Együttműködési megállapodást írt alá ma az Országos Rendőr-főkapitányság részéről dr. Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes és az OTP Bank képviseletében Bucsek Gábor bankbiztonsági ügyvezető igazgató a kiberbűnözés elleni minél sikeresebb fellépés érdekében. Szimpla hírnek látszik, ám sokkal több annál. Az együttműködés egyebek mellett folyamatos, 24 órás információs kapcsolattartást is jelent.
Újabb jelentős lépést tettünk az online csalások megelőzése és felderítése érdekében, jelentette be ma sajtótájékoztatón az ORFK és az OTP illetékes vezetője. Együttműködési megállapodást kötött a kiberbűnözők elleni fellépésről az Országos Rendőr-főkapitányság és az OTP Bank. Alaptétel: a kiberbűnözők elleni hatékony és eredményes fellépés mind a rendőrség, mind a pénzintézetek számára kiemelten fontos, a sikeres együttműködés nyertesei pedig végső soron az ügyfelek, az állampolgárok. A két fél vállalja, hogy a jövőben még szorosabban összefognak a bűnmegelőzés, a képzések területén, az elkövetési módszerek elemzésében. A gyors információáramlás és az azonnali reagálás érdekében 24 órás ügyeleti rendszert alakítanak ki december 1-el a két szervezet között.
Töreki Sándor vezérőrnagy összefoglalta a sajtó képviselői számára a kiberbűnözés területén tapasztaltakat. Eszerint a rendőri eljárásban regisztrált csalások kategóriájában az elmúlt időszakban az online térben elkövetett jogsértések száma emelkedett a legnagyobb mértékben. A 2021-es évhez képest 2022-ben megduplázódott az esetek száma, míg a 2019-es adatokhoz képest 132 százalékos az emelkedés. Ugyancsak jelentős emelkedés tapasztalható az előző évhez képest az egyéb, kibertérben történt bűncselekmények körében és az ehhez kapcsolódó pénzmosás esetében is. Az év I – X. hónapjában 9515 esetben regisztráltak online csalást a rendőrségen, ugyanekkor 15 ezer regisztrált bűncselekményt történt a kibertérben.
Az online csalások elkövetői az idei év első tíz hónapjában mintegy 9 milliárd forint kárt okoztak. A rendőrség már év elején megtette az eddigi legfajsúlyosabb lépést: létrehozta a Mátrix Projektet 300 IT-s nyomozóstátusszal. Az új szervezet 80 százalékban már feltöltött. Eddig 20 ügycsoportban nyomoztak sikeresen, 21 kiberbűnöző letartóztatásban várja az eljárás végét.
A sikeres hatósági fellépéshez elengedhetetlen a banki szolgáltatók együttműködése a rendőrséggel
– hangsúlyozta a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes. Töreki Sándor PS-nek adott exkluzív-interjújában így fogalmazott:
Napjainkra milliárdos üzletággá nőtt ki a kiberbűnözés, óriási károkat okozva, és ezért fontos a megelőzés. Sikeresen léphetünk fel akkor is, ha elvágjuk a pénzáramlást, hiszen ennek a rendszernek a fenntartása jelentős pénzbe kerül. Nem kevés a juttatása, fizetése azoknak, akik a számlákat megnyitják, akik a pénzt felveszik, akik összegyűjtik a pénzt, majd továbbítják Ukrajna felé, illetve magának a hívásfogadó központoknak és az ott dolgozóknak a bére sem mondható kicsinek. Amennyiben a pénzösszegeket el tudjuk vonni, akkor ezek a bűnszervezetek automatikusan meg fognak szűnni.
Az OTP élen jár a kiberbűnözők elleni fellépésben is
Bucsek Gábor bankbiztonsági ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a ma aláírt együttműködés legfőbb haszonélvezői a pénzintézet ügyfelei. Szólt arról, hogy az elemzések szerint az online csalások elkövetési metodikája nagymértékben hasonlít az úgynevezett unokázós csalásokhoz, hiszen az elkövetők napjainkban is a sértettek érzelmeire hatnak. A bűncselekmények robbanásszerű növekedése és a kiberbűnözők által okozott tetemes kárérték is indokolta, hogy a rendőrség és az OTP Bank is több fronton vegye fel a harcot a jelenség ellen.
Az OTP Bank az együttműködés révén számos információt tud kapni és megosztani is az ORFK-val, amire rálátnak az intézet biztonsági szakemberei. December 1-től folyamatosan – 24 órában – tudják megkeresni a nyomozók a bank szakembereit, azonnali információáramlás indulhat meg. Szintén december elsejét követően az OTP Bank létrehoz egy csalásvédelmi akadémiát is, az online bűncselekményekkel kapcsolatos ismeretek átadása céljából. Ebbe bevonják a rendőrség tagjait és a pénzintézeteket is.
az online elkövetők nem a banki rendszereket támadják, az elkövetések metodikája a korábbi unokázós csalásokra hasonlít. Az elkövetési mátrix nem áll másból, mint hogy a sértettek érzelmeire hatnak, az OTP rendszereit nem tudják támadni, az embereket próbálják dezinformálni
- A leggyakoribb, hogy a csalók különböző bankok nevében gyakran véletlenszerűen kiválasztott telefonszámokat hívogatnak, néha hivatalos call centerekből, és a hívottak érzelmeire hatva próbálják elérni, hogy utaljanak a számlájukról.
- Interneten feladott termékhirdetéseinkre jelentkeznek csalók, és áloldalra irányítva szerzik meg tőlünk az adatainkat. Az igazgató elárulta: az OTP is ad fel álhirdetéseket, és egy-öt percen belül már jelentkeznek is a csalók.
- Egy távoli elérési, rosszindulatú program vétlen, figyelmetlen telepítésével “kiadjuk a lakásunk kulcsát”. A telefonálók ekkor arra próbálnak meggyőzni, hogy mivel veszélyben van a számlánk, telepítsük a gépünkre, okostelefonunkra a legújabb tűzfalat. Ez azonban ellopja az adatainkat.
- A dark weben hozzáférhetők különböző felületekre belépést lehetővé tévő adatok, jelszavak, amiket adathalászok ellopnak tőlünk. Azok számára különösen veszélyes ez, akik ugyanazt a belépési jelszót használják a különböző oldalakon. A csalók megveszik az adatokat, majd kifosztják a bankszámlánkat.
- Jó hozamú befektetések ígéretével telefonálnak. Volt olyan csaló, aki órákon át keresztül győzködte telefonon a potenciális áldozatát, próbálva kicsalni az adatait.
Így ver át a kiberbűnöző
Egy személyes történet arról, hogy a csalók hogyan vernek át banki ügyintézőnek kiadva magukat. Azért készült ez a videó, hogy tanuljatok belőle – írja a Magyar Rendőrség Facebook-oldalán.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS