Pesti Srácok

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A háborúnak akkor lesz vége, ha eltemetjük az utolsó hősi halottat (videó)

A háborúnak akkor lesz vége, ha eltemetjük az utolsó hősi halottat is, és ha a temető békéje végül mindenki számára elhozhatja a lezárást – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az első és második világháború száztizennyolc hősi halottjának újratemetésén, Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. A miniszter az eseményen elmondta, hogy többen egy évszázad, mások nyolc évtized után lelik meg az őket megillető békét, egy rettenetes háború elveszett hőseiként és elfeledett áldozataiként.

– mondta a honvédelmi miniszter szerdán, Budapesten, a Fiumei úti Sírkertben, az első és a második világháborúban hősi halált halt magyar honvédek ünnepélyes újratemetésén. Hozzátette: a végső nyughelyükre érkező katonák búcsúztatásával, a megkésett tiszteletadással azt üzenjük nekik: értjük, hogy annak a hazának a védelmében estek el és haltak meg, amit végül mi kaptunk meg örökségül és otthonul, életünk színteréül. Mint mondta, többen egy évszázad, mások nyolc évtized után lelik meg az őket megillető békét, a "rettenetes háború elveszített hőseiként és elfeledett áldozataiként". Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: a háború nem ér véget az utolsó puskalövéssel, a békeegyezményekkel, a leszereléssel, a megsérült épületek újjáépítésével, az utolsó aknák felszedésével.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki a miniszter. Szavai szerint a háborúnak akkor lesz vége, ha az egykor szembenálló felek közösen adják meg a végtisztességet a kötelességét teljesítő néhai katonának, és ha minden család értesülhet arról, hol és merre nyugszik a család elveszett tagja.

– jegyezte meg. A miniszter hangsúlyozta: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozói méltó módon teljesítik hivatásukat.

– ismertette. Elmondta: idén a Fiumei úti Sírkertben 118, az első és a második világháborúban hősi halált halt katona tér örök nyugalomra. Eddig 60 ember személyazonosságát sikerült megállapítani. A miniszter szólt arról is, hogy a veszélyek korában élünk, és csak remélhetjük, hogy a háború "mindent felforgató katasztrófája" elkerül bennünket.

– mondta, kiemelve, hogy remélni mindig a legjobbat kell, de felkészülni a legrosszabbra is fel kell.

– mondta, hozzátéve, hogy mindenekelőtt erős akaratra, a magyar érdeket következetesen képviselő diplomáciára és katonai erőre van ehhez szükség.

– sorolta. Szalay-Bobrovniczky Kristóf megjegyezte: értjük az előttünk járó katonák sorsát és megbecsüljük az áldozatukat.

– tette hozzá.

A rendezvényen Maruzs Roland, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnok-helyettese ismertette: idén 48 helyszínről 460 hősi halált halt katona exhumálását végezték el. Ebből 396 volt magyar, 37 német, 15 szovjet, 3 román, 9 esetében pedig nem volt megállapítható a haderő. A külföldi katonák maradványait átadták a hadisírgondozó partnerszervezeteknek. 278 katona földi maradványának a helyi önkormányzatokkal megállapodva a feltárás helyszínén kialakított új parcella ad végső nyughelyet, a Fiumei úti sírkert 52-es parcellájában pedig most 118 magyar hősi halottnak adják meg a végtisztességet. Őket Várgesztes, Nádasladány, Fót, Battonya, Környe, Tengelic, Tiszaug, Nagykovácsi, Ricse, Gátér, Apagy, Szeged, Budapest, Sajóvámos, Alsószentiván és Mór településekről emelték ki. Közülük 60 személyazonosságának megállapítása vezetett eredményre. A parancsnokhelyettes elmondta: a felravatalozott koporsóban Kindl István ezredes földi maradványait kísérik utolsó útjára, aki a 12. gyalogtábori pótezred parancsnokaként 1944. szeptember 21-én az Arad környéki harcokban halt hősi halált. Emellett négy kiemelkedő katona eltemetésére is sor került, akik a tiszti arany vitézségi érmet érdemelték ki az első világháborúban.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)