Mi kérdezünk
Borvendég Zsuzsanna a PS-nek: Az USA már jóval a rendszerváltoztatás előtt felismerte a Magyarországban rejlő üzleti lehetőségeket – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Már a ’80-as évek elején elkezdődött az a folyamat, amely az USA kelet-európai térfoglalását jelentette. Magyarországgal speciális céljuk is volt. Először a gazdasági térhódítást készítették elő, kihasználva, hogy Magyarország a térségben kivételként nem protekcionista gazdasági rendszert működtetett - állítja Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A ’80-as évek második felétől aztán a politikai, kulturális gyarmatosítás is megkezdődött. Ebben tevékeny szerepet játszott a CIA, akit akkoriban Mark Palmer nagykövet képviselt Magyarországon, ugyanakkor a rendszerváltáskor más titkosszolgálatok is rendkívül aktívak voltak hazánkban - mondja Borvendég Zsuzsanna. Mindez azonban már egy régóta tartó folyamat záróakkordja volt, hiszen a '60-as évektől megkezdődött a kapcsolatfelvétel a kádári Magyarország és az USA között. Az olyan üzletemberek, mint Cyrus Eaton, Armand Hammer célul tűzték ki, hogy a szocialista blokkban a Szovjetunió után Magyarországon is megvetik lábukat, így a kommunista rendszer összeomlása után előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben. Részletek a videóban! Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban! Tárnok Balázs a PS-nek: Arra számítottunk, hogy az EU-s tagjelölti tárgyalások során majd javulni fog a nemzeti közösségek helyzete Ukrajnában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár Ukrajna csatlakozni akar az Európai Unióhoz, mégsem tartja tiszteletben a területén élő nemzeti kisebbségek jogait. Mind az ukrán oktatási törvény, mind az államnyelvi törvény súlyosan csorbítja a kárpátaljai magyarok jogait. A jogszabály a magyar nyelvet a magánbeszélgetések és a vallási szertartások szférájába száműzi, a magyar fiatalok pedig kizárólag az általános iskola ötödik osztályáig tanulhatnak anyanyelvükön. Ukrajna azonban rajtaveszthet ezen a hozzáállásán, ugyanis Magyarország megvétózhatja uniós csatlakozását, amennyiben nem változtat a jogfosztó gyakorlaton – állítja Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője. Bár az Európai Bizottság mind a Minority SafePack, mind pedig a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikere ellenére elszabotálta azt, hogy a jogalkotás terén foglalkozzon az Európai Unióban őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének javításával, most a bíróságon pattog a labda, ha pedig ott kedvező döntés születik, akkor az uniós döntéshozók már nem kerülhetik meg a kérdést a továbbiakban – nyilatkozta a PS-nek a jogász. Ez elemi érdeke a határón túl élő magyar kisebbségeknek, különösen a háború árnyékában legkiszolgáltatottabb kárpátaljai magyarságnak. A magyar kormánynak partnereket kellene találni ahhoz, hogy még hatékonyabban tudja képviselni az ukrajnai kisebbségek ügyét a csatlakozási tárgyalásokkor. Itt elsősorban Bulgária és Románia lehetne partner – mondja a szakember. Részletek a videóban! Hetesi Zsolt a PS-nek: Őszintén kell beszélni a Paksi Atomerőműről és az akkumulátorgyárról – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
A Paksi Atomerőművet bár annak idején valóban törésvonalra építették a tervező szakemberek, annak kockázatát, hogy ez később katasztrófát okozhat, minimálisnak tartották, ellenben stratégiai szempontból Paksot tartották a legideálisabb választásnak – mondja Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A reaktor – és ez igaz a majdan megépülő Paks 2-re is – olyan burkolattal rendelkezik, hogy ha repülőgép csapódna a létesítménybe, akkor sem következne be baleset, katasztrófa. Az, ami Csernobil esetében előfordult, Magyarországon nem következhetne be – állítja az energetikai szakértő. Az, hogy a magyar állam a Roszatommal szerződött le a Paks 2 beruházás kivitelezésére, nem ideológiai kérdés, hanem ma a világon ez az egyetlen cég, amely olyan szakértelemmel, gyakorlattal rendelkezik ilyen blokkok építése, tervezése terén, mint senki más a világon. Ma az oroszok tervezik a legtöbb atomreaktort, ezért ott van a tudás, ha tetszik ez valakinek, ha nem – szögezi le Hetesi Zsolt. A szakértő szerint a Debrecenben épülő akkumulátorgyár kapcsán jó lenne végre őszintén, tárgyilagosan beszélni, mert ez szolgálná mind az ott élő lakosság, mind pedig a közvélemény érdekét. A videóból kiderül, hogy mit gondol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az akkumulátorgyár kapcsán felmerülő problémákról. Füssy Angéla a PS-nek: A legsötétebb időket idézi az, ami most a magyarokkal történik Kárpátalján – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Kettős nyomás alatt élnek a kárpátaljai magyarok a háború kitörése óta. A kisebbségeket érő ukrán nacionalizmus mellett most kvázi háborús bűnösként tekintenek rájuk amiatt, hogy a magyar kormány nem támogatja fegyverekkel Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban. Ráadásul egy olyan háborúba hurcolnak el katonának magyar embereket meghalni, amihez semmi közük sincs – számol be kárpátaljai tapasztalatairól Füssy Angéla, a PestiSrácok.hu újságíró-riportere. Kollégánk számára a forgatás alkalmával az is kiderült azonban, hogy a Kárpátalján megkérdezett ukránok döntő többsége egyáltalán nem ért egyet a háborúval, és abban sem hisznek, hogy az Zelenszkijék győzelmével érhet véget. Füssy Angéla szerint az, ami most a magyarokkal történik Kárpátalján, a legsötétebb időket idézi. A mai kárpátaljai valóság – ez persze Ukrajna-szerte így van –, hogy a tetemes ukrán katonai veszteségek miatt sorozás címen szabályos embervadászat zajlik. Eddig 12 magyar vesztette életét a harcokban. Részletek Füssy Angéla kolléganőnk útibeszámolójával a videóban! Békés Márton a PS-nek: Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye a létrejövő, új világrendben – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Világtörténelmi fordulóponthoz érkeztünk. Számos jel utal arra, hogy az USA által fémjelzett egypólusú világrend letűnőben van – állítja Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója. Bár az orosz–ukrán háború egy kísérlet arra a Biden-adminisztráció részéről, hogy fenntartsa az egypólusú világrendet, azt azonban már nem tudja megakadályozni, hogy több hatalmi erőtér jöjjön létre. Ilyen erőterek az euroatlanti térség mellett Eurázsia, illetve Dél-Amerika és Afrika is. Hosszú utat tettünk meg, amíg elérkeztünk ezen világtörténelmi fordulóponthoz. Az 1815 és 1917 közötti száz év az európai nagyhatalmak gyarmati hegemóniájáról szólt. Aztán 1917-ben felemelkedett az USA és a lenini Szovjetunió, így a második száz évet már a két szuperhatalom vetélkedése határozta meg. 1989–90-ben a Szovjetunió összeomlott, és 2016-ig úgy tűnt, hogy eljön az egypólusú világrend, Amerika százada. Ám Donald Trump elnöksége véget vetett a terjeszkedő, a liberális demokráciát háborúkon keresztül exportálni akaró amerikai törekvéseknek – magyarázza Békés Márton történész. A mélyállam, a mocsár azonban visszavágott az őt lecsapolni akaró Trumpnak, így most Bidenék megpróbálják visszaállítani az amerikai hegemóniát. A többi között erről szól az orosz–ukrán háború. Az azonban már tény, hogy létrejött egy orosz–kínai, egy afrikai és dél-amerikai pólus, vagyis új, többpólusú világrend van kialakulóban – mondja Békés Márton. Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye az új világrendben. Az adásból ez is kiderül. Részletek a videóban!
