Romániai választások – Németh Zsolt: szívükre hallgatva úgy szavazzanak a magyarok, hogy büszkék legyenek az eredményre!

Kinyitottak a szavazóhelyiségek Romániában, ahol több, mint 3100 település és 41 megye élére választanak vasárnap önkormányzati vezetőket az országban bejelentett lakcímmel rendelkező román és európai uniós állampolgárok. Szavazásra buzdította az országban élő magyarokat a közelgő romániai önkormányzati választásokon Pászkán Zsolt külpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában. Azt mondta: ha lehet, a magyarok magyar jelöltre szavazzanak. Tíz óráig országosan a választásra jogosultak 7,6 százaléka adta le szavazatát, míg 2016-ban a részvétel ebben az órában megközelítette a 8 százalékot. Közben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán buzdította az erdélyi magyarokat arra, hogy szavazzanak a magyar jelöltekre. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke a hétfői parlamenti vitában félrecsúszott kijelentésekre is reagálva azt mondta a PestiTV-nek: a szívükre hallgatva úgy szavazzanak a magyarok, hogy büszkék legyenek az eredményre! (A videó a cikk végén látható.)

A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió 270 ezer polgárt helyi idő szerint 7 és 21 óra (közép-európai 6 és 20 óra) között várják az ország területén berendezett csaknem 19 ezer szavazókörbe. Mindenütt megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait, illetve a megyei tanács elnökét. A választópolgárok tehát mindenhol négy szavazólapot kapnak. Bukarestben is négy szavazólap lesz: mind a hat kerület élére polgármestert és kerületi tanácsot, a főváros élére pedig képviselőtestületet és főpolgármestert is választanak. Az egyfordulós rendszerben a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármester-jelölt kerül a községháza vagy városháza élére, illetve az ellenfeleinél több szavazatot szerző megyei tanácselnök-jelölt a megyei önkormányzat élére, függetlenül attól, hogy megkapta-e a voksok legalább felét. A helyi és a megyei tanácsokban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott körzetben megszerzik a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb magasabb. Mindenki a személyazonossági iratában szereplő – állandó, vagy ideiglenes – lakhelye szerinti szavazókörben adhatja csak le voksát.

Az országos átlag alatti a részvétel a magyarlakta térségekben

A négy évvel korábbinál alacsonyabb részvétellel kezdődtek vasárnap Romániában az önkormányzati választások, a jelentős magyar közösségek által lakott megyékben pedig az országos átlagnál is kisebb volt szavazói arány. Tíz óráig országosan a választásra jogosultak 7,6 százaléka adta le szavazatát, míg 2016-ban a részvétel ebben az órában megközelítette a 8 százalékot. A részvételt tekintve Románia két magyar többségű megyéje a sereghajtó: Kovászna és Hargita megyében az első három órában a jogosultak alig 5 százaléka járult az urnákhoz. A legnagyobb szavazási hajlandóságot Románia déli részén, Olt és Giurgiu megyében mérték: a névjegyzékben szereplők több mint 11 százaléka már leadta voksát. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések miatt sorok alakultak ki a szavazókörök előtt.

A koronavírus-járvány miatt idén egészségügyi óvintézkedéseket is bevezettek. A szavazókörökben mindenkinek maszkot kell viselnie, legalább egyméteres távolságot kell tartania a teremben tartózkodóktól, ahova egyszerre legfeljebb öt szavazót engednek be. A választóknak önállóan kell behelyezniük személyi igazolványukat a jogosultságukat ellenőrző informatikai rendszer leolvasójába. Érkezéskor és távozáskor is fertőtleníteniük kell a kezüket.

A 45 ezer önkormányzati tisztségre több, mint negyedmillió jelölt pályázik, közülük több, mint tízezren a magyar pártok színeiben. A helyenként közös jelöltet támogató, másutt egymással is rivalizáló magyar pártok abban egyetértenek, hogy fontos elmenni szavazni, mert a magyarság részvételi arányán múlik a közösségi képviselet ereje és hatékonysága.

A román és magyar pártok vezető politikusai is attól tartanak, hogy a járványhelyzet elijeszti a választókat a részvételtől, ezért arról igyekeznek meggyőzni híveiket, hogy a szavazás nem veszélyesebb egy kenyérvásárlásnál. Tucatnyi nagyvárosban készül exit poll, ezeket a szavazókörök zárásakor azonnal ismertetik a hírtelevíziók, a hivatalos eredményeket azonban várhatóan csak hétfőn teszik közzé a választási bizottságok.

Fontos, hogy a magyarok magyar jelöltre szavazzanak

Szavazásra buzdította az országban élő magyarokat a közelgő romániai önkormányzati választásokon Pászkán Zsolt külpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában. Azt mondta:

ha lehet, a magyarok magyar jelöltre szavazzanak.

Az elemző szerint Bukarestben talán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) beáll Nicusor Dan főpolgármester-jelölt mögé, de az együttműködést beárnyékolja, hogy a PNL az utóbbi hetekben szerinte több volt szociáldemokrata polgármestert „vásárolt meg magának”.

Ezt a párton belül is többen bírálták

– tette hozzá.

A szociáldemokrata párt (PSD) azért küzd, hogy ne sodródjon teljesen a kis pártok közé, utóbbiaknak pedig – mint a Victor Ponta-féle Pro Romania (PRO), a Traian Basescu vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) vagy a Calin Popescu Tariceanu vezette liberális ALDE – a politikai túlélés a cél

– vélekedett.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Fotó: MTI/Biró István

Pászkán Zsolt kiemelte: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szavazatmaximálásért küzd, a helyhatósági választásokon magyar és nem magyar ellenjelöltekkel is meg kell küzdeniük.

Marosvásárhelyen, valamint több billegő körzetben azért van magyar összefogás, és megjelent a Szabad Emberek Pártja (POL), egy, a magyarokkal együttműködő román regionális párt, amely Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is magyar polgármesterjelöltet támogat

– mondta. Hozzátette: az USR a nagyvárosok progresszív magyar értelmisége körében kíván szavazatokat szerezni.

Romániában szeptember 27-én tartják az önkormányzati, december 6-án pedig a parlamenti választásokat. A PNL-nek mintegy 10 százalékpontos előnye van a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben, és az Európai Néppárt tagpártjaival, a – parlamenti küszöb átlépésére jelenleg esélytelennek tartott – Népi Mozgalom Párttal (PMP), illetve az RMDSZ-szel szeretne kormánykoalíciót alkotni – szögezte le a PNL-t vezető Ludovic Orban miniszterelnök. Hozzátette: ha a néppárti erőknek nem sikerülne többséget alkotniuk, semmiképp sem lépnének kormányra a „volt kommunistákkal, jelenlegi szocialistákkal”, hanem megpróbálnának más lehetséges partnereket bevonni.

Az RMDSZ is szövetségre akar lépni az önkormányzati választások után a PNL-lel mindenütt, ahol lehetséges, mert Romániának politikai stabilitásra van szüksége

– mutatott rá Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke kifejtette:

Romániában folyamatos politikai válság van, az utóbbi nyolc évben tíz kormánya volt az országnak.

Úgy vélte, a helyhatósági és parlamenti választások után stabilitásra, hosszú távú építkezésre kell törekedni.

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) 160 helyszínen mintegy 2200 önkormányzati képviselőjelölttel, valamint 94 polgármesterjelölttel vág neki a szeptember 27-én tartandó romániai önkormányzati választásoknak

– jelentette be egy hétfői kolozsvári sajtótájékoztatón Csomortányi István, a pártszövetség társelnöke. A politikus elmondta: a januári kongresszusi döntéseknek megfelelően az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) politikai szövetségként jegyezte be a bíróságon az Erdélyi Magyar Szövetséget, és az önkormányzati választások után elindítják a két párt fúziójából létrejövő Erdélyi Magyar Szövetség nevű párt bejegyzését is. Hozzátette: a két párt szövetségével lépéseket tettek az erdélyi magyar egység felé. Az egység azonban nem lehet egyelőre teljes, mert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem kívánt tárgyalásba bocsátkozni velük. Egyetlen helyszín sincs, ahol az RMDSZ-szel indulnának választási szövetségben. Ezt azért tartotta szomorúnak, mert az RMDSZ Beszterce és Hunyad megyében román pártokkal alkotott választási szövetséget, de az EMSZ-szel tárgyalni sem akart. Csomortányi István kijelentette: két megyében az EMSZ jelöltjei a szövetséget alkotó pártok színeiben indulnak. Bihar megyében az EMNP jele, Szatmárban az MPP jele jelenik majd meg a szavazólapokon. Hozzátette: az EMSZ Szatmár megyében visszaléptette, Maros megyében el sem indította a megyei önkormányzati elnökjelöltjét, hogy ne rontsa az RMDSZ-es magyar jelölt esélyeit. Hasonló megfontolásból Brassóban visszaléptette, Kolozsváron pedig el sem indította a városi képviselőjelölt-listáját. Marosvásárhelyen a függetlenként induló Soós Zoltán polgármesterjelöltet támogatják.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének megyei tanácsosjelöltjei leadják az ajánlóíveket a kolozsvári Központi Választási Irodában 2020. augusztus 17-én. Romániában szeptember 27-én rendezik meg a koronavírus-járvány miatt elhalasztott önkormányzati választásokat. Fotó: MTI/Kiss Gábor

Kérdésre azt is megjegyezte, hogy Székelyudvarhelyen csak az MPP állított jelölteket, ezeket azonban az EMNP nem tudja támogatni. A társelnök az MTI kérdésére elmondta:

a szövetséget alkotó két pártnak jelenleg 450 önkormányzati képviselője van, és 17 települést vezetnek a két párt valamelyikéhez tartozó vagy általuk támogatott független polgármesterek.

Azt tekintette választási céljának, hogy javítsanak a szövetség képviseleti arányán, általánosabb célként pedig azt fogalmazta meg, hogy minél több magyar jelölt jusson önkormányzati tisztségekhez Erdélyben. A politikus az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján úgy értékelte, hogy a bukaresti politikai elit lemondott az erdélyi magyarokról, nem akar már együttműködni a magyarokat képviselő politikai szervezetekkel, ezért az önkormányzatok lesznek a közösség legfontosabb védőbástyái.

Az EMSZ egyébként az 1848-as székely nemzetgyűlés agyagfalvi emlékművénél tartotta pénteken a kampánynyitó rendezvényét, amelyen Mezei János és Csomortányi István társelnökök mellett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is beszédet mondott. Tőkés László azt hangsúlyozta, hogy az EMSZ az autonómia iránt elkötelezett erdélyi magyarokat tömöríti. Úgy vélte: az „új magyar egységben” a pártérdeket felülírta a nemzeti érdek iránti elkötelezettség. „Sajnos, még mindig híjával van az egység, mert hárompárti együttműködésre gondoltunk, beleértve az RMDSZ-t is, de nem találtunk partnerre” – összegzett Tőkés László.

Németh Zsolt: A szívükre hallgatva úgy szavazzanak a magyarok, hogy büszkék legyenek az eredményre!

A vasárnapi önkormányzati választáson szavazzanak lelkiismeretük szerint az erdélyi magyarok, akiknek maguknak kell alakítaniuk a romániai magyar politikát

– erről beszélt Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke a PestiTV-nek adott interjúban, amiben megengedhetetlennek nevezte Potápi Árpád nemzetpolitikai álllamtitkár a hétfői parlamenti vita hevében tett kijelentését. Potápi ugyanis azt mondta, nemzetárulással ér fel, ha valaki magyarként nem az RMDSZ jelöltjét választja. Németh Zsolt szerint az RMDSZ nagyon sokat változott a javára Markó Béla elnök távozása óta, de abban a romániai légkörben, ahol sokáig bozgornak csúfolták az erdélyi magyarokat, nem szabad ilyen meggondolatlan kijelentéseket tenni. Az a fontos, hogy a magyar emberek ne dőljenek be a román pártok csábításának és mindenképpen magyar jelöltet válasszanak!

Forrás: PestiSrácok.hu/MTI/Híradó; Fotó: MTI