Románok az erdélyi autonómiáért – ötven százaléknál is magasabb lehet a támogatottság
„Elegem van Romániából” – ez nem egy erdélyi magyar, hanem Sabin Gherman román föderalista gondolkodó alapvetése. Huszonöt éve nincs román partnere az autonómiáért harcoló erdélyi magyar kisebbségnek, ez most megváltozni látszik. Az autonómiáért harcoló román politikusok és közgondolkodók vázolták föl elképzeléseiket egy kerekasztal-beszélgetésen, a Tusványosi szabadegyetemen.
SUSÁNSZKY MÁTYÁS - PestiSrácok.hu
Nincs közös nyelv, nincs tisztázva, mint jelent Erdély autonómiája, ezért nincs párbeszéd a magyarok és románok közt – fejtette ki Sabin Gherman, román föderalista gondolkodó, az Erdélyi Demokratikus Liga alapítója, a témában rendezett pódiumbeszélgetésen.
Erdély az erdélyieké
Gherman felidézte, hogy az erdélyi románság többször is harcolt az autonómiáért. Az Erdély az erdélyieké elnevezésű 1919-ben alapított mozgalom már akkor azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi románok kevesebb jogot élveznek, mint a monarchia idején. Az erdélyi románság is érzékeli azt, hogy Bukarest szándékosan verte szét gazdaságilag Erdélyt, és a vezetők párbeszédei is inkább csak gátolják a közeledést.
Gherman kifejtette, kutatások igazolják vissza, hogy a korábban létrehozott gazdasági régiók életképtelenek, mert nincs saját területi, kulturális identitásuk. Erdély és egész Románia számára az igazi modernizáció egyet kell jelentsen a föderalizációval. A politikus szerint az RMDSZ autonómiai javaslatai technikailag irigylésre méltóan jó modellek. Az autonómiatörekvésekben a két kultúra egyenlőségét kell kihangsúlyozni mind jogi, mind nyelvi tekintetben. Nem volna szabad egymás ellenében jogokat megfogalmazni.
Románia fél önmagától
Gherman szerint Európa számára is érték, hogy Romániának van az egyik legnagyobb etnikai diverzitása az Unióban. Emiatt is felháborító, hogy a román vezetés nyomására a három közvélemény-kutató cég nem hajlandó felmérni, milyen is az erdélyi autonómia támogatottsága. A politikus felidézte, hogy az autonómiatörekvéseket támogató petícióhoz tizenkilenc-ezer aláírást gyűjtöttek össze a szükséges tízezerhez képest. A román vezetés erre fölemelte a küszöböt. Gherman szerint az autonómia támogatottsága akár az ötven százalék fölé is emelkedne egy esetleges közvélemény-kutatás alkalmával.
A politikus hangsúlyozta, hogy az önrendelkezés azért is a legfontosabb, hogy a források ne vándoroljanak Bukarestbe. Teljesen természetes, hogy a magyarok félnek az asszimilációtól, a románok pedig nemzetük elárulásának éreznék a magyar ügyhöz való csatlakozást, ezért érzékenyen kell megfogalmazni a közös célokat. Gherman szerint a románságnak nem szabadna félni az etnikai sokszínűségtől, hiszen Európa Bartók közvetítésével ismerhette meg a román népzenét. Ilyen erőteljes kulturális eredményeket is képes lenne felmutatni a soknemzetiségű autonóm Erdély.
El kell ismerni, nem voltunk jóban, de túl kell ezen lépnünk
Az Erdélyi Demokratikus Liga nevében első alkalommal beszélt a magyar hallgatóság előtt Lucian Constantin, elnök. Constantin hangsúlyozta, hogy Erdélynek teljesen más kulturális és gazdasági gyökerei vannak, mint Románia más területeinek. A párt vezetősége emiatt a transzilvanista elvek alapján német, román és magyar vezetőkből áll. Legfontosabb feladatának egyelőre azt nevezte, hogy egyesületeken keresztül mindenhol jelen legyen a párt, és dialógusokat kezdeményezzen a félelmek eloszlatása érdekében.
Securitate-val az autonómia ellen
Próbapert kezdeményez, hogy kiderüljön, valóban ellentétes -e a román alkotmánnyal a területi autonómia – fejtette ki Fancsali Ernő, a beszélgetés magyar résztvevője. Az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnökének elmondása szerint számtalan autonómiát népészerűsítő kezdeményezést gáncsoltak el a román hatóságok a fentiekre hivatkozva. Fancsali példaként említette a három nyelvű plakát engedélyeztetésének megtagadását Kolozsváron.
A politikus szerint a mozgalom amúgy is szúrhatja román vezetés szemét, a securitate több alkalommal megpróbálta szétbomlasztani a kolozsvári tagszervezetet, két alkalommal pedig megakadályozták a mozgalom bejegyzését. Fancsali szerint egyelőre elképzelhetetlen, hogy német-román-magyar közös pártot alapítsanak, a magyar kisebbséget egyelőre túlságosan bizalmatlan a románokkal szemben.
A címlapkép a szerző felvétele