Csorba Katalin protokoll-szaktanácsadó a PS-nek: Meghan Markle-nak tudnia kellett, hogy mit vállal, amikor hozzáment Harry herceghez – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Évek óta a brit bulvársajtó célkeresztjében él Harry herceg és felesége, Meghan Markle. Életük lejtőre került, mióta hátat fordítottak a brit királyi családnak; a Buckingham-palota megtagadta tőlük a védelmet, miután elköltöztek Észak-Amerikába. Szabadok ugyan, de a viszony háborússá vált köztük és a királyi család között, akik nem hajlandók őszintén kommunikálni velük – nagyjából ezek derülnek ki a Netflixen futó, Meghan és Harry megpróbáltatásait bemutató nagysikerű sorozatból. Csorba Katalin protokoll-szaktanácsadó évek óta figyelemmel követi a brit királyi család életét, illetve a botrány kirobbanása óta nagyítóval figyeli Harry herceg és Meghan Markle, a bulvársajtó és a monarchia közötti pengeváltásokat. A szakértő szerint a palotának bizonnyal van vaj a füle mögött, hogy így elmérgesedett a viszony, azonban megjegyzi: furcsa, hogy Meghan Markle egy az egyben áldozatnak tünteti fel magát, miközben tudnia kellett, hogy milyen szerepre vállalkozik, amikor hozzáment Harryhez. Vajon a Netflixen futó sorozat az igazságot mutatja be, vagy az ennél jóval árnyaltabb? Esetleg teljesen más? Ennek jártunk utána! Részletek a videóban! Éder Tamás a PS-nek: Uniós szinten kiugróan magas a Magyarországon kapható élelmiszereken lévő adóteher - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Magyarországon nagyon sok, körülbelül 30 százaléknyi adóteher van az élelmiszereken, ami európai uniós összehasonlításban példa nélküli. Nálunk szintén fölfelé hajtja az élelmiszerárakat, hogy a forint igencsak gyengélkedik az euróhoz képest - ad választ a hazai magas élelmiszerárak okára Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke. A hazai bérek uniós viszonylatban kiugró növekedése, illetve a lakosságnak juttatott egyszeri támogatások – például a 2022 első negyedévében végrehajtott szja-visszatérítés - egyfelől jó dolog, ám az élelmiszerpiacon ez olyan keresletet eredményez, ami mindenképpen áremelkedéshez vezet - állítja Éder Tamás. A szakértő osztja azokat a szakmai berkekben már megfogalmazott véleményeket, miszerint az egyes élelmiszerekre bevezetett hatósági ár nem tartható tovább fenn. "Értem én, hogy jó lenne olcsóbban enni, de hogyha egyszer a termék drágább, akkor ez nem egy fenntartható megoldás." Részletek a videóban! Babucs Zoltán a PS-nek: Hagyjuk már a mítoszokat, nem igaz, hogy a magyar katonákat feláldozták a Don-kanyarnál – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Számos mítosz, tévhit kering a történettudományban és a köztudatban a doni katasztrófáról. Például, hogy több mint 100 ezer magyar katona azért halt hősi halált az orosz fronton, mert gyenge volt a fölszerelése; egy másik agyonsulykolt érv, hogy a magyar honvédeket feláldozták a Donnál. Gyakran elhangzik az is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka egyértelműen negatív szereplője a történetnek az általa kiadott parancs miatt, holott Jány inkább tragikus hős – állítja Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója. Nem igaz az sem, hogy az orosz frontra kiküldött második magyar hadseregbe kizárólag paraszti származású magyarokat, zselléreket soroztak be; a középosztály, illetve az úri osztály színe java is ott harcolt a Don-kanyarban, számosan közülük elestek – osztja meg legfrissebb kutatásait Babucs Zoltán. A történész hozzáteszi, még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk, azért szögezzük le: majdnem 70 ezren hazatértek a frontról. A Ferkó Dániel kérdez-ben tévhitek helyett őszintén beszélünk mindarról, ami a második világháborúban a Don folyónál történt a második magyar hadsereggel. Dúró Dóra a PS-nek: Felmerülhetne a halálbüntetés kiszabása a rendőrgyilkosra – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az újbudai brutális rendőrgyilkosság kapcsán akár felmerülhetne a halálbüntetés kiszabása is, az azonban még fontosabb, hogy túlontúl liberális a jelenlegi büntetéskiszabási gyakorlat a súlyos bűntények elkövetőivel szemben – állítja Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese. Szerinte itt lenne az idő egy higgadt társadalmi vitát lefolytatni a halálbüntetés bevezethetőségéről, hiszen, mint mondta, Nyugaton nemhogy nem ugranak el a kérdés elől, de jól tudjuk, hogy demokráciákban is alkalmazzák brutális bűnelkövetőkkel szemben. Felhívta a figyelmet, hogy a napokban Borsodban egy 14 éves fiatal gyilkolt meg egy 83 éves nőt, mindez pedig újra és újra égetővé teszi a büntetések szigorításának kérdését. A Mi Hazánk politikusa kifejtette nézeteit oktatási kérdésekről is: továbbra is fontosnak tartja, hogy a szabályokat be nem tartó, renitens tanulókat adott esetben kiemeljék az osztály- vagy egész iskolaközösségekből, mivel az nem járja, hogy az igyekvő, tanulni akaró diákok szenvedjenek emiatt hátrányt. Dúró Dóra szerint 2022-ben fordult elő először, hogy csökkentek a születésszámok Magyarországon, ami azt jelzi, hogy átalakításokat kell bevezetni a gyermekvállalás ösztönzése terén. Részletek a videóban! Boros Imre közgazdász a PS-nek: Tízből kilenc német visszahozná a márkát az euró helyett - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az euró bevezetése a magánpénz birodalom érdekeit szolgálja – állítja Boros Imre közgazdász. Azokban az országokban, ahol bevezették a közös európai fizetőeszközt, a lakosság általában ennek a hátrányát tapasztalta meg; ugyanazért a termékért minden esetben többet kellett fizetni, ami a magánpénz világbirodalom urainak zsebét tömte meg – teszi hozzá a szakember. Ma tízből kilenc német azt mondja, hogy jobb lett volna, ha nem váltja le a márkát az euró. A közgazdász a magas hazai inflációról szólva elmondta: sürgősen meg kell vizsgálni annak okait, hogy miért kerül Magyarországon ugyanannál az élelmiszereket forgalmazó cégnél többe egy-egy termék, mint egy nyugat-európai országban. Valószínűleg nem fogja megoldani a helyzetet, hogy a magyar kormány béreket emel, a magas inflációval kezdenie kell valamit a kabinetnek - állítja Boros Imre. Részletek a videóban! Jeney János térképész a PS-nek: Az angol titkosszolgálat keze benne volt mindabban, ami Trianonban Magyarországgal történt – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár az amerikai békedelegáció tudta, hogy a Teleki Pál-féle Vörös térkép objektíven és hitelesen mutatja be az etnikai számarányokat, ami alapján Magyarországot nem lehet elítélni, mégsem vettek részt azon a tárgyaláson, amely előidézte a trianoni tragédiát – nyilatkozta a PS-nek Jeney János térképész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A kutató szerint az amerikai békedelegáció távolmaradásának oka, hogy az USA – akkor még – nem mert szembe menni a kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkező franciákkal és britekkel. Kevéssé ismert tény, hogy az angol titkosszolgálat, az MI5 már évekkel a trianoni döntés előtt azon munkálkodott, hogy Magyarországot az első világháború végén feldarabolják, az Osztrák-Magyar Monarchiát kivéreztessék. A britek geopolitikai érdekeik érvényesítése érdekében a pánszlávizmust akarták erősíteni Magyarország kárára. Teleki Pál és tudóstársai a "béketárgyalások" előtt ki akarták juttatni a magyarság valós kárpát-medencei számarányát bemutató Vörös térképet (Carte rouge) Angliába. Szerették volna tájékoztatni a brit közvéleményt arról, hogy mi készül Magyarország ellen, ám a brit titkosszolgálat a határon lefoglalta a térképet – számol be Jeney János, aki a világ számos pontján, a többi között Milwaukee-ban, az Amerikai Földrajzi Társaság levéltárában végzett kutatásokat. Részletek a videóban – az elhangzottak új megvilágításba helyezik mindazt, ami Trianonban történt!
Deák Dániel a PS-nek: Nem véletlenül a magyar felsőoktatást támadja most Brüsszel - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Nem véletlen, hogy a magyar felsőoktatást érintő korlátozást akar bevezetni Magyarországgal szemben Brüsszel. A hazai oktatás ügye amúgy is forró pont manapság a tüntetések miatt, az Erasmus-üggyel erre próbál rátromfolni az Európai Bizottság – nyilatkozta a PS-nek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Ismert: fel akarja függeszteni a bizottság az alapítványi tulajdonban lévő egyetemek esetében az Erasmus-programot, ami 22 ezer magyar diákot fosztana meg a külföldi tanulás lehetőségétől. Deák Dániel szerint Brüsszel terve vissza felé fog elsülni, mert ha tényleg elvágnak több ezer magyar diákot a külföldön tanulás lehetőségétől, akkor ez csak ellenszenvet fog kiváltani a magyarokból az Európai Unió vezetése felé. Az ellenzék kampányfinanszírozási botránya ügyében nemcsak az látszik, hogy Márki-Zay Péter újra és újra ellentmondásba kerül önmagával, hanem az is, hogy a többi ellenzéki vezető mélyen hallgat a guruló dollárokról. Úgy vannak vele, hogy vigye el a balhét az amúgy is bukott miniszterelnök-jelölt – állítja Deák Dániel. A beszélgetésből az is kiderül, hogy vajon a 2024-es kampányra fordulva tarthatnak-e ismét előválasztást az ellenzéki térfélen, vagy inkább a DK akarata valósul majd meg. Részletek a videóban! Kecskés András a PS-nek: Most kéne lépnie a kormánynak és az MNB-nek, hogy ne vesszenek el a megtakarításaink - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az elmúlt évek gazdaságélénkítő stratégiája örvendetes módon megerősítette a magyar középosztályt, azonban most váltania kellene a kormánynak és a jegybanknak annak érdekében, hogy a magas infláció ne vigye el a megszerzett lakossági megtakarításokat - állítja Kecskés András közgazdász. Az elmúlt időszakban sok pénzt pumpáltak a gazdaságba, a forint árfolyamát viszont elengedték - fejti ki a szakember. A jelenleg gyengélkedő magyar fizetőeszköz gerjeszti az inflációt, amelynek eredményével az áruházak polcain sajnos egyre inkább kénytelen szembesülni mindenki. Kecskés András figyelmeztet: a 24. órában vagyunk; a kormánynak most nem a növekedésről kellene beszélnie, hanem az árfolyamvédelemre kellene koncentrálni, hogy ne kelljen aggódnunk. Húsbavágó kérdésekre húsbavágó válaszokat adott Kecskés András! Ha érdekli, hogy milyen problémával kell jelenleg farkasszemet néznie az országnak és mi lehetne a megoldás, akkor mindenképp nézze meg a videót! Borvendég Zsuzsanna a PS-nek: A gazdasági bérgyilkosok már nagyon rég megvetették a lábuk Magyarországon – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Cyrus Eaton, a titokzatos amerikai „filantróp” már az ’50-es években eljött a szocialista országokba, hogy a Rockefellerek dollármilliárdjait a friss piacokra zúdítsa. Eaton amolyan korai Soros Györgyként érkezett először a Szovjetunióba, aztán Magyarországra – állítja Borvendég Zsuzsanna történész. Kellett az új piac az amerikai bankároknak, a cél érdekében pedig elkezdték tisztára mosni annak a Kádár Jánosnak a nevét, akit ’56 eltiprása miatt a Nyugat addig gyűlölt. Cyrus Eaton a Rockefellerek alkalmazásában állt és azért jött a Vasfüggöny mögé, mert felismerte annak lehetőségét, hogy amennyiben sikerül megvetnie a lábát a térségben, akkor egy jövőbeli rendszerváltoztatást követően előnyben lesz minden más befektetővel szemben – nyilatkozta a Ferkó Dániel kérdezben Borvendég Zsuzsanna. A korabeli szovjet és magyar sajtóban Eaton érkezését úgy tálalták, hogy ő a jó tőkés, aki szeretni kell, mert jót tesz az emberekkel és az országgal. A valóságban ezek az emberek gazdasági bérgyilkosok voltak, akik előkészítették a fejletlenebb államok adósrabszolgaságba taszítását. Részletek a videóban! Szalai Piroska a PS-nek: Nem igaz, hogy Románia előttünk jár, viszont a cseheket régóta üldözzük – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Romániát és Bulgáriát előzzük, de a csehek például jó ideje előttünk vannak keresetek tekintetében. Ezt a hátrányt még a Gyurcsány-éra alatt szedte össze az ország – állítja Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Az évi átlagfizetésekről nemrég közzétett lesújtó adat, miszerint az uniós rangsorban csak Bulgáriát előzzük meg, viszont nagyon nem stimmel – állítja Szalai Piroska. A szakértő szerint ez esetben összekeverték a szezont a fazonnal. Az Eurostat által közétett adatsor valójában nem az átlagfizetésekről szólt, hanem teljesen másról, mégis úgy ment át a hazai médián, mintha Magyarország a sor végén kullogna – avat be Szalai Piroska. Hogy pontosan ki és mit értett félre, kiderül a beszélgetésből. Bár hazánkban tényleg nőttek a reálkeresetek, ami ma a kevés kivételek közé tartozik az EU-ban, derűre jelenleg kevés ok van, hiszen a többi között a magas élelmiszer- infláció miatt rossz a magyar emberek közérzete. Galló Béla a PS-nek: Orbán Viktor eddig nagyon jó válságkezelőnek bizonyult – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
A 2023-as év nagy kérdése lehet, hogy valóban szakmai vita húzódik-e Orbán Viktor és Matolcsy György között, vagy más tényezők is vannak a háttérben. Lehet-e Matolcsy Györgyből egy új Simicska Lajos? Jöhet-e változás az ellenzéki térfélen, jöhet-e egy új karizmatikus vezető, vagy Gyurcsány továbbra is uralja a baloldalt? A 2024-es EP-választásokra mindenképp fel fog állni egy új jobboldali blokk, amely igyekszik majd megdönteni a néppárt és a progresszívek hegemóniáját – állítja Galló Béla politikai szociológus. Galló Béla a múlt év második felére kialakuló válság kapcsán elmondja: a Fidesz jóléti politikájára mindez hatással lehet, de hogy a kormány népszerűségvesztésével jár-e, az kérdéses, ugyanis az elmúlt évek megmutatták, hogy Orbán Viktor jól kezeli a válságokat és politikailag megerősödve került ki azokból. Részletek a Ferkó Dániel kérdez év eleji, jövőt fürkésző adásában! Galló Béla a PS-nek: Sok kockázat van abban, ha külföldről próbálnák megdönteni a Fidesz-kormányt – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Oroszország presztízse katonai szempontból megkopott a háború elhúzódása miatt, viszont az USA-nak nagyon nehéz lesz végleg legyőznie Putyint, majd ráfordulnia a fő ellenfélre, Kínára - állítja Galló Béla politikai szociológus. A háború kihatott a 2022-es választásokra, miközben Márki-Zay Péter személyében olyan jelöltje lett az ellenzéknek, amely kritériumaiban megfelelhetett az Orbán-kormányt megdönteni szándékozó külföldi erőknek, azonban nem sikerült ezt győzelemmel megkoronázni. Köszönhetően Márki-Zay politikai inkompetenciájának is - jegyzi meg a PSTV által megkérdezett politikai szakértő. Galló Béla szerint a külföldi kampányfinanszírozási botrány egyik tanulsága, hogy a Fideszre veszélyes ellenfél jelenleg külföldön keresendő. Novák Katalin megválasztása nem csak azért volt fontos mérföldkő, mert ő az első női köztársasági elnöke az országnak. Év végi visszatekintés az év magyar szempontból legfontosabb politikai eseményeire! Csókay András idegsebész a PS-nek: Elfogadtam, hogy támadnak, mert tanúságtevő vagyok - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Különbség van keresztény vallásosság és hívő élet között. A kisfiam elvesztésekor azt tanultam meg Istentől, hogy az őt szeretőknek minden javukra van. Nemtelen támadások érnek a