Mi kérdezünk
Márki-Zay Péter a PS-nek: Az Action for Democracy közölte, hogy nem támogatnak tovább (Videó)
Az egyesült ellenzék kampánya idején támogatták az MMM-et, nem függetlenül attól, hogy volt egy országgyűlési választás – mondta a PestiSrácok.hu-nak Márki-Zay Péter, akivel a Korányi Dávid fémjelezte kampányalap közölte, hogy nem támogatják tovább mozgalmát. A legfrissebb felmérés szerint 40 százalékpontos hátrányban van az ellenzék tavalyi közös miniszterelnök-jelöltje, aki éppen a mai napon egy éve egyedül, az őt támogató pártok jelenlétének hiányában jelentette be a baloldal sorozatban negyedik kétharmados vereségét. Az évforduló alkalmából a vereség okairól, az ellenzéki oldalon azóta is zajló pozícióharcról és a felelősségvállalásról kérdeztük a hódmezővásárhelyi polgármestert. Emellett természetesen a háborúról, az Ukrajnának való (katonai) segítségnyújtásról, de a guruló dollárok szerepéről is kérdeztük Márki-Zay Pétert, aki nemrég azzal került ismét a hírekbe, hogy a kampánydollárok maradékából fizeti a vesztes pereit. Azokkal a dollárokkal, amelyekkel elvileg már „átlátható módon elszámolt” a Mindenki Magyarországa Mozgalom.
Mi kérdezünk – Horváth József: inoghat a talaj Zelenszkij alatt, aki már személyében válik akadályává az oroszokkal való tárgyalásoknak
Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője volt a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című műsorának vendége, aki az energiabiztonság ügyében, a geotermikus energia jövőjét illetően és természetesen az orosz–ukrán háború témakörében osztotta meg gondolatait. Horváth elmondta, hogy Magyarország adottságai valóban nagyon jók a geotermikus energiát illetően, ezt vétek lenne nem kihasználni, ugyanakkor ezzel kapcsolatban az állam szerepe is meghatározó lehet a jövőben. Az energiabiztonság rendkívül fontos, ezt az orosz–ukrán háború mutatta meg, azonban a sokkal drágább és környezetszennyező amerikai LNG, azaz cseppfolyósított gáz hosszabb távon pont ezért sem jó megoldás. Láthatóan a zöld szlogeneket hangoztató baloldal ilyenkor elfelejti, hogy az elvekben miért is harcol, hiszen rendkívül környezetszennyező technikákra adják az áldásukat. Az orosz–ukrán háború témakörében a biztonságpolitikai szakértő kiemelte, hogy az oroszok lassan, módszeresen igyekeznek felmorzsolni az ukrán erőket, és a hidegháborúból maradt tartalékok miatt, a nyugati híresztelések ellenére vélhetően nem fenyegeti őket lőszerhiány. Horváth egyetértett azzal a gondolattal is, hogy az ukránoknak egy nagy dobásuk maradt a végső kimerülés előtt; amennyiben ez az ellentámadás sikertelen lesz, az az egész háború sorsát megpecsételheti. A tárgyalásoknak azonban pont Zelenszkij válhat az akadályává, aki az oroszokat illető múltbeli kijelentései miatt vállalhatatlan tárgyalópartner. Szóba került természetesen a Bahmutért és Avgyijivkáért zajló csata is, az oroszok ugyanis igyekeznek teljesen bekeríteni ezeket a városokat, amelyek a második ukrán védvonal utolsó erős bástyái. Ezt követően már csak egy védelmi vonaluk maradna, amelynek kiiktatásával egészen a Dnyeperig szabaddá válna az út az oroszok előtt.
Kiss Rajmund a PS-nek: Nem szerencsés a svédeknek Magyarországot szidni, mikor éppen kérnek tőlünk valamit (Videó)
Az elmúlt héten számos fontos esemény történt a világpolitikában. EU-csúcs, Orbán Viktor tárgyalása Vučić szerb elnökkel, valamint Bulgária bejelentése, hogy nem küld lőszert Ukrajnának, helyette inkább feltölti a saját készleteit. Ezeket a témákat elemezte lapunknak Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének a vezetője, továbbá beszélt Svédország NATO-csatlakozási kérdéséről is. Ennek kapcsán megjegyezte: nem szerencsés a svédeknek Magyarországot szidni, mikor éppen kérnek tőlünk valamit. Részletek a videóban.
Schmidt Mária a PS-nek: Drámaian megváltozott a világ az elmúlt napokban (exkluzív videointerjú)
Az Európai Unió (amelynek nincs hadserege) lőszereket küld Ukrajnába. Mi lesz, ha az oroszok visszalőnek? – tettük fel a kérdést Schmidt Mária történész professzornak, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, mire így felelt: nagyon fontos döntések születtek a háború folytatásáról és drámaian megváltozott a világ az elmúlt napokban. Az EU lépésén túl egészen biztos, hogy a történelemkönyvek fontos dátuma lesz az orosz és a kínai elnök találkozója is.
Láng Zsolt: csupán cukiskodással mi nem nyerhetünk Budapesten – Mi kérdezünk
Láng Zsolt kormánybiztos volt a Mi kérdezünk vendége, a Fidesz budapesti elnöke pedig kifejtette véleményét Budapest jelenlegi állapotáról, a tarlósi örökségről és a jobboldali-konzervatív alternatíváról. A fővárosi baloldal három és fél éves semmittevése és városrombolása komoly nyomokat hagyott Budapesten. Láng elmondta, hogy bízik a fővárosiak bölcsességében, azonban markánsan meg kell mutatni az alternatívát, hiszen cukiskodással csupán a baloldal tud választást nyerni. A Fidesz és a nemzeti oldal portfóliójába mindez nem tartozik bele, a kormánybiztos szerint ezért nekünk másképp kell politizálni és megszólítani az embereket, erőteljesebben kell bemutatni a látványpolitizálással szembeni érdemi munkát. Láng Zsolt beszélt a kormánybiztosi munkájáról is, a közép-magyarországi régió fejlesztési terveiről, arról, hogy miért hatékonyabb ez a rendszer, és szóba került a híres egyeztetés Niedermüller Péterrel rezsicsökkentési ügyben, amikor a többi kerületi DK-s polgármester és Baranyi Krisztina nem volt hajlandó tárgyalni és lemondott az állami rezsitámogatásról. Nézzétek meg a beszélgetést!
Borvendég Zsuzsanna a PS-nek: Az USA már jóval a rendszerváltoztatás előtt felismerte a Magyarországban rejlő üzleti lehetőségeket – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Már a ’80-as évek elején elkezdődött az a folyamat, amely az USA kelet-európai térfoglalását jelentette. Magyarországgal speciális céljuk is volt. Először a gazdasági térhódítást készítették elő, kihasználva, hogy Magyarország a térségben kivételként nem protekcionista gazdasági rendszert működtetett - állítja Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A ’80-as évek második felétől aztán a politikai, kulturális gyarmatosítás is megkezdődött. Ebben tevékeny szerepet játszott a CIA, akit akkoriban Mark Palmer nagykövet képviselt Magyarországon, ugyanakkor a rendszerváltáskor más titkosszolgálatok is rendkívül aktívak voltak hazánkban - mondja Borvendég Zsuzsanna. Mindez azonban már egy régóta tartó folyamat záróakkordja volt, hiszen a '60-as évektől megkezdődött a kapcsolatfelvétel a kádári Magyarország és az USA között. Az olyan üzletemberek, mint Cyrus Eaton, Armand Hammer célul tűzték ki, hogy a szocialista blokkban a Szovjetunió után Magyarországon is megvetik lábukat, így a kommunista rendszer összeomlása után előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben. Részletek a videóban!
Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban!
Tárnok Balázs a PS-nek: Arra számítottunk, hogy az EU-s tagjelölti tárgyalások során majd javulni fog a nemzeti közösségek helyzete Ukrajnában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár Ukrajna csatlakozni akar az Európai Unióhoz, mégsem tartja tiszteletben a területén élő nemzeti kisebbségek jogait. Mind az ukrán oktatási törvény, mind az államnyelvi törvény súlyosan csorbítja a kárpátaljai magyarok jogait. A jogszabály a magyar nyelvet a magánbeszélgetések és a vallási szertartások szférájába száműzi, a magyar fiatalok pedig kizárólag az általános iskola ötödik osztályáig tanulhatnak anyanyelvükön. Ukrajna azonban rajtaveszthet ezen a hozzáállásán, ugyanis Magyarország megvétózhatja uniós csatlakozását, amennyiben nem változtat a jogfosztó gyakorlaton – állítja Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője. Bár az Európai Bizottság mind a Minority SafePack, mind pedig a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikere ellenére elszabotálta azt, hogy a jogalkotás terén foglalkozzon az Európai Unióban őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének javításával, most a bíróságon pattog a labda, ha pedig ott kedvező döntés születik, akkor az uniós döntéshozók már nem kerülhetik meg a kérdést a továbbiakban – nyilatkozta a PS-nek a jogász. Ez elemi érdeke a határón túl élő magyar kisebbségeknek, különösen a háború árnyékában legkiszolgáltatottabb kárpátaljai magyarságnak. A magyar kormánynak partnereket kellene találni ahhoz, hogy még hatékonyabban tudja képviselni az ukrajnai kisebbségek ügyét a csatlakozási tárgyalásokkor. Itt elsősorban Bulgária és Románia lehetne partner – mondja a szakember. Részletek a videóban!
Hetesi Zsolt a PS-nek: Őszintén kell beszélni a Paksi Atomerőműről és az akkumulátorgyárról – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
A Paksi Atomerőművet bár annak idején valóban törésvonalra építették a tervező szakemberek, annak kockázatát, hogy ez később katasztrófát okozhat, minimálisnak tartották, ellenben stratégiai szempontból Paksot tartották a legideálisabb választásnak – mondja Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. A reaktor – és ez igaz a majdan megépülő Paks 2-re is – olyan burkolattal rendelkezik, hogy ha repülőgép csapódna a létesítménybe, akkor sem következne be baleset, katasztrófa. Az, ami Csernobil esetében előfordult, Magyarországon nem következhetne be – állítja az energetikai szakértő. Az, hogy a magyar állam a Roszatommal szerződött le a Paks 2 beruházás kivitelezésére, nem ideológiai kérdés, hanem ma a világon ez az egyetlen cég, amely olyan szakértelemmel, gyakorlattal rendelkezik ilyen blokkok építése, tervezése terén, mint senki más a világon. Ma az oroszok tervezik a legtöbb atomreaktort, ezért ott van a tudás, ha tetszik ez valakinek, ha nem – szögezi le Hetesi Zsolt. A szakértő szerint a Debrecenben épülő akkumulátorgyár kapcsán jó lenne végre őszintén, tárgyilagosan beszélni, mert ez szolgálná mind az ott élő lakosság, mind pedig a közvélemény érdekét. A videóból kiderül, hogy mit gondol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az akkumulátorgyár kapcsán felmerülő problémákról.
Füssy Angéla a PS-nek: A legsötétebb időket idézi az, ami most a magyarokkal történik Kárpátalján – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Kettős nyomás alatt élnek a kárpátaljai magyarok a háború kitörése óta. A kisebbségeket érő ukrán nacionalizmus mellett most kvázi háborús bűnösként tekintenek rájuk amiatt, hogy a magyar kormány nem támogatja fegyverekkel Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban. Ráadásul egy olyan háborúba hurcolnak el katonának magyar embereket meghalni, amihez semmi közük sincs – számol be kárpátaljai tapasztalatairól Füssy Angéla, a PestiSrácok.hu újságíró-riportere. Kollégánk számára a forgatás alkalmával az is kiderült azonban, hogy a Kárpátalján megkérdezett ukránok döntő többsége egyáltalán nem ért egyet a háborúval, és abban sem hisznek, hogy az Zelenszkijék győzelmével érhet véget. Füssy Angéla szerint az, ami most a magyarokkal történik Kárpátalján, a legsötétebb időket idézi. A mai kárpátaljai valóság – ez persze Ukrajna-szerte így van –, hogy a tetemes ukrán katonai veszteségek miatt sorozás címen szabályos embervadászat zajlik. Eddig 12 magyar vesztette életét a harcokban. Részletek Füssy Angéla kolléganőnk útibeszámolójával a videóban!
Békés Márton a PS-nek: Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye a létrejövő, új világrendben – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Világtörténelmi fordulóponthoz érkeztünk. Számos jel utal arra, hogy az USA által fémjelzett egypólusú világrend letűnőben van – állítja Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója. Bár az orosz–ukrán háború egy kísérlet arra a Biden-adminisztráció részéről, hogy fenntartsa az egypólusú világrendet, azt azonban már nem tudja megakadályozni, hogy több hatalmi erőtér jöjjön létre. Ilyen erőterek az euroatlanti térség mellett Eurázsia, illetve Dél-Amerika és Afrika is. Hosszú utat tettünk meg, amíg elérkeztünk ezen világtörténelmi fordulóponthoz. Az 1815 és 1917 közötti száz év az európai nagyhatalmak gyarmati hegemóniájáról szólt. Aztán 1917-ben felemelkedett az USA és a lenini Szovjetunió, így a második száz évet már a két szuperhatalom vetélkedése határozta meg. 1989–90-ben a Szovjetunió összeomlott, és 2016-ig úgy tűnt, hogy eljön az egypólusú világrend, Amerika százada. Ám Donald Trump elnöksége véget vetett a terjeszkedő, a liberális demokráciát háborúkon keresztül exportálni akaró amerikai törekvéseknek – magyarázza Békés Márton történész. A mélyállam, a mocsár azonban visszavágott az őt lecsapolni akaró Trumpnak, így most Bidenék megpróbálják visszaállítani az amerikai hegemóniát. A többi között erről szól az orosz–ukrán háború. Az azonban már tény, hogy létrejött egy orosz–kínai, egy afrikai és dél-amerikai pólus, vagyis új, többpólusú világrend van kialakulóban – mondja Békés Márton. Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye az új világrendben. Az adásból ez is kiderül. Részletek a videóban!
Csorba Katalin protokoll-szaktanácsadó a PS-nek: Meghan Markle-nak tudnia kellett, hogy mit vállal, amikor hozzáment Harry herceghez – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Évek óta a brit bulvársajtó célkeresztjében él Harry herceg és felesége, Meghan Markle. Életük lejtőre került, mióta hátat fordítottak a brit királyi családnak; a Buckingham-palota megtagadta tőlük a védelmet, miután elköltöztek Észak-Amerikába. Szabadok ugyan, de a viszony háborússá vált köztük és a királyi család között, akik nem hajlandók őszintén kommunikálni velük – nagyjából ezek derülnek ki a Netflixen futó, Meghan és Harry megpróbáltatásait bemutató nagysikerű sorozatból. Csorba Katalin protokoll-szaktanácsadó évek óta figyelemmel követi a brit királyi család életét, illetve a botrány kirobbanása óta nagyítóval figyeli Harry herceg és Meghan Markle, a bulvársajtó és a monarchia közötti pengeváltásokat. A szakértő szerint a palotának bizonnyal van vaj a füle mögött, hogy így elmérgesedett a viszony, azonban megjegyzi: furcsa, hogy Meghan Markle egy az egyben áldozatnak tünteti fel magát, miközben tudnia kellett, hogy milyen szerepre vállalkozik, amikor hozzáment Harryhez. Vajon a Netflixen futó sorozat az igazságot mutatja be, vagy az ennél jóval árnyaltabb? Esetleg teljesen más? Ennek jártunk utána! Részletek a videóban!
Éder Tamás a PS-nek: Uniós szinten kiugróan magas a Magyarországon kapható élelmiszereken lévő adóteher - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Magyarországon nagyon sok, körülbelül 30 százaléknyi adóteher van az élelmiszereken, ami európai uniós összehasonlításban példa nélküli. Nálunk szintén fölfelé hajtja az élelmiszerárakat, hogy a forint igencsak gyengélkedik az euróhoz képest - ad választ a hazai magas élelmiszerárak okára Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke. A hazai bérek uniós viszonylatban kiugró növekedése, illetve a lakosságnak juttatott egyszeri támogatások – például a 2022 első negyedévében végrehajtott szja-visszatérítés - egyfelől jó dolog, ám az élelmiszerpiacon ez olyan keresletet eredményez, ami mindenképpen áremelkedéshez vezet - állítja Éder Tamás. A szakértő osztja azokat a szakmai berkekben már megfogalmazott véleményeket, miszerint az egyes élelmiszerekre bevezetett hatósági ár nem tartható tovább fenn. "Értem én, hogy jó lenne olcsóbban enni, de hogyha egyszer a termék drágább, akkor ez nem egy fenntartható megoldás." Részletek a videóban!
Babucs Zoltán a PS-nek: Hagyjuk már a mítoszokat, nem igaz, hogy a magyar katonákat feláldozták a Don-kanyarnál – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Számos mítosz, tévhit kering a történettudományban és a köztudatban a doni katasztrófáról. Például, hogy több mint 100 ezer magyar katona azért halt hősi halált az orosz fronton, mert gyenge volt a fölszerelése; egy másik agyonsulykolt érv, hogy a magyar honvédeket feláldozták a Donnál. Gyakran elhangzik az is, hogy Jány Gusztáv, a 2. magyar hadsereg parancsnoka egyértelműen negatív szereplője a történetnek az általa kiadott parancs miatt, holott Jány inkább tragikus hős – állítja Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója. Nem igaz az sem, hogy az orosz frontra kiküldött második magyar hadseregbe kizárólag paraszti származású magyarokat, zselléreket soroztak be; a középosztály, illetve az úri osztály színe java is ott harcolt a Don-kanyarban, számosan közülük elestek – osztja meg legfrissebb kutatásait Babucs Zoltán. A történész hozzáteszi, még mielőtt teljesen erőt venne rajtunk a gyász, amikor a Don-kanyarban elesett magyar katonákra gondolunk, azért szögezzük le: majdnem 70 ezren hazatértek a frontról. A Ferkó Dániel kérdez-ben tévhitek helyett őszintén beszélünk mindarról, ami a második világháborúban a Don folyónál történt a második magyar hadsereggel.
Dúró Dóra a PS-nek: Felmerülhetne a halálbüntetés kiszabása a rendőrgyilkosra – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az újbudai brutális rendőrgyilkosság kapcsán akár felmerülhetne a halálbüntetés kiszabása is, az azonban még fontosabb, hogy túlontúl liberális a jelenlegi büntetéskiszabási gyakorlat a súlyos bűntények elkövetőivel szemben – állítja Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese. Szerinte itt lenne az idő egy higgadt társadalmi vitát lefolytatni a halálbüntetés bevezethetőségéről, hiszen, mint mondta, Nyugaton nemhogy nem ugranak el a kérdés elől, de jól tudjuk, hogy demokráciákban is alkalmazzák brutális bűnelkövetőkkel szemben. Felhívta a figyelmet, hogy a napokban Borsodban egy 14 éves fiatal gyilkolt meg egy 83 éves nőt, mindez pedig újra és újra égetővé teszi a büntetések szigorításának kérdését. A Mi Hazánk politikusa kifejtette nézeteit oktatási kérdésekről is: továbbra is fontosnak tartja, hogy a szabályokat be nem tartó, renitens tanulókat adott esetben kiemeljék az osztály- vagy egész iskolaközösségekből, mivel az nem járja, hogy az igyekvő, tanulni akaró diákok szenvedjenek emiatt hátrányt. Dúró Dóra szerint 2022-ben fordult elő először, hogy csökkentek a születésszámok Magyarországon, ami azt jelzi, hogy átalakításokat kell bevezetni a gyermekvállalás ösztönzése terén. Részletek a videóban!
Boros Imre közgazdász a PS-nek: Tízből kilenc német visszahozná a márkát az euró helyett - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az euró bevezetése a magánpénz birodalom érdekeit szolgálja – állítja Boros Imre közgazdász. Azokban az országokban, ahol bevezették a közös európai fizetőeszközt, a lakosság általában ennek a hátrányát tapasztalta meg; ugyanazért a termékért minden esetben többet kellett fizetni, ami a magánpénz világbirodalom urainak zsebét tömte meg – teszi hozzá a szakember. Ma tízből kilenc német azt mondja, hogy jobb lett volna, ha nem váltja le a márkát az euró. A közgazdász a magas hazai inflációról szólva elmondta: sürgősen meg kell vizsgálni annak okait, hogy miért kerül Magyarországon ugyanannál az élelmiszereket forgalmazó cégnél többe egy-egy termék, mint egy nyugat-európai országban. Valószínűleg nem fogja megoldani a helyzetet, hogy a magyar kormány béreket emel, a magas inflációval kezdenie kell valamit a kabinetnek - állítja Boros Imre. Részletek a videóban!
Jeney János térképész a PS-nek: Az angol titkosszolgálat keze benne volt mindabban, ami Trianonban Magyarországgal történt – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár az amerikai békedelegáció tudta, hogy a Teleki Pál-féle Vörös térkép objektíven és hitelesen mutatja be az etnikai számarányokat, ami alapján Magyarországot nem lehet elítélni, mégsem vettek részt azon a tárgyaláson, amely előidézte a trianoni tragédiát – nyilatkozta a PS-nek Jeney János térképész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa. A kutató szerint az amerikai békedelegáció távolmaradásának oka, hogy az USA – akkor még – nem mert szembe menni a kiterjedt gyarmatbirodalommal rendelkező franciákkal és britekkel. Kevéssé ismert tény, hogy az angol titkosszolgálat, az MI5 már évekkel a trianoni döntés előtt azon munkálkodott, hogy Magyarországot az első világháború végén feldarabolják, az Osztrák-Magyar Monarchiát kivéreztessék. A britek geopolitikai érdekeik érvényesítése érdekében a pánszlávizmust akarták erősíteni Magyarország kárára. Teleki Pál és tudóstársai a "béketárgyalások" előtt ki akarták juttatni a magyarság valós kárpát-medencei számarányát bemutató Vörös térképet (Carte rouge) Angliába. Szerették volna tájékoztatni a brit közvéleményt arról, hogy mi készül Magyarország ellen, ám a brit titkosszolgálat a határon lefoglalta a térképet – számol be Jeney János, aki a világ számos pontján, a többi között Milwaukee-ban, az Amerikai Földrajzi Társaság levéltárában végzett kutatásokat. Részletek a videóban – az elhangzottak új megvilágításba helyezik mindazt, ami Trianonban történt!
Deák Dániel a PS-nek: Nem véletlenül a magyar felsőoktatást támadja most Brüsszel - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Nem véletlen, hogy a magyar felsőoktatást érintő korlátozást akar bevezetni Magyarországgal szemben Brüsszel. A hazai oktatás ügye amúgy is forró pont manapság a tüntetések miatt, az Erasmus-üggyel erre próbál rátromfolni az Európai Bizottság – nyilatkozta a PS-nek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Ismert: fel akarja függeszteni a bizottság az alapítványi tulajdonban lévő egyetemek esetében az Erasmus-programot, ami 22 ezer magyar diákot fosztana meg a külföldi tanulás lehetőségétől. Deák Dániel szerint Brüsszel terve vissza felé fog elsülni, mert ha tényleg elvágnak több ezer magyar diákot a külföldön tanulás lehetőségétől, akkor ez csak ellenszenvet fog kiváltani a magyarokból az Európai Unió vezetése felé. Az ellenzék kampányfinanszírozási botránya ügyében nemcsak az látszik, hogy Márki-Zay Péter újra és újra ellentmondásba kerül önmagával, hanem az is, hogy a többi ellenzéki vezető mélyen hallgat a guruló dollárokról. Úgy vannak vele, hogy vigye el a balhét az amúgy is bukott miniszterelnök-jelölt – állítja Deák Dániel. A beszélgetésből az is kiderül, hogy vajon a 2024-es kampányra fordulva tarthatnak-e ismét előválasztást az ellenzéki térfélen, vagy inkább a DK akarata valósul majd meg. Részletek a videóban!
Kecskés András a PS-nek: Most kéne lépnie a kormánynak és az MNB-nek, hogy ne vesszenek el a megtakarításaink - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az elmúlt évek gazdaságélénkítő stratégiája örvendetes módon megerősítette a magyar középosztályt, azonban most váltania kellene a kormánynak és a jegybanknak annak érdekében, hogy a magas infláció ne vigye el a megszerzett lakossági megtakarításokat - állítja Kecskés András közgazdász. Az elmúlt időszakban sok pénzt pumpáltak a gazdaságba, a forint árfolyamát viszont elengedték - fejti ki a szakember. A jelenleg gyengélkedő magyar fizetőeszköz gerjeszti az inflációt, amelynek eredményével az áruházak polcain sajnos egyre inkább kénytelen szembesülni mindenki. Kecskés András figyelmeztet: a 24. órában vagyunk; a kormánynak most nem a növekedésről kellene beszélnie, hanem az árfolyamvédelemre kellene koncentrálni, hogy ne kelljen aggódnunk. Húsbavágó kérdésekre húsbavágó válaszokat adott Kecskés András! Ha érdekli, hogy milyen problémával kell jelenleg farkasszemet néznie az országnak és mi lehetne a megoldás, akkor mindenképp nézze meg a videót!
Borvendég Zsuzsanna a PS-nek: A gazdasági bérgyilkosok már nagyon rég megvetették a lábuk Magyarországon – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Cyrus Eaton, a titokzatos amerikai „filantróp” már az ’50-es években eljött a szocialista országokba, hogy a Rockefellerek dollármilliárdjait a friss piacokra zúdítsa. Eaton amolyan korai Soros Györgyként érkezett először a Szovjetunióba, aztán Magyarországra – állítja Borvendég Zsuzsanna történész. Kellett az új piac az amerikai bankároknak, a cél érdekében pedig elkezdték tisztára mosni annak a Kádár Jánosnak a nevét, akit ’56 eltiprása miatt a Nyugat addig gyűlölt. Cyrus Eaton a Rockefellerek alkalmazásában állt és azért jött a Vasfüggöny mögé, mert felismerte annak lehetőségét, hogy amennyiben sikerül megvetnie a lábát a térségben, akkor egy jövőbeli rendszerváltoztatást követően előnyben lesz minden más befektetővel szemben – nyilatkozta a Ferkó Dániel kérdezben Borvendég Zsuzsanna. A korabeli szovjet és magyar sajtóban Eaton érkezését úgy tálalták, hogy ő a jó tőkés, aki szeretni kell, mert jót tesz az emberekkel és az országgal. A valóságban ezek az emberek gazdasági bérgyilkosok voltak, akik előkészítették a fejletlenebb államok adósrabszolgaságba taszítását. Részletek a videóban!
Szalai Piroska a PS-nek: Nem igaz, hogy Románia előttünk jár, viszont a cseheket régóta üldözzük – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Romániát és Bulgáriát előzzük, de a csehek például jó ideje előttünk vannak keresetek tekintetében. Ezt a hátrányt még a Gyurcsány-éra alatt szedte össze az ország – állítja Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Az évi átlagfizetésekről nemrég közzétett lesújtó adat, miszerint az uniós rangsorban csak Bulgáriát előzzük meg, viszont nagyon nem stimmel – állítja Szalai Piroska. A szakértő szerint ez esetben összekeverték a szezont a fazonnal. Az Eurostat által közétett adatsor valójában nem az átlagfizetésekről szólt, hanem teljesen másról, mégis úgy ment át a hazai médián, mintha Magyarország a sor végén kullogna – avat be Szalai Piroska. Hogy pontosan ki és mit értett félre, kiderül a beszélgetésből. Bár hazánkban tényleg nőttek a reálkeresetek, ami ma a kevés kivételek közé tartozik az EU-ban, derűre jelenleg kevés ok van, hiszen a többi között a magas élelmiszer- infláció miatt rossz a magyar emberek közérzete.
Galló Béla a PS-nek: Orbán Viktor eddig nagyon jó válságkezelőnek bizonyult – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
A 2023-as év nagy kérdése lehet, hogy valóban szakmai vita húzódik-e Orbán Viktor és Matolcsy György között, vagy más tényezők is vannak a háttérben. Lehet-e Matolcsy Györgyből egy új Simicska Lajos? Jöhet-e változás az ellenzéki térfélen, jöhet-e egy új karizmatikus vezető, vagy Gyurcsány továbbra is uralja a baloldalt? A 2024-es EP-választásokra mindenképp fel fog állni egy új jobboldali blokk, amely igyekszik majd megdönteni a néppárt és a progresszívek hegemóniáját – állítja Galló Béla politikai szociológus. Galló Béla a múlt év második felére kialakuló válság kapcsán elmondja: a Fidesz jóléti politikájára mindez hatással lehet, de hogy a kormány népszerűségvesztésével jár-e, az kérdéses, ugyanis az elmúlt évek megmutatták, hogy Orbán Viktor jól kezeli a válságokat és politikailag megerősödve került ki azokból. Részletek a Ferkó Dániel kérdez év eleji, jövőt fürkésző adásában!
Galló Béla a PS-nek: Sok kockázat van abban, ha külföldről próbálnák megdönteni a Fidesz-kormányt – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Oroszország presztízse katonai szempontból megkopott a háború elhúzódása miatt, viszont az USA-nak nagyon nehéz lesz végleg legyőznie Putyint, majd ráfordulnia a fő ellenfélre, Kínára - állítja Galló Béla politikai szociológus. A háború kihatott a 2022-es választásokra, miközben Márki-Zay Péter személyében olyan jelöltje lett az ellenzéknek, amely kritériumaiban megfelelhetett az Orbán-kormányt megdönteni szándékozó külföldi erőknek, azonban nem sikerült ezt győzelemmel megkoronázni. Köszönhetően Márki-Zay politikai inkompetenciájának is - jegyzi meg a PSTV által megkérdezett politikai szakértő. Galló Béla szerint a külföldi kampányfinanszírozási botrány egyik tanulsága, hogy a Fideszre veszélyes ellenfél jelenleg külföldön keresendő. Novák Katalin megválasztása nem csak azért volt fontos mérföldkő, mert ő az első női köztársasági elnöke az országnak. Év végi visszatekintés az év magyar szempontból legfontosabb politikai eseményeire!Ajánljuk még
Semjén Zsolt aljas rágalmazásával kiiratkozott a DK a tisztességes emberek közül
Semjén Zsolt aljas rágalmazásával kiiratkozott az ellenzék a tisztességes emberek közül.
Nagycsalád tagjai támadtak a siófoki rendőrökre egy iskolánál
A TEK kommandósai segítségével ma reggel lecsaptak a család rendőrökre támadó tagjairaa. Az akció előzménye, hogy a nagycsalád 15 éves tagja még szeptember 10-én rátámadt az iskolájában az iskolaőrre, és amikor elő akarták állítani, a nagycsalád erőszakkal kimentette.
A kormánypártok fölényesen nyertek Józsefvárosban
Főlényes győzelmet aratott a Fidesz-KDNP jelöltje a józsefvárosi időközi választáson. A 444 azonban hozta a formáját és megint megpróbálta elhazudni a valóságot. Igaz később beismerték, hogy tényleg a kormánypártok jelöltje nyert.
Tíz napja maradt a Tiszának, de jelöltek még sehol
Péter most nagyon durcás. Nem elég, hogy az utóbbi heteket a Fidesz tematizálta, csökken a Tisza népszerűsége, de a zsebmessiást az is nyugtalaníthatja, hogy mindössze tíz napja maradt arra, hogy bemutasson 318 vállalható jelöltet.
