Egyes uniós tagállamok úgy látják, a hozzájuk áramló temérdek uniós forrás jogosan járó „ingyen pénz”, amelyért cserébe az EU nem várhat semmit, holott az unió érdekközösség és nem szupermarket – hangzott el a Transparency International (TI) korrupciós témában rendezett konferenciáján pénteken. A szervezet magyarországi elnöke azzal vádolta hazánkat, hogy nálunk rendszerszintű a korrupció, és már csak a bíróság végzi függetlenül a munkáját. Kérdésesnek nevezte, hogy az EU jelenleg rendelkezik –e a megfelelő politikai akarattal, hogy megállítsa a jogállamiság lejtőjén lefelé haladó országokat. Ugyanitt Surányi György egyetemi tanár, “szép emlékű” volt jegybankelnök arról beszélt, az unió minden jószándéka ellenére maga is generálja a korrupciót azzal, hogy adófizetői pénzeket magánvállalatoknak juttat.
A korrupcióellenes világnaphoz kapcsolódóan tartott konferenciát pénteken a Transparency International (TI) az A38 Hajón. Az előadások egyik mottójaként elöljáróban hangsúlyozták, a jogállami normák tiszteletben tartása szükséges az EU-s pénzek megfelelő elköltéséhez. Megjegyzendő, hogy a Soros György által pénzelt, magukat civilnek mondó szervezetek visszatérő, hangsúlyos lehetőségként beszélnek az uniós pénzeknek a szerintük renitens tagállamoktól való megvonásáról. A pénzcsapok elzárásával való fenyegetés közös elemként jelenik meg az uniós bevándoroltatás politikáját ellenző országokkal szemben éppúgy, mint azokkal, akik az Amerikából pénzelt civil szervezetek nagyobb átláthatóságát szeretnék elérni. Természetesen az alábbi tudósításban nem kommentálnánk az előadók állításait, arra ugyanakkor felhívnánk a figyelmet, hogy a korrupciós világnap égisze alatt hogyan jelenik meg az összes, a Soros György által fizetett szervezet által hangoztatott kormánykritika. Az egyes problématerületek szándékolt, de bővebben ki nem fejtett, hisztériakeltésre alkalmas összemosására különben jó példa az a nemrégiben bemutatott , a Civil Liberties Union for Europe elnevezésű Soros-szervezet által jegyzett dokumentum, amely szintén a nem kellően demokratikus, de főleg nem kellően liberális országok uniós pénzmegvonását szorgalmazza. A Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával, és a Transparency International hathatós közreműködésével létrejött ajánlás tipikus példája a problématerületek összemosásának, amelyből egy dolog olvasható ki: elkészült azon területeknek a listája, amelyekkel kapcsolatban a renitensnek kikiáltott országok pénzügyi zsarolásra, vagy az erre való felszólításra számíthatnak az EU egyes politikai erőitől, és az Amerikából pénzelt, bevándorláspárti civilek részéről.
Az unió érdekközösség
Martin József Péter, az IT magyarországi ügyvezető elnöke felidézte, Emmanuel Macron francia elnök korábban arról beszélt, az EU sorközösség, nem pedig szupermarket. Ebből a gondolatból kiindulva hozzátette, jelenleg vannak olyan új tagállamok, akik úgy látják, a hozzájuk áramló temérdek uniós forrás jogosan járó „ingyen pénz”, amelyért cserébe az EU nem várhat semmit. Más tagállamok azonban úgy látják, az unió nem egy gazdasági klub, hanem érdekközösség, és a vállalt uniós normákat és kötelezettségeket be kell tartani. Hangsúlyozta, a jogállamiság és a korrupciós kitettség kéz a kézben járnak.
Martin József Péter; Fotó: mandiner.hu
A civilek szerint Magyarországon rendszerszintű a korrupció
Az IT ügyvezetője a korrupcióról szólva kifejtette, véleményük szerint hazánkban sérülnek a demokratikus alapelvek, mivel az ügyészség pártosan működik, vannak egyenlők és egyenlőbbek, hiszen a vádhatóság csak az előző kormányzat viselt dolgaival hajlandó foglalkozni, összességében tehát sérül az egyenlő elbánás elve. Mint fogalmazott, hazák visszafejlődött a demokratikus normák és jogállamiság érvényesülése terén, rendszerszintű a korrupció. Nem érvényesül a hatalmi ágak megfelelő szétválasztása, a fékek és ellensúlyok rendszere, nem pártatlan a közszolgálat és nem kellően sokszínű a sajtó. Martin József Péter véleménye szerint már csak a bíróság tölti be megfelelően a feladatát, a közhatalom vészesen eltávolodott a nyugati értékektől és a keleti autokráciához húz. Problémásnak nevezte továbbá a példátlan központosítást, amelynek köszönhetően nem érvényesülhetnek megfelelően az ellenőrző mechanizmusok.
Martin József Péter arról is beszélt, kérdéses, hogy az EU jelenleg rendelkezik –e a megfelelő politikai akarattal, hogy megállítsa a jogállamiság lejtőjén lefelé haladó országokat, akikhez úgy áramlanak az uniós források, hogy erősen bizonytalan, hogy a közjóra fordítanák őket. A TI szerint Magyarországra a túlárazás és a források indokolatlan célú felhasználása jellemző. Mint fogalmazott, több százmilliárd forint került illetéktelen zsebekbe. Úgy vélte, a kormány unióellenes retorikájának dacára a hazai közvélemény többsége elkötelezett az uniós alapértékek és az EU mellett. Erre a talapzatra lehet olyan új Magyarországot építeni, amely nemcsak kér, követel, elfogad vagy dacol az unióval, hanem vállalja a kötelezettségeket is.
Ösztönző uniós kifizetések
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője általánosságban elmondta, az EB figyelemmel kíséri a tagállamok korrupció elleni küzdelmét, együttműködve többek közt a civil szervezetekkel is. Ennek egyik fontos eleme az az ajánlás, amelyet évről-évre országspecifikusan határoz meg a Bizottság. Egy másik fontos eredménynek nevezte az Európai Ügyészség létrehozásának tervét, amelyben már húsz tagállam jelezte részvételét. Az ügyészség felállítása fő céljának nevezte például a határokon átívelő áfacsalások felderítését. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új intézmény akkor működhet megfelelően, ha nemcsak ajánlásokat fogalmazhat meg, de bírságolhat is. Reményét fejezte ki továbbá, hogy Magyarország is csatlakozik a kezdeményezéshez, félretéve kezdeti fenntartásait.
Zupkó Gábor; fotó: kamaraonline.hu
Az Unió pénzügyi jövőképéről szólva Zupkó Gábor megemlítette, jelenleg öt forgatókönyv létezik etekintetben, amelyekben felmerült, hogy a kifizetéseket, mint pozitív ösztönzőket kellene felhasználni az egyes strukturális változások bevezetésének érdekében. Zárszavában arról szólt, nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek az eu-szkeptikus pártok megerősödésétt fogalmazták meg a lassú gazdasági fejlődés, vagy a Brexit miatt, és mára pozitívabb az Unió jövőjének megítélése.
Éric Fournier, Franciaország budapesti nagykövete beszédében a korrupció kapcsán kijelentette, az EU-s támogatások egy részének elsikkasztása felelőtlenség, vagy akár bűncselekmény, az ilyen szabálytalanságoknak véget kell vetni az EU-ban. Emmanuel Macront idézve hozzátette, amennyiben gyengülnek az uniós alapértékek, az adott országnak politikai következményekkel kellene szembenéznie.
Az unióban is rendszerszintű a korrupció?
Surányi György egyetemi tanár felszólalásában elöljáróban elmondta, „régi bánata”, hogy az unió legjobb szándékai dacára olyan keretet működtet, olyan feltételek mellett juttat támogatáshoz tagállamokat, amely önagában is a korrupció melegágya. Mint kifejtette, amikor az unió az adófizetők pénzét szétosztja, azzal tulajdonképpen azt hagyja jóvá, hogy a magánszektort visszanemtérítendő támogatáshoz jusson. Ez azért hordozza magában a korrupció lehetőségét, mivel olyan projektek kerülnek támogatásra, amelyek a piacon nem tudnának megvalósulni, illetve nagy a veszélye annak is, hogy a források egy részét ellopják. Hangsúlyozta, meg kellene szüntetni a vissza nem térítendő támogatások magánzsebekbe vándoroltatását.
Surányi György; fotó: magyarhirlap.hu
Az unió behunyt szemmel fizessen
Surányi György arról is beszélt, véleménye szerint Magyarországon a korrupció trendje exponenciálisan növekszik, és bár jelentős volt 2010 előtt is, azóta iparszerűvé vált. A közös monetáris politikáról szólva arról beszélt, bár az unió legelőremutatóbb elképzelésének tartja, ,mégis úgy látja, alapvető szakmai ellentmondások húzódnak meg a hátterében, olyan „súlyos születési rendellenességek sorozatával bír”, amely miatt nem feltétlen volt célszerű az újonnan csatlakozott országoknak ehhez csatlakozni. Megjegyezte, álláspontja ugyanakkor nem egyezik meg a kormány véleményével, mely a gazdasági autonómia ürügyén zárkózik el a monetáris uniótól, és azt szeretné, hogy az Unió behunyt szemmel fizessen, az ország autonómiája viszont ne sérüljön.
A monetáris unió kényszerítő ereje
Megjegyezte, alapvetően a föderális Európa híve, de az akkor működhet, ha emellett megvalósul a banki, fiskális és politikai unió is. Hozzátette, a monetáris politika nem tudott kielégítően működni, az országok közötti gazdasági és történelmi különbségek miatt. Az elmúlt 7-8 évben a gazdasági és migrációs válság, a Brexit és Donald Trump megválasztása új helyzetbe kényszerítette az unió vezető államait, elsősorban Franciaországot és Németországot. A válságok hatására újra kellett értelmezniük gazdasági szerepüket a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében. A monetáris politikában ennek megfelelően kirajzolódott a többsebességes Európa képe, az újonnan csatlakozott országok viszont emiatt a periférián találhatják magukat, és különösen a magyar kormány hozzáállása miatt Magyarország akár ki is szorulhat az EU-ból. A nemzetállamok erősödése, illetve ennek hangsúlyozása ugyanis ebbe az irányba vezet. Mint megjegyezte, ebben a helyzetben a monetáris unióhoz való csatlakozás kényszerítő erejűvé válna, elősegítené a jogállamiság erősödését. Véleménye szerint viszont éppen e hatások miatt a kormány nem fogja kezdeményezni a csatlakozást, mert akkor olyan korrupcióellenes feltételeknek kellene megfelelnie, amelyeket nem akar teljesíteni.
Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: kronika.ro
Facebook
Twitter
YouTube
RSS