Pesti Srácok

Romagyilkosságok: szóba sem kerülhetett más, mint a tényleges életfogytiglan

Romagyilkosságok: szóba sem kerülhetett más, mint a tényleges életfogytiglan

Helybenhagyta a Kúria a romagyilkosságok ügyében a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusban hozott marasztaló ítéletét, így eldőlt, hogy a halálbrigád három tagja élete végéig börtönben marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Kiss Árpád elsőrendű vádlott védője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy biztosra vehető, hogy a bűncselekmény nem lett teljeskörűen felderítve, majd utalva a feltételezett bűntársakra, az ügyvéd azt mondta: „az ítélet után valakik most nagyon örülhetnek”…

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

A táblabíróság Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottakat még 2015. május 8-án hozott döntésével tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, de vádlotti és védői fellebbezések miatt harmadfokon, a Kúrián folytatódhatott a büntetőper. Fellebbezésre azért volt lehetőség, mert a besenyszögi rablással kapcsolatban az Ítélőtábla egy olyan bűncselekményben – a személyi szabadság megsértésében – is bűnösnek mondta ki az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket. Csak a negyedrendű vádlott, Csontos István esetében emelkedett jogerőre az első fokon kiszabott tizenhárom év fegyházbüntetés.

Romagyilkossag 14-HPGY
Kiss Árpád és társai a vád és a bírósági ítélet szerint a kezükbe akarták venni az igazságszolgáltatást. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Helybenhagyták az életfogytiglant

PestiSracok facebook image

A legfelsőbb bírói fórum szóbeli indoklásában kitért az ügyvédek által felvetett eljárási szabálysértésekre, amelyek szerintük a nyomozás során, például a házkutatásokon, a helyszíni szemléken, a bűnjelkezelés, a DNS-mintavételek során történtek. A Kúria álláspontja szerint előfordultak hibák, de azok korántsem olyan súlyúak, hogy a hatályon kívül helyezést és az új eljárás elrendelését indokolttá tennék. Mészár Róza tanácselnök úgy fogalmazott: a Kúria a felülvizsgálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság több eljárási szabálysértést is elkövetett ugyan, ezeket azonban nagyobbrészt maga is észlelte és kiküszöbölte eljárása során. A ki nem küszöbölt szabálysértéseket a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárásban megvizsgálta, és arra az álláspontja helyezkedett, hogy feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem történt. Az úgynevezett relatív szabálysértések nem voltak olyan súlyúak, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indokolták volna, így Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottak vonatkozásában a Kúria helybenhagyta a másodfokú bíróság döntését.

Romagyilkossag 11-HPGY
A Kúria nem változtatta meg a táblabíróság döntését, így a vádlottak örökre börtönben maradnak. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Örökre börtönben maradnak

A Kúria szerint a tényállás megalapozottságát ért védői támadások sem vezethettek eredményre. A büntetéskiszabásról szólva a tanácselnök leszögezte: a bűncselekmények tárgyi súlya, illetve az elkövetők elvetemültsége, társadalomra veszélyessége miatt szóba se kerülhetett más, mint amit az eddigi bíróságok kiszabtak és kedden a Kúria jogerőre emelt. A Fővárosi Ítélőtábla 2015. májusi döntése bűnösnek mondta ki a vádlottakat ötszörösen minősülő emberölésben és más erőszakos cselekményekben. Eszerint a három vádlott az emberöléseket aljas indokból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követte el. A döntés rendelkező részének kihirdetése után, a szóbeli indoklást meg sem várva őrök kíséretében elhagyta a tárgyalótermet a vádlottak közül Kiss Árpád és testvére.

"Valakik most nagyon örülhetnek"

Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád védője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy nem lepte meg a döntés, ugyanakkor védencével a továbbiakban megbeszélik, hogy élni kívánnak-e azzal a rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, amit ugyancsak a Kúria kirendelt tanácsa bírálna el. Az ügyvéd portálunknak elmondta még, hogy szerinte nem fér ahhoz kétség, hogy a gyilkosságsorozat nem lett teljeskörűen felderítve. Bérdi ennek kapcsán említette meg a besenyszögi rablást, amikor a kirabolt hivatásos vadász egyik kiskorú lánya kihallgatóinak azt mondta, négy férfit látott a házban, és egyiküket „Jánosnak” szólították. A védő kitért arra is, hogy Nagycsécsen, a helyszíni szemle megállapításai szerint a két ember halálával végződött emberölés helyszínén Petőékén kívül egy negyedik, ismeretlen személy lábnyomát is rögzítették, ám az nem Csontosé volt, majd az ügyvéd utalva a még kint lévő, lehetséges bűntársakra, azt mondta: "az ítélet után valakik most nagyon örülhetnek”.

gulyás józsef atv.hu
Gulyás József szerint tovább kellene vizsgálódni. fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Gulyás szerint tovább kellene vizsgálódni

Gulyás József, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori SZDSZ-es tagja, a romagyilkosságok ügyében a nemzetbiztonsági szolgálatok felelősségének kivizsgálására 2009. őszén alakult parlamenti tényfeltáró munkacsoport vezetője is elmondta portálunknak, hogy ezzel az ítélettel még nem szabadna befejeződnie a vizsgálódásnak. Szerinte további nyomozásra lenne szükség az esetleges segítők, bűntársak körében. Gulyásnak igazán az sem volt érthető, hogy miért függesztették fel az alapeljárástól különválasztott besenyszögi fegyverrablás ügyét (itt Kissék negyedik bűntársa után vizsgálódott a nyomozóhatóság), de felhívta a figyelmet arra is, hogy véleménye szerint a nyomozás során a rendőrség „szakszerűtlenségek sorozatát követte el”. Gulyás József sajnálatosnak nevezte, hogy a szintén a romagyilkosságok ügye miatt felelősségre vont egykori katonai titkosszolgák ellen indított büntetőeljárásról sem tudunk semmit, mivel azt zártan tárgyalják. Az egykori politikus korábban arról is beszélt a PestiSrácok.hu-nak, hogy szinte kizárt, hogy a vádlottak nem kaptak semmiféle anyagi segítséget. Szerinte az az erőforrás, ami egy ilyen cselekménysorozat előkészületéhez kell, ahhoz a vádlottak jövedelme kevés volt.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.