is jól áll. Igaz, vannak nálunk kisebb adósságú államok, mint például Németország, amely 60 százalékon áll. Vagy a V4-országok közül a lengyelek és a szlovákok 50 százalékon vannak.

Látható, hogy Magyarország ma már a középmezőnyben versenyez, ami kimagasló teljesítmény, hiszen a Bajnai-kormány idején az adósságrátánk megközelítette a 90 százalékot. Ezt sikerült lefaragni 2010 óta, ami azért lényeges, mert csökken Magyarország pénzügyi sérülékenysége. Egy másik fontos szempont az, hogy kinek a kezében van a magyar adósság: olyanokéban, akik befektetnek és a tisztes hasznot keresik, vagy olyanokéban, akik spekulálni jönnek ide? Itt is van egy jó hír! Ma már a hazai magán- és intézményi befektetők birtokában van a magyar államadósság több, mint 70 százaléka, és ebből mintegy 8600 milliárd forint közvetlenül lakossági kézben. Vagyis a magyar államadósság negyede közvetlenül a magyar emberek kezében van. De a valóságos arány még ennél is jobb, hiszen a bankok állampapír-állományának alapja jobbára lakossági betétekből áll, bár itt pontos számokról nehéz beszélni.

A szuperállampapír jegyzése már 2000 milliárd forintnál tart

Ehhez kapcsolódik, hogy még mindig folyik az úgynevezett szuperállampapír jegyzése, amelynek értéke már elérte a 2000 milliárd forintot. Ez most a nagy sláger a pénzpiacokon, és minden más befektetési formát letarol. Ez a lakosságnak is jó üzlet, mert kiemelkedően jó kamatot kap a pénze után, de a magyar államnak is hasznos. A lakossági befektetők nem szoktak spekulálni a magyar adóssággal: megbízható és nyugodt befektetők. Ha valami mozgás van a világpiacon, akkor nem ugranak egyből és nem kezdik kivenni a pénzüket. Ugyanez a nagy globális befektetőkről nem mondható el, hiszen ők állandó izgalomban élnek és folyamatosan tologatják a pénzüket egyik országból a másikba. Ezért a kincstárnak jobban megéri a hazai kisbefektetőkkel bajlódni, mint a nagy globális cégekkel. Még akkor is, ha kicsivel több kamatot fizet nekik, mint a külföldieknek. Ez egyébként se baj, hiszen ez a pénz itthon marad, és a plusz kamat növeli a magyar emberek vagyonát.

Vezető kép: A CÖF és a Békemenet 2012. decemberi plakátja