Számokkal, grafikonokkal, nemzetközi és KSH-adatokkal alátámasztott alapos gazdaságpolitikai helyzetképet rajzolt fel Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a tihanyi Tranzit fesztiválon. Kifejtette: olyan pofonokat kapott Európa (járvány, háború, energiaválság, háborús infláció), melyekből egy is elég lehet egy-egy nemzeti gazdaság térdre kényszerítésére, ám ezeken a problémákon a magyar kormány, ha nehezen is, de úrrá tudott lenni. – Minden válsághelyzet kezelhető, de csak akkor, ha az ország szuverén és nem kívülről diktálják a feltételeket. A valóság az, hogy csak liberális gazdaságpolitika és szuverén gazdaságpolitika létezik, harmadik út nincs. Aki mást hirdet, valójában a brüsszeli liberális gazdaságpolitikát akarja végrehajtani, ami továbbra is adóemeléseken és megszorításokon, illetve a családtámogatások és a rezsicsökkentés felszámolásán alapul. Ezt világosan igazolják a brüsszeli Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság velünk szemben felállított követelései – nyomatékosította a miniszter, utalva az önmagát hazafiasnak maszkírozó új politikai erőre. Rogán ezen a ponton mutatta meg a teltházas előadás közönségének azt a fotót, melyen Ursula von der Leyen és Magyar Péter negédes találkozója látható.
Az elmúlt években a magyar gazdaságot leginkább a folyamatos próbatételek jellemezték. Mire számíthatunk, meddig tart a kilábalás? Milyen gazdaságpolitikai mozgástere van hazánknak a szűnni nem akaró kihívások tengerében? Többek közt erről tartott előadást Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke a Tranziton.
A miniszter úgy fogalmazott: ezek a beszélgetések mindig abból indultak el, hogy tisztázzuk, hogy melyek azok a stabil alapok, amire egyébként egy gazdaságfilozófiának meg egy társadalomfilozófiának épülnie kell. És ezek közül a stabil alapok közül a legerősebb az első, amit nem szabad elfelejteni, ez a munkaalapú gazdaság.
2010-ben pont a munkaalapú gazdaság az, amit meghirdettünk programként, mert azt mondtuk, hogy csak olyan gazdaságban lehet gondolkodni, ahol a cél, a foglalkoztatottság maximalizálása, minél több ember tudjon dolgozni, minél több ember tudja munkából eltartani a családját, tisztességes munkából és tisztességes keresettel. De ez nem működik akkor, ha egyébként az országban az emberek többsége nem dolgozik. Ne felejtsük el, hogy 2010-ben ez volt a helyzet. Ha most visszatekintünk, akkor itt látjátok egy pillanatra a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását 2010 óta.
magyarázta az általa hozott tablókat Rogán Antal, hozzátéve:
A foglalkoztatottságot jelző oszlopok egymillióval több munkahelyet jelentenek, amit elértünk, stabilan tartunk, sőt bizonyos értelemben még picit évről évre növelni is tudunk az elmúlt időszakban. A piros vonal jelzi a munkanélküliség alakulását, ami azért látszik, hogy radikálisan lefelé ment a 2010-es időszak óta. Tehát ez az egyik legfontosabb dolog, ez egy sarokkő, ez fundamentum. Ha ez változik, akkor van a magyar gazdaságban szerintem igazán probléma. Mint látjuk, a mostani adatokból is ez nem változik. A foglalkoztatottságot stabilan tudjuk tartani, megőriztük a munkahelyeket a legnehezebb válságidőszakokban is, a veszélyek korában, megőriztük a járvány mellett, megőriztük az energiaválság mellett, és ezért ezeknek az alapoknak a tartása szerintem a magyar gazdaság legnagyobb esélye.
Szavai szerint 2010-ben az EU átlag alatt, 2023-ban viszont már az élmezőnyben volt a foglalkoztatottság Magyarországon az Európai Unió országai között, és 2010-ben az EU-átlag felett volt, 2023-ban pedig már a legalacsonyabbak között van a munkanélküliségi mutatónk. Hozzátette:
Ez nem mindenhol van így Európában. Több helyen csökkent a foglalkoztatottság, több helyen nőtt meg a munkanélküliség, nem mindenhol tudtak szembenézni a következményekkel, és a legtöbb helyen óriási pénzeket kellett elkölteni azért, hogy egyáltalán a foglalkoztatottság szintjét tartani lehessen. Az, hogy ezt elértük, abban jelentős szerepet játszott az adópolitika, amire szerintem szintén oda kell figyelni. A mi adópolitikánk viszonylag egyszerű. Négy dolgon nyugszik összesen. Az egyik dolog a munkáltatói adóterhek csökkentése. Ez volt a foglalkoztatottságnak is a kulcsa, és egyben a keresetek növekedésének is a kulcsa. Gyakorlatilag ez volt a megegyezés a munkáltatók, tehát a munkát adó vállalkozások, a kormány és a munkavállalók szervezetei a szakszervezetek között. Mi csökkentjük a munkát terhelő adókat, azért cserébe, hogy nőjön a foglalkoztatottság és egyébként javuljanak a bérek.
Hozzátette: 2010-12 körül még 28,5%-on volt a munkáltatókat terhelő adó és járulék Magyarországon a bruttó bér százalékában, ez most pedig 13%-on van. Azért ez összességében nem mindegy. Ez egy nagyon jelentős mértékű adócsökkentés. A másik ilyen alap, hogy a személyi jövedelemadót is jelentősen csökkentettük. Hangsúlyozta:
Gyakran ér minket egy olyan vád, hogy ez az adópolitika azoknak kedvez, akik a gazdagabbak. Csak a tények mondanak ennek ellent.
A tárcavezető előadásában arra is kitért, hogy 2020 májusában még a bruttó átlagkereset 386 242 volt, 2024 májusában már 652.000. Valóban jellemezte ezt az időszakot infláció, de azért az átlagkeresetnek és a mediánkeresetnek a növekedése is lekövette mindezt a reáljövedelem megőrzése tekintetében. Nem tudott olyan durván és erőteljesen növekedni a reáljövedelem, mint 2020 előtt, de meg tudta őrizni az értékét az elmúlt három-négy esztendőben.
A családtámogatások mértékének alakulása
Rogán Antal úgy fogalmazott: az elsődleges cél az az, hogy aki gyereket nevel, az ne szegényedjen el. Ne kerüljön méltánytalan helyzetbe azokhoz képest, akik egyébként adott esetben nem, vagy csak később vállalnak gyereket. Tehát a gyereket nevelő családok támogatása a valódi cél. Aztán azt majd ők eldöntik, hogy akarnak-e több gyereket vállalni, vagy nem. De az egy felvállalt cél, hogy igen, mi azt akarjuk, hogy a gyereket nevelő családok jobban, vagy legalább olyan jól éljenek, mint azok, akik egyébként nem vállalnak gyereket, függetlenül attól, hogy egyet vállalnak, kettőt, hármat, vagy éppenséggel többet.
A családtámogatások mértéke milliárd forintban 2010-hez képest gyakorlatilag több mint a háromszorosára nőtt, 935 milliárd forintról 3307 milliárd forintra, és ezt letükrözte egyébként a gyerekes családok helyzetének a változása is. A családtámogatási intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon anyagilag jobban jár az a munkavállaló házaspár, aki gyermeket nevel, mert ahol nincs gyermek, ott a nettó kereset 2010 és 2013 között.
Hozzátette: a gyerekek után járó adókedvezmény értékének a megőrzése és a megemelése a következő két év egyik legfontosabb feladata.
Itt célul azt fogjuk kitűzni, hogy 2026-ra a gyerekek után járó adókedvezményt minden kategóriában, az egy gyereket, a két gyereket, a három, illetve több gyereket nevelő családoknál is megdupláz.
-fogalmazott. Hozzátette:
Azt gondolom, hogy amennyiben ehhez hozzá tudjuk igazítani a következő esztendőkben a gyerekek után járó támogatásokat, és el tudjuk mondani és meg is tudjuk mutatni az embereknek, hogy a veszélyek korában is érdemes gyermeket vállalni, akkor lesz esélyünk arra, hogy vissza tudjunk térni ahhoz a kedvező trendhez, ami a 2015 és 2021 közötti időszakot jellemezte, de azért ebben a két évben sem teljesítünk rosszul az európai átlaghoz képest.
Rezsicsökkentés
Az emberek életének az egyik kikerülhetetlen része, amikor családi kiadásokban nem lehet kikerülni az energiakiadásokat, a rezsivel járó kiadásokat. Itt egy szuverén gazdaságpolitikának kell szuverén döntéseket hoznia. Ennek volt szerintem a legerősebb megjelenése a rezsicsökkentés -fejtette ki Rogán Antal. Ismertetése szerint annak ellenére, hogy amikor bekövetkezett az energiaválság, ott az átlagfogyasztásig tudtuk tartani a rezsicsökkentett árakat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magyar családok 85 százaléka számára ez semmilyen változást nem hozott. A magyar fogyasztók fizetik a legkevesebbet a villamos energiára, akár euróban számolunk, akár vásárlóerő-paritáson, a magyar fogyasztók fizetik a legkevesebbet földgázra, akár eurócentben számolunk, akár vásárlóerő-paritáson.
A munkaalapú gazdaság, a hozzá kapcsolódó adópolitika, a családtámogatások és a rezsicsökkentett árak ahhoz vezettek, hogy Magyarországon 1,1 millióval kevesebb a szegénységben élők száma 2015 óta 1,1 millióval. Ez Európában talán a legkedvezőbb változás, ami az uniós országok között bekövetkezett.
-hangsúlyozta a tárcavezető.
Sikeres volt a kormány válságkezelése a veszélyek korában is
A veszélyek korát éltük, ezt mondtuk már 2019 végén vagy 2020-ban, és ezt sajnos visszaigazolta az elmúlt négy esztendő. Kezdődött egy járvánnyal. Ez volt az első két járványos év, ami mindenhol visszavetette a gazdaság teljesítményét, mindenhol kivétel nélkül. Aztán folytatódott egy háborúval.
A járványt sikeresen kezeltük. Tehát az elsők között voltunk, akik tudtunk nyitni az oltáspolitikának köszönhetően. Megőriztük az összes munkahelyet, Magyarországon nem veszett el munkahely, és gyorsan tudtuk újraindítani a gazdaságot. Egy újrainduló gazdaság közepére érkezett be 2022 februárjában a háború, és azt követően gyakorlatilag néhány hónapon belül az energiaválság. Majd round szankciók és a szankciók következtében egy nagyon durva, erőteljes infláció, ami különösen azokat az országokat érintette, Magyarországot is, amelyik nem rendelkezik saját energiahordozókkal, azokat értelemszerűen nagy mennyiségben importálnia kell, és ennek az összes következményét viselnie kell.
Majd arról beszélt, hogy a háború következményei még itt vannak velünk.
A háborús inflációt sikerült letörni, de ez nem jelenti azt, hogy a háborús árakat még mindig nem kell fizetnünk. Az, hogy a következő időszakban a magyar gazdaság esélyei milyenek, az szerintem két dolog határozza meg. Az egyik, hogy itt a háborús infláció letörését követően mennyi idő telik el, amíg sikerül kezelnünk az ezzel együtt járó kamatváltozásokat. Jó irányba haladunk, hiszen a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, és mint látjátok, a jegybank óvatosan, de folyamatosan tudja csökkenteni a kamatlábakat. Ez azzal jár együtt, hogy elindulhat a hitelezés Magyarországon már ez év vége felé, vagy a következő év elején. Értelemszerűen megértem a jegybank óvatosságát. A politika mindig jobban sürgetné a jegybankot, de a jegybanknak igaza van. A maga szuverén módján óvatosan hozza meg a szükséges döntéseket, de folyamatosan hozza meg és ez javítja a magyar gazdaság kilátásait. De ez önmagában kevés, mert az igazán nagy sikert az jelentené, ha egyébként el tudnánk oda jutni, hogy béke van. Mert egy béke egészen más helyzetet tud teremteni. Ezért van jelentősége a békének. Mi nem véletlenül beszélünk róla. Nem csak azért, mert ezt jónak gondoljuk, erkölcsi értelemben és etikai értelemben, hanem azért is beszélünk a békéről, mert az jó Európának, meg jó egyébként a magyar gazdaságnak.
Szavai szerint:
Ha béke van, akkor egy egészen más költségvetést lehet készíteni. És egy békeköltségvetés tervei azok már ott vannak az asztalfiókban. Ebből biztos vagyok benne, hogy mivel az elmúlt egy évben következetesen távol tartottuk magunkat a háborúból, néhány dolgot meg tudunk valósítani. Ezeket hoztam ide az asztalra, amikről beszélünk. De ennél többre is képesek vagyunk akkor, ha akár az amerikai elnökválasztás eredményeként. Akár más miatt, de a háború eszkalálódása helyett a felek tárgyalóasztalhoz ülnek, és elkövetkezik egy békeidőszak. A béke költségvetése minimum kell, hogy tartalmazza 2025-26-ban a családi adókedvezmények megduplázását. Az otthonteremtési támogatásokat már megemeltük, ezeket emelt szinten tartjuk, és ha tudjuk, akkor még emeljük. A kisvállalkozások erőteljes támogatása van fókuszban. Ez a magyar gazdaság legfontosabb szegmense.
Meggyőződése szerint most nem nagy beruházásokat kell támogatni, ez látszik is a kormány politikáján. A nagy beruházások támogatása helyett ahhoz, hogy a magyar gazdaságnak jövője legyen, most a kisvállalkozásokra kell koncentrálnunk – fogalmazott a tárcavezető.
Szuverén gazdaságpolitika nélkül ugyanis nincs stabilitás
“Ahol nincsenek közgazdászok, ahol nincsen érdemi gazdaságpolitika, ahol nincsen érdemi társadalomfilozófia, ott a háttérben a liberális közgazdászok vannak, és a végén ők fogják megmondani, hogy mi lesz, és akkor ez lesz. Ez a legnagyobb veszély szerintem Magyarország szempontjából, amit el kell kerülni, mert az összes válsághelyzet kezelhető, és ezek egyenként kezelhetők, és ezt bebizonyítottuk már a járványok koránál, bebizonyítottuk az energiaválságnál, és be tudjuk bizonyítani most is. A szuverenitás elvesztése viszont azt jelenti, hogy az iránytűt veszítjük el, és abban a pillanatban ezek a veszélyek fognak belépni.”- vélekedett a Tranziton tartott előadásában Rogán Antal, aki szerint “minden módunk megvan arra, hogy egy gyors alkalmazkodással sikeresen Európa egyik jól fejlődő gazdasága legyünk”.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai 2025-re az európai legjobbak között vannak. És ez még mind úgy van, hogy közben háború van. Ha béke van, akkor ez különösen sokat változik. Én azt tudom mondani nektek, szurkoljunk ugyan a békének, de közben tartsuk szárazon a puskaport. Ez igaz a védelem szempontjából és igaz a gazdaságpolitika szempontjából is. 2025 második felére szerintem túl tudunk lenni az összes válság minden következményein, és újra lendületet tudunk adni a magyar gazdaságnak. Ehhez az kell, hogy a magyar gazdaságpolitika meg tudja őrizni a szuverenitását. És utána, hogy szuverén marad-e a magyar gazdaságpolitika vagy sem, arról majd a választók fognak dönteni 2026-ban, a tavaszi országgyűlési választásokon.
-zárta előadását Rogán Antal.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS