Pesti Srácok

Román úton a balos önkormányzatok – Ők sem értenek az angolvécékhez

Román úton a balos önkormányzatok – Ők sem értenek az angolvécékhez

Megtaláltuk az összefüggéseket a baloldal bezzegromániázása és be nem tartott választási ígéreteit között, méghozzá ott, ahol senki sem sejtené: a WC-ben. Nem lehet véletlen ugyanis, hogy bár a balos önkormányzatok történelmi "űrvécé" programmal kampányoltak, de a meglévő nyilvános helyeket sem tudják üzemeltetni, közben pedig az általuk állandóan mintaországként emlegetett Romániában a háztartások negyedében nincs angolvécé. Összeér, ami összetartozik, a közelgő önkormányzati választások kapcsán pedig illő észben tartani, hogy ellentétben a kedvenc példájukkal, nálunk le lehet húzni!

Amint arra a Magyar Nemzet is emlékeztet, az első fővárosi közösségi költségvetés ötletbörzéjén előkelő helyen végzett a fővárosi közmosdók projekt, ám három évig nem történt semmi. Mostanra állnak ugyan a „Példamutató közvécék” elnevezésű illemhelyek, de vagy működésképtelenek, vagy messzire elkerüli őket a jóérzésű ember. Az évről évre kiírt fővárosi ötletbörze honlapja szerint az új közvécék a meglévőknél magasabb komfortot és újszerű vizuális minőséget kínálnak, mint az elektronikus, okosfizetési lehetőség vagy ingyenesség, illetve újszerű fenntartási konstrukcióban egyéb kapcsolt szolgáltatásokat, mint ivókút, telefontöltés. Egyelőre nem tudni, hogy ezek az extrák megvalósultak-e, ugyanis ezeket a minden igényt kielégítő, acélszerkezetű mosdókat csak „letették” a kijelölt helyükre, a beüzemelésre immár több mint fél éve várni kell. Két helyen található ilyen mosdó, a józsefvárosi II. János Pál pápa téren és a zuglói vasútállomás közelében – mind a kettő baloldali vezetésű kerület.

A lap kereste a fővárosi vezetést, hogy megtudják, mikor veheti igénybe a budapesti közönség a példamutató illemhelyeket; választ egyelőre nem kaptak. A főváros által működtetett honlap szerint a használatba adás a rozsdamentes acél beszerzése miatt csúszik, de még így is legkésőbb tavaly tavasszal már működnie kellett volna az űrkorszakot ígérő illemhelyeknek. A két illemhely acélépülete már kijelölt helyén áll, így nem tudni, hogy miért nem sikerül működésbe hozni azokat.

Míg a vécék nem, a főváros propagandagépezete működik. A főváros online lapja, „Azénbudapestem” arról írt: az új, vandálbiztos, nyilvános illemhelyeket öntisztító mechanizmussal szerelték fel. Az automata mosórendszer a vécécsésze és a padló tisztítását minden használat után elvégzi, így mindig tisztaság fogadja a következő felhasználót. A biztonságot távfelügyeleti rendszer biztosítja, ám mivel nem működik, így még nem lehet tudni, hogy hatásos-e lesz az új módszer az illetéktelen behatolók ellen.

PestiSracok facebook image

A fentiek fényében felmerül a kérdés: a Karácsony Gergely főpolgármester mintaprojektjének számító Blaha Lujza téri illemhelyet már eleve miért nem szerelték fel kamerákkal, amelyet a fővárosi közterület-felügyelet lát, és probléma esetén egyből be tud avatkozni. A város egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjában álló illemhely legtöbbször működésképtelen, illetve ha éppen mégsem az, akkor új funkciót tölt be: ide hordják a kuncsaftjaikat a prostituáltak, itt üzletelnek vagy lövik be magukat a drogosok. Az új vécéket ugyan pelenkázóval is felszerelték, de azokat sem az édesanyák használják, hanem az italozók, szerhasználók pultként. A közvécé − amellyel Karácsony Gergely szelfizett − átadása óta gyakorlatilag naponta elromlik, és jól láthatóan nem nagyon takarítja a főváros.

Az említetteken kívül a kerületekben is telepítettek „okosvécéket”. Józsefvárosban a helyiek panaszaiból kiderül, hogy ott is drogosok használják legfőképp a közterületi, automata illemhelyeket. Volt már példa arra is, hogy vandalizmus miatt működésképtelenné váltak a kampánymosdók. Pikó András, a VIII. kerület baloldali polgármestere szinte az egész kampányát nyilvános illemhelyek ígérgetésére építette fel. Ezt megvalósítandó először toi-toi vécék lepték el a kerületet, kellemetlen szagot árasztva. A lakók azonban hiába panaszkodtak, a polgármester ragaszkodott a bűzös műanyag bódékhoz. A napokban a Baranyi Krisztina vezette Ferencvárosból érkezett a hír, hogy félbemaradt egy illemhely építése: az önkormányzati tévé facebookos tudósítása szerint eltűnt a nyilvános vécé kivitelezője, és félkész állapotban hagyta a területet a Haller parkban.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook/Karácsony Gergely

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.