A Magyar Külügyi Intézet elnöke a külföldi befolyásolásról: Amerika ezt biztosan nem hagyná senkinek (Videó)
Ez olyasmi, mint amikor megházasodik az ember: egy jó alapról kell elindulni, mert ha egy kapcsolat nem a megfelelő módon kezdődik, akkor az később veszélyessé válhat – vélekedett a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva Dr. Gladden J. Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke. A szakértő az intézet alapításának 50. évfordulójának alkalmából szervezett konferencián arról beszélt stábunknak, hogy a NATO-csatlakozás nem valamiféle buli, hanem egy katonai egyezmény, amelynek kérdésében nem szabad könnyelműen döntést hozni. Pappin az európai és magyar szuverenitásról és a dollárbaloldal botrányaként elhíresült külföldi beavatkozásról a 2022-es országgyűlési választásokon úgy vélekedett, az Amerikai Egyesült Államok biztosan nem hagyná annyiban, ha hasonló eset történne, a civil szervezeteket pedig különösen szoros figyelemmel kell követni, ha bármilyen módon kapcsolatba kerülnek a választásokkal.
Milyen jelentősége van a Magyar Külügyi Intézetnek a kormányzat külpolitikai stratégiájának kialakításában?
A Magyar Külügyi Intézet az ország legjobb szakértőit gyűjti össze, akik egy független véleményt jelenítenek meg a kormányzati mechanizmusban, kívülről támogatják a miniszterelnöki hivatalt. Az intézet egyébként egy állami tulajdonú cég, nagyjából 50 fős stábbal dolgozunk azon, hogy a miniszterelnöki hivatalt szakértői anyagokkal lássuk el. Emellett az Intézetnek reprezentációs feladatai is vannak, kapcsolatot tartunk fenn a külföldi partnerekkel számos országban, amelynek köszönhetően eszmét tudunk cserélni a különböző politikai trendekről. Alapvetően tehát egy szakértői intézet vagyunk, amelynek elsődleges célja, hogy jó minőségű kutatásokkal és elemzésekkel lássa el a döntéshozatali szerveket.
Az esemény felszólalói kiemelték a "magyarközpontú gondolkodás" fontosságát előadásaikban. Hogy látja, milyen fenyegetésekkel néz szembe a magyar vagy az európai uniós szuverenitás, hogyan lehet védekezni ezen kihívások ellen?
Úgy gondolom, hogy a szuverenitás jövőbeni szerepe az Európai Unió egyik legfontosabb kérdése manapság. Magyar szemszögből Orbán Balázs fogalmazta meg helyesen, amikor arról beszélt, hogy Magyarország visszaszerezte a szuverenitását az 1991 utáni években, éppen ezen történelmi előzmény miatt különösen értékes dolog ez, amelynek megtartásához ragaszkodni kell. Én úgy gondolom, hogy az egyetlen mód, ahogy az Európai Unió működni tud, az az eredeti elképzelésnek megfelelően az, ha tagállamok közösségeként funkcionál. Jelenleg azonban folyamatos kísérleteket láthatunk a tagállamok jogainak csorbítására, ezzel párhuzamosan pedig azt látjuk, hogy egyre több döntéshez elégséges az úgynevezett "minősített többség" megállapítása a szavazásokon, amely számos esetben az egyes tagállamok akaratának ellentmondó eredményekkel járhat – ezzel egyidejűleg pedig nagyobb teret ad az uniós kezdeményezésre induló törvénykezésnek. Ez a rendszer természetesen nem jó az érintett tagállamnak, de egyébként Európa összességének sem.
Ha Európa ereje az erős, egymással megállapodni képes tagállamokból ered, akkor fontos, hogy a rendszer ezen alkotóelemét megtartsuk, máskülönben ez valami más lesz. Nem egy szövetség, vagy egy unió, hanem egyfajta birodalom.
Mik a legfontosabb szempontok a szuverenitásvédelem stratégiájának kidolgozásánál?
Ennek számos aspektusa van, az imént kifejtettem a politikai oldalát, de ezen kívül ennek van kulturális, gazdasági és katonai eleme is. Ezek mindegyikét érdemes górcső alá venni egy ország szuverenitásának vizsgálatához.
Például, ha egy ország nem tudja megvédeni magát, valóban szuverén, vagy ki van szolgáltatva valaki más akaratának?
Jelenleg a világ egy nehéz időszakba lép be, amelynek célja, hogy az egyes országok gazdaságát leépítsék. Ennek első eleme volt az Oroszországra kivetett szankciók, amelyek új megvilágításba helyezték az energetikai összeköttetést Európa és a világ más részei között. Európa mások olcsó energiájától függ. Az európai ipar lejtmenetben van, ez pedig befolyásolja a kontinens és benne Magyarország szuverenitását. Mi azt akarjuk látni, hogy Magyarország erős és gazdaságilag független legyen, de szomszédainknak is anyagi jólétet kívánunk. Ennek azonban az egyetlen módja a globális összeköttetések fenntartása, a logisztikai hálózatok gondozása a szomszédos és akár távoli országokkal is. Ha viszont a világ a másik irányba megy és el akarja szeparálni Európát a Kelettől, akkor sérülni fog a szuverenitás. Ez tehát egy életbevágó kérdés, ezért fontos a trendek elemzése, hogy tervezni tudjunk azokkal.
Folyamatban van egy diskurzus Magyarországon a külföldi befolyásszerzésre tett kísérletekről. Hogy látja, milyen stratégiával lehet védekezni ez ellen a befolyásszerzés ellen?
Számos kérdés fogalmazódott meg a legutóbbi választást követően a külföldi kampányfinanszírozással kapcsolatban, amelyek szembemennek a választási törvénnyel. Ez olyasmi, amit egy másik ország sem fogadna el. 2016-ban hazámban, az Egyesült Államokban olyan vádak kerültek napvilágra, miszerint Oroszország beavatkozott a választásokba Trump oldalán. Véleményem szerint ezt sosem sikerült alátámasztani.
A lényeg azonban az, hogy az Amerikai Egyesült Államok egészen biztosan nem hagyná, hogy egy külföldi hatalom befolyásolja az amerikai választásokat. Természetesen vannak olyan szervezetek, amelyek külföldi finanszírozástól függenek, azonban ha ezek nem képviselik a helyi közösségek, vagy az ország érdekeit, akkor kérdéseket kell megfogalmazni velük szemben.
Ezek súlyossága persze függ a szervezetek tevékenységi körétől is, azonban bármire, ami kapcsolatban van a választási rendszerrel, arra érdemes odafigyelni, jelenleg pedig próbálják az illetékesek kideríteni, hogy pontosan mi is történt és hogy az miképp függ össze a nemzet szuverenitásával.
Ön korábban írt egy cikket a svédek NATO-csatlakozásáról. Hogy látja jelenleg ezt a kérdést, csatlakozhatnak még idén a szervezethez?
Nincsenek közvetlen információim az ügyről, korábbi cikkemben is csak azt fejtettem ki, hogy számos faktort kell figyelembe venni egy ilyen döntés meghozatalakor. A magyar kormány kinyilvánította támogatását az ügyben, ugyanakkor ez egy politikai folyamat, illetve a törvényhozás jóváhagyásának függvénye. Emellett létezik egy politikai vita, számos súrlódás történt Svédország és Magyarország között az elmúlt években: a magyar politikai rendszert és kormányt, valamint a magyar társadalmat is számos alakalommal kritizálták a svéd médiában. Márpedig amikor be akarsz lépni egy nagyon közeli, katonai jellegű szövetségbe, ott érdemes jó kapcsolatban lenni.
Ez olyasmi, mint amikor megházasodik az ember: egy jó alapról kell elindulni, mert ha egy kapcsolat nem a megfelelő módon kezdődik, akkor az később veszélyessé válhat.
Tehát azok a médiában megjelent vélemények, miszerint Magyarország véleménye nem igazán számít, Magyarország Ankarát követi, felvetik a kérdést, hogy egy ilyen döntés meghozatala nem igényel-e valódi egyetértést a résztvevők részéről? Véleményem szerint Oroszország ukrajnai offenzíváját követően egyfajta kapkodás zajlott le, most azonban, hogy a háború komplikáltabbá vált, fontosabb, hogy a gyors döntések helyett az egyes felek megállapodjanak egymással. Én erre szerettem volna felhívni a figyelmet a cikkemben, miközben a nemzetközi sajtó arról cikkezett, hogy Törökország csak különböző megállapodásokat akar kizsarolni, Magyarország pedig csak egyszerűen gonosz.
Ez ugyanis nemcsak egy buli, ez egy katonai egyezmény. Ebben pedig nem szabad könnyelműen döntést hozni.
Szóval meglátjuk, milyen döntést hoz az ügyben a törvényhozás.
