Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Tőkés László református püspök: Nagy erőt adott számunkra anyaországi testvéreink kiállása (PS-exkluzív!)

KAKovács Attila Magyar ugar 2025. június 28. 09:32
Tőkés László a nagy Erdély-tüntetés évfordulóján. - Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
Fotó: Hatlaczki Balazs

Méltóságteljes megemlékezést szervezett szerkesztőségünk az 1988-as erdélyi falurombolás elleni tüntetés évfordulójára a Hősök terén. A rendezvény egyik fő szónoka az erdélyi magyarság kultikus személyisége, Tőkés László református püspök volt, akit arról kérdeztünk, hogy milyen visszhangja és hatása volt Erdélyben a harminchét évvel ezelőtti anyaországi kiállásnak.

Az akkori viszonyok között mennyire volt közismert tény Erdélyben, hogy az anyaországban hatalmas tüntetés készül a falurombolás elleni tiltakozás kifejezésére?

Őszintén szólva előzetesen alig-alig csordogáltak a hírek, hiszen az anyaországi média sem verte nagydobra, hogy milyen megmozdulást készítenek elő a szervezők, és eleve nagyon meg volt szűrve, hogy hozzánk, Erdélybe, milyen hírek juthatnak el. Ennek ellenére nem ért bennünket teljesen váratlanul az, ami a Hősök terén történt, hiszen szájról-szájra azért természetesen terjedtek az információk és az anyaországi testvéreink tervezett kiállásáról is értesültünk. Mindez nagy erőt adott nekünk, hiszen így szembesülhettünk vele, hogy sorsunkat figyelemmel kísérik Magyarországon is. Abban a világban, abban a helyzetben ez rendkívüli örömmel töltött el bennünket. Külön felemelő volt a tüntetésen résztvevők hatalmas száma.

A tüntetés után nem fokozódott a magyar közösség, és személy szerint az ön románok általi vegzálása?

A vegzálás akkortájt már rendszeres volt az életemben a tüntetéstől teljesen függetlenül is, hiszen az 1980-as évek közepén törvénytelenül kizártak a lelkipásztorok köréből. Magáért az anyaországi tüntetésért közvetlen retorzió nem ért, hiszen nem voltam jelen a tiltakozáson. Ám 1988. szeptember 6-án, a Nagyváradi Református Egyházkerület Temesvári Egyházmegyéjének aradi közigazgatási értekezletén Molnár János és az én kezdeményezésemre elfogadtunk egy memorandumot, amelyben a falurombolás ellen írásban is tiltakozásunkat fejeztük ki. A Securitatéhoz természetesen eljutott ez a kezdeményezésünk, és ez már nem maradt következmények nélkül. Nem azonnal értek támadások, hanem némileg késleltetve, talán azért is, hogy ne lehessen direktben összekapcsolni a kiállásunkat és a személyemet ért támadásokat. De a helyzet egyre jobban elmérgesedett, olyannyira, hogy megfosztottak szószékemtől és Menyőbe száműztek. Ennek nem engedelmeskedtem, ellenálltam, így 1989 végére életveszélyessé vált a helyzetem. A rendszer bukása jelentette az egyetlen túlélési lehetőséget számomra, ha a rendszer bizonyul erősebbnek, könnyen lehet, hogy mi most nem beszélgethetnénk itt… 

Összességében is érdekes lehet, hogy vajon az 1988-as Erdély-tüntetés hozzájárult-e a Ceaucescu-rendszer bukásához, s ha igen, akkor milyen mértékben?

Azt lehet mondani, hogy hasonlóan a kommunista tábor többi államához, a rendszer bukása egy hosszabb folyamat eredménye volt Romániában is. A folyamatnak kül- és belpolitikai részei egyaránt voltak. Ma már általános a vélekedés, hogy a falurombolás tervének ötlete külföldön is jelentősen növelte a Ceaucescu-rezsimmel szembeni ellenérzéseket, ebben pedig komoly szerepe volt a nagy visszhangot kiváltó budapesti Erdély-tüntetésnek is. Ily módon egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy a maga szintjén a falurombolás elleni tüntetés is hozzájárult a diktatúra bukásához.  

Fotó: Hatlaczki Balazs

 

(Vezető kép: Tőkés László ünnepi beszédet mond a Pesti Srácok szerkesztősége által szervezett megemlékezésen. Fotó: Haltaczki Balázs/PestiSrácok)

 

Kapcsolódó témák
Erdélyben Tőkés László ceaucescu
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.