Romagyilkosságok: Továbbra is homály fedi a bűntársak és a finanszírozók kilétét

Ugyan még csak az első harmadánál tart a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) és más paramilitáris szervezetek ügyében folyó, egy éve megkezdődött vizsgálat, de a hatóságok részben már feltérképezték a rendőrgyilkossággal gyanúsított Győrkös István és szervezete kapcsolatait. A Magyar Idők korábbi információja szerint a romák elleni sorozatgyilkosság negyedrendű vádlottja, Csontos István is kapcsolatba hozható az MNA tagjaival. Noha a romagyilkosságok elkövetőit már lassan egy éve jogerősen elítélte a bíróság, az továbbra is rejtély, hogy kik segíthették a hat ember meggyilkolásáért felelős halálbrigádot. 

Még csak az első harmadánál tart a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) és más paramilitáris szervezetek ügyében folyó, egy éve megkezdődött vizsgálat – ezt Pintér Sándor belügyminiszter közölte az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság együttes ülését követően a sajtó munkatársaival. A radikális szervezetek azután kerültek újra a figyelem középpontjába, amikor idén októberben Győrkös István, a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője, bőnyi otthonában, egy nála tartott házkutatás során több lövéssel megölte Pálvölgyi Péter őrnagyot, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozóját. A 76 éves férfi ellen a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt rendelt el nyomozást, amelynek során részben már feltérképezték Győrkös és szervezete környezetét. Sajtóhírek szerint felvetődött az orosz titkosszolgálati szál, a jobbikos kapcsolat, valamint az MNA és a szervezett bűnözői körök közötti együttműködés lehetősége is. A Magyar Idők információja szerint a romák elleni sorozatgyilkosság negyedrendű vádlottja, Csontos István is kapcsolatba hozható a Magyar Nemzeti Arcvonal tagjaival. Ez azért sem meglepő, mert Csontosról és bűntársairól szintén közismert, hogy szélsőséges eszméket vallottak és végül a cigányokkal szembeni gyűlöletük brutális gyilkosságsorozatba torkolt.

A halálbrigád három tagja ügyében a Kúria mondta ki a végső döntést. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Kezükbe vették a rendcsinálást

A romagyilkosságok ügyében született vádirat szerint Csontos társai, Kiss Árpád első – , Kiss István másod – és Pető Zsolt harmadrendű vádlott 2007 végén, 2008 elején arra az elhatározásra jutottak, hogy mivel az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romák által elkövetett bűnesetek kapcsán, saját kezükbe veszik a “rendcsinálást”: fegyveres támadásokat hajtanak végre romák lakta házak ellen, hogy félelmet keltsenek az ott élőkben, illetve felhívják a figyelmet a fenti “problémára”. Többször lőgyakorlatot tartottak, majd az elsőrendű vádlott 2008. július 2-án két lövést adott le a debreceni menekülttábor egyik épületének ablakára. Ugyanazon év július 21-én késő este az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott Galgagyörkön sörétes és golyós fegyvereikből tüzet nyitottak az általuk kiválasztott házra, de sérülést senkinek sem okoztak. A piricsei támadást szintén a három vádlott követett el 2008. augusztus 8-án azzal a szándékkal, hogy rendezze az általuk a romák bűncselekményei miatt rossznak ítélt helyzetet. Ezen a helyszínen a fegyvereken kívül Molotov-koktélt is használtak. Az egyik égő épületből menekülő sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A támadássorozat 2008. szeptember 5-én Nyíradony-Tamásipusztán folytatódott, itt Kiss Árpád lőtt a kiszemelt, romák lakta házra, melyben senki sem sérült meg. Szeptember 29-én a három főből álló csapat Tarnabodon lőtt rá egy romák lakta utcában lévő több házra, de senkit sem sebesítettek meg.

Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és a kisfiát lőtték agyon a romagyilkosok. Fotó: Népszabadság

Tényleges életfogytiglant kaptak

A félresikerült akció után alig egy hónappal Nagycsécsen, a község szélén álló házakra dobtak Molotov-koktélt, majd sörétes fegyvereikből lőni kezdtek az ablakokra. A támadásban ketten meghaltak, egy ember nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az első- és a másodrendű vádlott Alsózsolcán folytatta a támadásokat; itt nem éjjel, hanem késő délután, a Sajó túlpartjáról lőttek, életveszélyesen megsebesítve egy férfit. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön dobtak Molotov-koktélt a kiszemelt ház padlására és egyik szobájába. Az égő épületből menekülő apára és két gyermekére a másodrendű vádlott nyitott tüzet. A férfi és négy és fél éves kisfia meghalt, a másik gyermek súlyosan megsérült. A következő, tiszalöki támadásba sofőrként a fentebb már említett Csontos István negyedrendű vádlottat is bevonták, mert úgy vélték: négyen még “eredményesebbek” lehetnek. 2009. április 22-én a házából kijövő roma férfit Kiss Árpád lőtte mellkason. 2009. augusztus 7-én Kislétán már be is mentek a kiszemelt házba, ahol a golyóval átlyukasztott ajtó mögött egy gyermeket sebesítettek meg, míg anyját az ágyában lőtték agyon. Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg a tiszalöki  és kislétai gyilkosságnál sofőrként segédkező Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.

Mai napik nem tudni, kik segítették a halálbrigádot. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Homály fedi a bűntársak kilétét

Noha már lassan egy éve jogerősen lezárult a romagyilkosságok ügyében zajló bírósági eljárás, továbbra is rejtély, hogy ki vagy kik segíthették az elkövetőket.  Az emberölések kapcsán ugyanis több kérdés is nyitva maradt, amelyekre sem a nyomozás során, sem a bírósági szakban nem tudtak választ adni. A gyilkosságsorozat további, eddig meg nem válaszolt kérdései tekintetében az NNI és a Terrorelhárítási Központ is végzett titkos, a nyilvánossággal nem közölhető vizsgálódást, ám végül nem került sor nyílt nyomozás elrendelésére. Csupán a besenyszögi fegyverrablást illetően folyt a romagyilkosok ismeretlen társai ellen hajsza, de már több mint egy éve ezt az eljárást is megszüntették. Ismert a gyilkosságok végrehajtásához szükséges fegyverek megszerzésében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot sofőrként egy, az eljárás során ismeretlenül maradt személy is segítette. A támadás előtti nap, 2008. március 6-án egyikük egy újfehértói nyilvános fülkéből felhívta Gazdag Csabát, a támadás egyik sértettjét, hogy az interneten hirdetett fegyvere eladó-e még, majd az igenlő válasz után megszakította a beszélgetést. Másnap éjjel csaptak le a vadászra és családjára a magukat rendőröknek kiadó Kissék. A házban lakókat megkötözték, szájukat leragasztották, és a lakásban tárolt vadászfegyvereket és lőszereket pedig elvitték. A hatóságok a rablással kapcsolatban azt szögezték le, hogy egy ismeretlen, negyedik bűntárs (azt megállapították, hogy biztosan nem a negyedrendű vádlott volt), aki a támadók gépkocsiját vezette és aki a támadás idején az autóban várakozott, részese volt a cselekménynek. Az elsőfokú bíróság egyik tárgyalásán még az is meg lett említve, hogy a hivatásos vadász egyik kiskorú lánya négy férfit látott a házban, akikről személyleírást is adott. Vallomása szerint egyiküket „Jánosnak” szólították.

A kislétai támadásban egy anyára és lányára lőttek, utóbbi túlélte. Sokak szerint az utolsó gyilkosság elkerülhető lett volna. Fotó: PestiSrácok.hu

