Pesti Srácok

Rétvári Bence a státusztörvényről: Jól járnak a keményen dolgozó tanárok

Rétvári Bence a státusztörvényről: Jól járnak a keményen dolgozó tanárok

A tanári hivatás megérdemel egy önálló jogállást, ahogy az egészségügyi dolgozók vagy a kormánytisztviselők is saját jogviszonnyal rendelkeznek, amely emeli a megbecsülésüket, segíti az életpályájukat. Ráadásul rengeteg specialitása van a tanévnek és a tanári pályának, ami megkülönbözteti minden más területtől - nyilatkozott Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Origónak.

Mi a kormány célja az új pedagógus életpálya törvénytervezettel?

Végtelenül egyszerűen megfogalmazható az új pedagógus életpályáról szóló törvénytervezet célja: aki többet vagy jobban foglalkozik a diákokkal, az jobban is keressen. Magyarul az életkor alapú bérezés helyett elsősorban a teljesítmény alapú kerülne előtérbe. Aki többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával vagy a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, aki célokat tűz ki maga elé, és eléri azokat, az százezrekkel többet vihet majd haza, mint mások.

PestiSracok facebook image

Mikor nő a pedagógusok bére?

A pedagógusok bérét 2013 és 2017 között, valamint a háború okozta nehézségek ellenére idén januárban is emelte a kormány. Ahogy Brüsszel kifizeti a hazánknak járó forrásokat, tovább fogjuk emelni a pedagógusok bérét, méghozzá több éves béremelési programba. Három év alatt 75%-os béremelés a cél, ami a valaha volt legnagyobb emelés. Idén januárban egy 10%-os béremelést előlegezett meg a kormány, de ez csak az első lépés.

Ha megérkeznek az EU-s források, másnaptól 561 ezer forint lesz a pedagógus átlagbér, ráadásul a különbözet január 1-ig visszamenőlegesen is jár. Jövőre 681 ezer forint, 2025 januárjára pedig 800 ezer forint a kormány tervei szerint a pedagógus átlagbér. Mi eddig minden brüsszeli megállapodást betartottunk, így nem rajtunk múlt, hogy még mindig nem használhatjuk pedagógus béremelésre a Magyarországnak járó forrásokat.

Akkor miért nem jön az uniós forrás?

Brüsszel politikai nyomásgyakorlásra használja a Magyarországnak járó uniós források kifizetését. Ne feledjük, hogy vannak erős viták Brüsszellel a háború, a szankciók, migráció és a gyermekvédelem kérdéseiben. Minden eredeti brüsszeli feltételt teljesítettünk, most is folyamatosak a tárgyalások.

A dollárbaloldal keze erősen benne van abban, hogy Magyarország nem kapta még meg a forrásokat. Gyurcsány Ferenc nemrég több nyilatkozatában is elismerte, hogy ők azon dolgoznak Brüsszelben és itthon is, hogy egy fillér se érkezzen Magyarországra. Ezt megerősítette Molnár Csaba (DK), aki elmondta, hogy hazafias kötelezettségének tartja, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Ez a magyar pedagógusok hátba szúrását jelenti.

A teljes cikk

itt

tekinthető meg

Forrás: Origo; Fotó: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.