Rekordalacsony szinten a magyar államadósság

A magyar államadósság évek óta csökken, és a Magyar Nemzeti Bank most közzétett jelentéséből az derül ki, hogy ez a tendencia az idén is folytatódik. Sőt, mintha a folyamat felgyorsult volna. A számok konkrétan úgy festenek, hogy az összadósság a GDP 68,2 százaléka (29967 milliárd forint), ám ha ebből levonjuk a vita tárgyát képező eximbankos tételt, akkor ez a szám 65,8 százalék. A Nemzeti Bank adatai szerint a nettó adósság pénzben kifejezve 24211 milliárd forint. Persze sokkal inkább az arányokat, a százalékban kifejezett számokat érdemes figyelni, hiszen egy adósság nagysága a bevételekhez képest érdekes szám, és a bevételt államok esetében a GDP-vel szokták kifejezni.

Az európai középmezőnyben vagyunk és folyamatosan javul a pozíciónk

A lényeg az, hogy ez a mutató bekúszott 70 százalék alá, ami nagyon jó. Csak a példa kedvéért: a görög adósságmutató 181 százalék, az olasz 131 százalék, míg a portugál 123 százalék. A franciáké 100 százalék, míg a briteké 90. Vagyis Magyarország a maga 68 százalékával nagyon is jól áll. Igaz, vannak nálunk kisebb adósságú államok, mint például Németország, amely 60 százalékon áll. Vagy a V4-országok közül a lengyelek és a szlovákok 50 százalékon vannak.

Látható, hogy Magyarország ma már a középmezőnyben versenyez, ami kimagasló teljesítmény, hiszen a Bajnai-kormány idején az adósságrátánk megközelítette a 90 százalékot. Ezt sikerült lefaragni 2010 óta, ami azért lényeges, mert csökken Magyarország pénzügyi sérülékenysége. Egy másik fontos szempont az, hogy kinek a kezében van a magyar adósság: olyanokéban, akik befektetnek és a tisztes hasznot keresik, vagy olyanokéban, akik spekulálni jönnek ide? Itt is van egy jó hír! Ma már a hazai magán- és intézményi befektetők birtokában van a magyar államadósság több, mint 70 százaléka, és ebből mintegy 8600 milliárd forint közvetlenül lakossági kézben. Vagyis a magyar államadósság negyede közvetlenül a magyar emberek kezében van. De a valóságos arány még ennél is jobb, hiszen a bankok állampapír-állományának alapja jobbára lakossági betétekből áll, bár itt pontos számokról nehéz beszélni.

A szuperállampapír jegyzése már 2000 milliárd forintnál tart

Ehhez kapcsolódik, hogy még mindig folyik az úgynevezett szuperállampapír jegyzése, amelynek értéke már elérte a 2000 milliárd forintot. Ez most a nagy sláger a pénzpiacokon, és minden más befektetési formát letarol. Ez a lakosságnak is jó üzlet, mert kiemelkedően jó kamatot kap a pénze után, de a magyar államnak is hasznos. A lakossági befektetők nem szoktak spekulálni a magyar adóssággal: megbízható és nyugodt befektetők. Ha valami mozgás van a világpiacon, akkor nem ugranak egyből és nem kezdik kivenni a pénzüket. Ugyanez a nagy globális befektetőkről nem mondható el, hiszen ők állandó izgalomban élnek és folyamatosan tologatják a pénzüket egyik országból a másikba. Ezért a kincstárnak jobban megéri a hazai kisbefektetőkkel bajlódni, mint a nagy globális cégekkel. Még akkor is, ha kicsivel több kamatot fizet nekik, mint a külföldieknek. Ez egyébként se baj, hiszen ez a pénz itthon marad, és a plusz kamat növeli a magyar emberek vagyonát.

Vezető kép: A CÖF és a Békemenet 2012. decemberi plakátja