Többen is képbe kerültek

Ráadásul egy 2009 augusztus 15-ei rendőri jelentés szerint a négy férfi elfogása előtt felmerült további két feltételezett elkövető: R. Antal és E. László. A jelentésben az állt, hogy a két férfi „a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, köze van azok elkövetéséhez, tudomással bír a végrehajtásban és szervezésében részt vevő személyekről, a cselekmények előzményeiről, az elkövetés eszkö­zeinek hollétéről.” A két személyt egyébként 2009 augusztus 21-én szintén elfogták, házkutatást tartottak náluk, ám végül mégsem gyanúsították meg őket a bűncselekményekkel. Annak ellenére, hogy a szélsőséges nézeteket valló, a negyedrendű vádlott Csontos Istvánnal korábban egy helyen katonai szolgálatot ellátó R. Antalról a jelentés például úgy fogalmazott, hogy a férfi tökéletesen beleillik a tiszalöki elkövetés profiljába és alappal feltételezhető, hogy részt vett az elkövetésben, illetve arról tudomással bírt. Árulkodó az is, hogy a helyszíni szemle megállapításai szerint a nagycsécsi, két ember halálával végződött emberölés helyszínén Kiss Árpádékon kívül egy ismeretlen személy lábnyomát is rögzítették, de a per negyedrendű vádlottja is említést tett arról, hogy lehetnek szabadlábon olyan emberek, akik anyagilag, illetve a bűncselekmények felderítéseinél segítették a társaságot. Megjegyzendő az is, hogy az eljárásban tanúként kihallgatott albérlőtársra, aki Kiss István ágya alatt megtalálta a Besenyszögön megszerzett fegyvereket, szintén gyanakodtak a hatóságok, ahogy a harmadrendű vádlott Pető Zsolt büntetett előéletű barátaira is. Gulyás József, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori SZDSZ-es tagja, a romagyilkosságok ügyében a nemzetbiztonsági szolgálatok felelősségének kivizsgálására 2009. őszén alakult parlamenti tényfeltáró munkacsoport vezetője tett olyan nyilatkozatot, miszerint szerinte elképzelhetetlen, hogy a romagyilkosságok elkövetőinek ne lettek volna segítői.  A politikus is a besenyszögi rablást említette, de abban is biztos volt, hogy a vádlottakat valakik anyagilag támogatták.

Állam az államban: a felügyelő minisztert is átverte a szolgálat

A gyilkosságsorozat után még a fentieken túl is több botrány felkavarta az indulatokat. Az egyik ilyen az volt, amikor utólag kiderült, a titkosszolgálatok látókörébe került, 2004 óta ellenőrzés alatt álló férfiak megfigyelését pont akkor szüntette meg a Nemzetbiztonsági Hivatal, amikor Kissék fegyverbeszerzésre készültek. Nem sokkal később napvilágra került, hogy a negyedrendű vádlott Csontos István valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. Noha a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az NNI-vel a romagyilkosságok ügyében, mégsem adott át semmilyen általa tudott információt Csontosról a nyomozó hatóságnak. A kapcsolatot a szervezet és Csontos volt tartótisztje, H. Ernő is tagadta: a Honvédelmi Minisztérium még 2013 augusztusában közölte a nyilvánossággal, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál, hiszen a titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, a nyomozó hatóság és az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság előtt is eltitkolták.

Csontos István a romagyilkosságok tárgyalásán is beszélt hírszerzői szerepéről. Fotó: PestiSrácok.hu

Csontos nem csak sofőr volt?

Az ügyben indított vizsgálat súlyos mulasztásokat állapított meg, ami felvetve a KBH korábbi vezetőinek felelősségét.  Mivel a romagyilkosságok vizsgálatában minden eljáró hatóságot félrevezetett a Katonai Biztonsági Hivatal és egyik tanúként meghallgatott munkatársa, ezért a Pest Megyei Főügyészség büntetőfeljelentés megtételére tett indítványt a sorozatgyilkosságot első fokon tárgyaló Budapest Környéki Törvényszéken. Az indítványban a főügyészség kijelentette: azzal, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal a főügyészség megkeresésére letagadta, hogy a hat áldozatot követelő romák elleni gyilkosságsorozat negyedrendű vádlottjával, Csontos Istvánnal titkos kapcsolatban állt, valamint azzal, hogy az egykori hivatásos katona tartótisztje, H. Ernő „a nyomozó hatóság előtt, az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozatot is tett”, minősített hamis tanúzást követhetett el.  Azt is írták, hogy fennáll a közokirat-hamisítás gyanúja, mert H. Ernő jelentését a Csontossal tartott titkos kapcsolatról később meghamisíthatták. A bűncselekményben az elhárítótiszt akkori főnökei is közreműködhettek. Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt egyébként végül vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség négy katonai titkosszolgával szemben, de a zárt ajtók mögött zajló ügyben végül mindenkit jogerősen felmentettek.  Csontos és a KBH kapcsolata azért is lehet pikáns, mert az ügy elsőrendű vádlottja évekkel ezelőtt azt állította a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában, hogy társának nem csak sofőr szerep jutott a gyilkosságokban…

Az írás a Magyar Idők szombati számában jelent meg.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu