Pesti Srácok

bajnai-kormány

Ez a polip: a Quaestort hizlaló szocik, akik most mindent a Fideszre kennének

Magyar ugar 2019 december 14.
Nem kis öngólt rúgott az MSZP a minap Győrben, amikor Szakács László országgyűlési képviselő, és a gyurcsányista Glázer Tímea hátralépése után a polgármester-jelöltségbe kényszerült győri MSZP-elnök, Pollreisz Balázs az ETO Park főépülete előtt próbált meg valamilyen összefüggést felrajzolni a Quaestor-botrány és a Fidesz között. Azt mondták, "öntsünk tiszta vizet a pohárba" – hát legyen. Kezdjük ott, hogy az MSZP-s politikusok azon állítása, miszerint a jobboldali városvezetés 2015-ben egymilliárdért vett Quaestor-kötvényt, például hazugság. A befektetés állampapírba történt, és csak a bonyolítást intézte a Quaestor. A cég a legalacsonyabb szolgáltatási díjért dolgozott, összesen 3000 forint jutalékot kapott. Ráadásul a város a pénzét kamatostul vissza is kapta. Ahogy azt az alábbiakban részletesen be fogjuk mutatni, nem a Fidesz és nem a Borkai Zsolt vezette győri önkormányzat hizlalta fel a magyar befektetők tízezreinek pénzét elpárologtató Tarsoly Csabát, hanem a baloldal meghatározó "ikonjai". Gyurcsány Ferenc, a több cikluson át regnáló szocialista győri polgármester, Balogh József, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Ujhelyi István is szerepel a történetben. Érhető az is, ha a szocialisták másra mutogatnak, hisz jól tudjuk: mindig az kiabál, akinek a háza ég.
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.