sziámi ikrek műtétje kapcsán napvilágra került részletek miatt, de tudom, hogy ez a tanúságtevő élet velejárója – vallja Csókay András idegsebész. A világhírű orvos ellen több feljelentést tettek, amióta eddig nem ismert információk kerültek napvilágra a bangladesi sziámi ikreken 2019-ben elvégzett műtét óta. Azért az fájt, hogy olyanok is megtámadtak, akikkel egy oldalon állunk - mondja az idegsebész. Csókay András szinte már hozzászokott, hogy amikor egy konferencián arról beszél, hogy Jézus adott neki tanácsokat a műtét előtt, alatt, akkor sokan kimennek a teremből. Holott a helyzet az, hogy a Megváltótól kapott tanácsokat mind-mind igazolta a tudomány is - állítja Csókay András. Ezért is indította el azt a szabadegyetemet, amely a hit és a tudomány kapcsolatát járja körbe. Nézze meg a Csókay Andrással készült beszélgetést, amelyben szóba kerül az is, hogy jelen világunkban miért fontos a derű, amelyet a nálunk sokkal nehezebb körülmények között élő nigériai keresztények képesek is megélni! Bese Gergő atya a PS-nek: Csodák, gyógyulások ma is vannak, nemrég én is tanúja voltam ennek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Ritkán hallani olyan esetről, hogy valakiről lemond az orvostudomány, a szerettei elbúcsúznak tőle, de történik egy isteni csoda, aminek kézzelfogható jele, hogy az illető meggyógyul. Válság sújtotta, depressziós világunkban ki vagyunk éhezve azokra pillanatokra, amikor arról kapunk hírt, hogy nem a szomorú realitás kerekedik felül, hanem Isten valóságosan megnyilvánul. Nem a halálé, hanem az életé az utolsó szó. Bese Gergő atya egy ilyen csodálatos gyógyulásnak a tanúja volt a Covid-járvány idején, és erről is vall az adásban. Nagyon szomorú, hogy az emberek manapság nem tudnak mit kezdeni a Karácsonnyal. Annyi fényesnek látszó dolog kínálja magát a világban, hogy a betlehemi csillag fényét már nem is látják az emberek. Ma a bölcseknek egy örökkévalóságig tartana, hogy megtalálják Máriát és Józsefet a kisdeddel – állítja Bese Gergő atya. Az a probléma, hogy ma sokan a kereszténységet, a hitet mellőzve a család ünnepeként akarják megülni a Karácsonyt, ugyanakkor azt látom, hogy ez az esetek többségében nem sikerül. Iskolalelkészként szörnyű hallani, amikor egy kisgyermek azt mondja: ő bizony a legjobban a karácsonyi időszakot utálja az évben. Anya és Apa akkor veszekednek a legtöbbet, akkor vannak a legnagyobb balhék otthon – osztja meg tapasztalatait a dunavecsei plébános. Bese Gergő atyának a tanártüntetésekről is sarkos véleménye van: nagyon rossz dolognak tartja például, hogy pedagógus kollégák simán elnézik a tüntetéseken, hogy diákjaik trágár kifejezésekkel teleírt táblákkal demonstrálnak mellettük. "Értem egy diákom se tüntessen obszcén szavak kíséretében" – fakadt ki. Részletek az ünnepi beszélgetésben! Nagy Ervin a PS-nek: Az EP-s korrupciós botrány egyik letartóztatottja korábban a korrupció ellen harcolt – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az európai parlamenti korrupciós botrány egyik letartóztatottjáról most kiderült, hogy korábban éppen ő vezette a korrupció ellen harcoló bizottságot – nyilatkozta a PS TV-nek Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője. Pier Antonio Panzeri alapította egyébként azt a Brüsszelben székhellyel rendelkező emberi jogi szervezetet (NGO) is, amely a korrupciós botrányban érintett lehet. A napokban felmerült a Magyarország legnagyobb kritikusának számító Guy Verhofstadt érintettsége is az ügyben, azonban egyelőre még csak a munkatársai kerültek gyanúba – állítja Nagy Ervin. Bár jelenleg Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnökének nevéhez kötődik leginkább a korrupciós botrány, ő valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelenti – mondja Nagy Ervin. Az Európai Parlamentet érintő korrupciós botránnyal egyébként hasonlóságot mutat a hazai kampányfinanszírozási ügy. Mindezt részletesen fejtjük ki az adásban! Dorogi Rajmund az Áldozatsegítő Központokról: Mindenkinek fontos tudnia, hogy van hova fordulni, ha bűncselekmény áldozatává válik - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Mára már tizenöt Áldozatsegítő Központ és Pont működik Magyarországon. Akik valamilyen bűncselekményt szenvednek el, például betörés vagy lopás áldozatai lesznek, azok felkereshetik az Áldozatsegítőket, ahol szakszerű jogi és egyéb segítséget kapnak – nyilatkozta a PS-nek Dorogi Rajmund áldozatsegítésért felelős miniszteri főtanácsadó. Magyarországon a bűnügyi statisztikák folyamatosan javuló tendenciát mutatnak, miközben az Áldozatsegítő Központokat egyre többen keresik fel országszerte – tette hozzá a miniszteri főtanácsadó. Az Áldozatsegítő Központok az ünnepek ideje alatt is nyitva tartanak, így a bűncselekmények áldozatai bármikor bizalommal fordulhatnak a központok munkatársaihoz. Dorogi Rajmund hangsúlyozta: Magyarország biztonságos ország, ugyanakkor fontos, hogy mindenki tudja, hogy van hova fordulni, ha baj van. Köő Artúr a PS-nek: Azt a kérdést kell feltenni a baloldallal kapcsolatban, hogy vajon miért lövetnek mindig – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár a kommunizmusnak többféle árnyalata létezett – marxista, anarchista, szociáldemokrata –, 1956 példája azt mutatja, hogy egy szociáldemokrata is radikálizálódhat, ha nem lát más kiutat a hatalom megtartására. Ezt tette Marosán György az 1956-os forradalmat vérbe fojtó megtorlások idején, amikor kiadta a parancsot: "Mától kezdve lövünk!" – emlékeztet Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet történésze. Ez megismétlődött 2006-ban is, amikor egy magát szintén szociáldemokratának, liberálisnak mondó hatalom rálőtt az emberekre. Talán, ha lett volna valamilyen formában elszámoltatás a rendszerváltoztatáskor, akkor elejét lehetett volna venni az ismétlődésnek – veti fel Köő Artúr. Csakhogy a történelemben nincs ha... Sortüzekről, decemberi megtorlásokról, át nem adott és átadott kitüntetésekől, elmaradt elszámoltatásról és égbekiáltó párhuzamokról beszélget, kérdez Ferkó Dániel. Részletek a videóban! Pindroch Tamás a PS-nek: A brüsszeli korrupciós ügy modellértékű a magyar baloldalra nézve - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
A napokban kirobbant brüsszeli korrupciós botrány csak a jéghegy csúcsa. Eva Kaili és lebukott hálózata után újabb ügyek fognak felszínre kerülni – állítja Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Másrészt nagy a hasonlóság a magyar baloldal kampányfinanszírozási botránya és a brüsszeli korrupciós ügy között. Úgy tűnik hasonló elvek mentén működik a globális baloldal – mondja az elemző. A Brüsszelben tanyázó NGO-k mind-mind lobbiznak valamilyen számukra fontos ügyért és ha kiderül, hogy minden ilyen ügy mögött guruló dollárok vagy eurók állnak, akkor egyértelmű, hogy minden ilyen esetben idegen erők akarnak komoly befolyást szerezni az Unióban, vagy éppen Magyarországon. Milyen erők mozgathatják az európai baloldalt, és vajon megérkezhetnek-e hiánytalanul az uniós források Magyarországra - a többi között ezt beszéltük ki Pindroch Tamással. Részletek a videóban! Ajánljuk még
És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek. Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros. Az Európai Parlament és a Tisza Párt még az esővizet is ki akarja fizettetni velünk
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia.