Pesti Srácok

Röhej: a Guardian bocsánatot kért alapítójának a rabszolgasághoz fűződő kapcsolatai miatt

Röhej: a Guardian bocsánatot kért alapítójának a rabszolgasághoz fűződő kapcsolatai miatt

A The Guardian című brit napilapot birtokló alapítvány kedden bocsánatot kért azért, mert a lap alapítójának a XIX. század elején része volt a rabszolgatartásban. Az újság egyben "helyreállító igazságszolgáltatási" programot jelentett be.

– írta a lap szerkesztője.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. A lap tulajdonosa, a Scott Trust bocsánatkérése azt követően született meg, hogy független kutatást végeztek John Edward Taylor, a lapot 1821-ben alapító újságíró és gyapotkereskedő lehetséges szerepéről a rabszolgatartásban. A kutatás olyan manchesteri üzletembereket is vizsgált, akik anyagilag részt vettek a The Guardian létrehozásában. A kedden közzétett jelentésből kiderült, hogy John Edward Taylor és 11 támogatója közül legalább kilencnek kapcsolata volt a rabszolgasággal, főként a textiliparon keresztül – írta a lap.

Taylor az Oakden & Taylor gyáriparos cégben és a Shuttleworth, Taylor & Co. gyapotkereskedő cégben való partnerségen keresztül voltak kapcsolatai a rabszolgasággal. Az utóbbi nagy mennyiségben importált rabszolgák által termelt nyersgyapotot. Az angliai Nottingham és Hull egyetemek kutatói azonosítani tudták a John Edward Taylor és a dél-karolinai és georgiai ültetvények közötti kapcsolatokat, miután tanulmányoztak egy számlakönyvet, amelyből kiderült, hogy a Shuttleworth, Taylor & Co. vállalat gyapotot kapott ebből a régióból. A The Guardian egyik korai finanszírozója, George Philips egy jamaicai ültetvény társtulajdonosa volt. A brit kormánnyal 1835-ben készült dokumentumaiban "emberi örökségére" hivatkozott, amely 108 embert jelentett.

A Scott Trust bocsánatot kért hajdani szerkesztői állásfoglalásaiért, amelyek a gyapotipar és ezáltal a rabszolgák kizsákmányolásának támogatását szolgálták. A tröszt 10 millió fontot (4,3 milliárd forint) fektet be egy helyreállító igazságszolgáltatási programba, és "milliókat szán kifejezetten a The Guardian XIX. századi alapítóihoz kötődő leszármazottak közösségeinek". A lap közölte: bővíti a fekete bőrű közösségekről szóló tudósításait az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, a Karib-szigeteken, Dél-Amerikában és Afrikában. E célból tervezi 12 új újságírói állás megteremtését.

Forrás: MTI; Fotó: Getty Images

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.