Mi kérdezünk
Radics Béla: Becsapták a VII. kerületi lakosokat – Mi kérdezünk
Niedermüller Péter kerülete egyenesen csúszik le a lejtőn: soha nem látott kiárusítási hullám kezdődött el, szemét és kosz az utcákon, parkolási és vezetési káosz, de még a bulinegyed kérdését sem sikerült a kerület vezetésének megoldania. A Mi kérdezünk vendége Radics Béla, a helyi Fidesz alelnöke és a kerület önkormányzati képviselője volt, akivel arról beszélgettünk, hogy Erzsébetváros hogyan is teljesített az elmúlt pár évben, de arról is, hogy milyen jövő vár a belvárosi kerületre. Radics Béla érdekes párhuzamot húzott az országos és helyi politika között is. Véleménye szerint ugyanaz történik a kerületben kicsiben, amit Gyurcsányék nagyban, országos szinten csináltak: eladósítják és kiárusítják a helyi épületeket, csődközeli állapotot teremtve ezáltal, de üres ígértekből viszont sosem volt, és nem is lesz hiány. Erre a legjobb példa talán a bulinegyed bezárásának, illetve kordában tartásának ígérete.
Hortay Olivér a PS-nek: Brüsszel már rég átlépett az ésszerűség határán – Mi kérdezünk
Nem tanult az Oroszország elleni szankciókból Brüsszel, így most a kínai oroszlán bajszát rángatja a szankciós tervezetekkel, ez pedig Kínát kibillentheti a háborúban elfoglalt semleges pozícióból. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitikai üzletágának vezetője szerint ezzel egyidőben az arab országok is nyíltan szembefordultak az euroatlanti világgal azáltal, hogy az OPEC-országok önkéntesen vállalták kitermelésük csökkentését, amely döntés áttételesen Oroszországnak kedvez, hiszen az orosz nyersolaj így ismét piacot talál – miközben Európának egyre kevesebb erőforrás marad. Hortay felidézte: Brüsszelben már nem Oroszország gazdasági megroppantásáról beszélnek, hanem erkölcsi kötelességről az újabb szankciók bevezetése közben. Legalább a morális piedesztálról az sem látszik olyan élesen, hogy Európa továbbra is (részben) orosz olajat vesz, csak más országokon átforgatva, hiszen a kontinens csak a saját maga által meghozott szankciók megkerülésével tudja kielégíteni energiaszükségletét. Ugyanakkor ez a felfogásmód már túl van az ésszerűség határán, a Kínával való gazdasági hazardírozás pedig még a korábbi szankcióknál is katasztrofálisabb következményekkel járhat kontinensünkre nézve.
Mi kérdezünk – Miért támadható jogilag Karácsony lakógyűlése? (Videó)
Karácsony Gergely az általa szervezett Lakógyűléssel akarja alátámasztani hibás politikai döntéseit. Azonban ez a népszavazásnak nevezett politikai haszonszerzési eszköz több sebből vérzik. Például, hogy a kiskorú gyermekek szavazhatnak arról, hogy mennyi adót fizessen be a főváros. A kiskorúak választójoga a fejlett demokratikus jogállamokban kifejezetten ritka – Európában az osztrák példát szokták emlegetni, ahol 16 év a választói korhatár. De a politikai döntéshozatalba sehol sem vonják be a 14 éves gyermekeket. Nem biztos, hogy a szülők azt akarják, hogy gyermekük adataival valamilyen módon visszaélhessenek. A Lakógyűlés tehát egy gyenge (de magas és vékony) ember gyenge próbálkozása arra, hogy hibás döntéseinek legyen valamilyen alapja. De vajon sérti-e a jogszabályokat ez a halvány kezdeményezés? Erről beszélgettünk Dr. Tóth Máté ügyvéddel, a Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságának a vezetőjével. Részletek a videóban!
Karácsony Gergely Momentum-kompatibilis – Soproni Tamás a Mi kérdezünkben (Videó)
Polgármesterként kerületében nem támogatná Soproni Tamás az óvodásoknak szóló dragqueen-show-kat, de a gyermekvédelmi törvénnyel nem ért egyet; szerinte az csak olyan nem, vagy alig létező dolog, amitől úgy retteghetünk, mint a horrorfilmektől. Terézváros momentumos polgármestere saját elmondása szerint nem szeretné keverni az országos és az önkormányzati politikát, ezért nem vesz részt a tanártüntetéseken, amelyekkel kapcsolatban azt is szerettük volna megtudni, hogy pontosan mi történik, ha egyszer párttársai átjutnak a Karmelita melletti építkezési kordonon. Ez ugyan nem derült ki a PS TV stúdiójában sem, az viszont igen, hogy az MSZP bizonyos politikusaival nem hajlandó közösséget vállalni, az ellenzéki térfélen kizárólag a Momentum és a DK minősíthető létező pártnak, Karácsony Gergelyt pedig Momentum-kompatibilisnak tartja. Ebbe pedig az is beleférne, hogy Karácsony Gergely valamikor a Momentum színeiben politizáljon – vagy az egész Párbeszéd.
Tételesen leleplezzük és cáfoljuk Dobrev Klára vérlázító hazugságkampányát és hamis grafikonjait – Mi kérdezünk
Dobrev Klára és a DK most is azt csinálja, amihez ért: csúsztat, hazudik, statisztikákat hamisít és közben erőszakosan hergeli azokat, akik nem néznek a sorok mögé, azokat, akik emésztetlenül beveszik a gyűlöletpropagandát. A Mi kérdezünk vendége Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő volt, aki alaposan lerántotta a leplet a Gyurcsány-szekta méretes hazugságairól. Veszélyes dolog ugyanis a hamis grafikonok világa, ahol képesek olyan adatokat tényként közölni, amelyekhez sokszor forrás sincsen, egyszerűen készítőik vágyálmát közvetítik. Dobrevék láthatóan már a 2024-es önkormányzati választásokra készülnek, gőzerővel működik a hazugsággyár, ahol az átlagkeresetek, a minimálbér, a nyugdíjak, a családtámogatások, az infláció, az euró bevezetése és a rákbetegségek okozta halál viszi a prímet. A probléma csak az, hogy a DK összes grafikonja szemenszedett hazugság és csúsztatás. Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa ezért elkészítette az összes hazug grafikon cáfolatát, a tényekre épülő grafikonokat, amelyeket a Mi kérdezünkben részletesen kibeszéltünk a PestiSrácok.hu-n. Szalai Piroska rengeteg olyan berögzült hazugságot tett helyre, amelyeket nagyon sokan már tényként szajkóznak, holott annyi közük van az igazsághoz, mint Gyurcsány Ferencnek a bérmálkozáshoz. Megtudhatjuk többek között, hogy nem kullogunk senki után az átlagkeresetek és a minimálbér tekintetében, a családtámogatások arcpirító hazugsága ugyancsak leleplezésre kerül, sőt, a műsorban szóba kerül a nyugat-európai többlethalálozások kérdése is, amely a dráguló energiaárak miatt történt az idei télen. Külön érdekesség, hogy eközben Magyarországon nem volt többlethalálozás, és újra leszögezhetjük azt is, hogy a baloldali demagógia ellenére az energiaárak még mindig hazánkban az egyik legkedvezőbbek!
Megyeri Jonatán: Magyarországon a legbiztonságosabb zsidónak lenni Európában - Mi kérdezünk
Hetvenkilenc évvel ezelőtt, ezekben a napokban és hetekben már javában zajlott a magyarországi zsidók deportálása a koncentrációs táborokba, legfőképpen Auschwitzba. Az akkoriban Magyarországon élő zsidó közösség körülbelül 800.000 főt számlált, melynek több mint a felét, megközelítőleg 440.000 főt deportálták. A vagonokra felültetett személyek közül csaknem 320.000-en vesztették életüket a haláltáborokban - kortól, nemtől - függetlenül. Az antiszemitizmus soha nem volt erősebb a történelem folyamán, mint akkor...és hála Istennek, azóta sem volt hozzá hasonló, szisztematikusan felépített és megszervezett népirtás. Azonban vannak napjainkban is olyan helyek és pontok a világon, melyek nem feltétlenül biztonságosak a zsidóság számára. Erről beszélgettünk Megyeri Jonatán rabbival, a Neokohn.hu főszerkesztőjével.
Deutsch Tamás a PS-nek: Daniel Freund és társai az ötvenes évek koncepciós pereit másolják (videó)
"Nem tudtam, hogy Daniel Freund ennyire mimózalelkű, és megsértődik, ha inkvizíciósnak nevezzük az eljárását, de akkor ráteszek még egy lapáttal: az Európai Parlament delegációjának munkája még inkább az ötvenes évek kommunista koncepciós pereire hasonlít, hiszen egy az egyben másolja azok logikáját" – mondta a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című videóműsorában Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus Huth Gergellyel beszélgetve arra is kitért: elképesztően brutális, eszközökben nem válogató politikai nyomásgyakorlás zajlik Magyarország felé, amelynek egyetlen célja, hogy bekényszerítsenek bennünket a háborúba, felülírva több millió magyar ember demokratikus döntését. Deutsch Tamás, aki nemrég újra elvállalta az erzsébetvárosi Fidesz elnöki pozícióját, az interjúban beavatja olvasóinkat a DK-s közgazdaságtan rejtelmeibe is, hiszen megkíséreltük kibogozni: ha 2019-ben egy teljes évnyi költségvetés hetven százalékának megfelelő extra tartalékkal adta át a Fidesz Erzsébetváros önkormányzatát a baloldalnak és közben még évi 7–8 milliárd forinttal több pénzt is biztosított a kormány a kerületnek, akkor most miért kell kiárusítani Erzsébetváros szinte teljes, még értékesíthető vagyonát? Azaz hova tüntette a pénzt Niedermüller Péter polgármester?
Tóth Edina: néha azt érzem, hogy Brüsszelben karddal harcolunk a szuperszonikus fegyverek ellen – Mi kérdezünk
Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője volt a Mi kérdezünk vendége, aki az Európai Parlamentben 2019 óta képviselő, előtte pedig 15 évig volt az Európai Néppárt tanácsadója. A képviselő beszélt az utóbbi évek magyargyűlöletéről, amely a korrupt európai baloldal részéről folyamatosan tetten érhető, valamint arról a magyar baloldalról is, amely Európában egyedülálló módon nem tart semmilyen nemzeti minimumot és csak ártani akar a saját hazájának. Tóth Edina szerint olyan mértékű az elnyomás és a cenzúra, hogy úgy érzi, karddal kell harcolniuk a szuperszonikus fegyverek ellen, de elmondása szerint nem adják fel, a jövőre esedékes EP-választásokon mind magyar, mind európai szinten erős szereplést vár a jobboldaltól. A beszélgetés során szóba került a klímavédelem is, ami a baloldal számára csupán üres szó, Tóth pedig egy kitűnő példával szemléltette a baloldal képmutatását, hiszen klímavédelmi ügyekben magyarként csak és kizárólag ő szólal fel az Európai Parlamentben, a magyarországi baloldal közül SENKI. A brüsszeli baloldali korrupció is terítékre került: a fideszes EP-képviselő elmondta, hogy bár hihetetlen, de mintha mi sem történt volna, úgy állnak hozzá a súlyos erkölcsi válságban lévő baloldali képviselők, Eva Kaili és társai pedig minél korábban vissza akarnak térni a politikába. Nézzétek meg a beszélgetést, hiszen nemcsak a brüsszeli boszorkánykonyhákról, hanem a hazai baloldal elképesztő viselkedéséről, valamint a valódi klímapolitikáról is szó esik.
Ferencváros-érettségit tartottak a PestiSrácoknál – Mi kérdezünk
Hétfőn kezdődött el Magyarországon az érettségi. Mi sem szerettünk volna kilógni a sorból, így mi is megtartottuk az első PestiSrácok-érettségit, ahol Gyurákovics Andrea, a ferencvárosi Fidesz frakcióvezetője adott számot tudásáról. A tételek között szerepeltek a kerület utcaátnevezései, a kerületi média és a középületek felújítási botrányai. De arról is kérdeztük a vizsgázót, hogy hogyan is vélekednek Baranyi Krisztina polgármesterről az eddigi szövetségesei, valamint arról is, hogyan lép fel a kerület alpolgármestere a kábítószerek ellen úgy, hogy személyesen maga is részt vesz a drogok legalizációjáért tartott demonstrációkon.
Mi kérdezünk extra – Szélsőjobboldaliak nemzetközi seregszemléje vagy bokszgála volt a hétvégén? (podcast)
A Mi kérdezünk különkiadásában Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja járt a PestiSrácok.hu szerkesztőségében, hogy tisztázzuk, milyen találkozót szerveztek a hétvégén: nemzetközi, militáns, neonáci seregszemlét küzdősporteseménynek álcázva, vagy egy sima, hétköznapi sportrendezvényt?
A marihuána helyett sok fiatal már a fájdalomcsillapítókhoz nyúl – A Drogkutató Intézet vezetőivel beszélgettünk (VIDEÓ!)
A kábítószerek közül az egész EU-ban messze a legtöbben továbbra is marihuánát fogyasztanak, de a drogok fókusza kezd eltolódni a gyógyszerek irányába. Főként a fiataloknál tapasztalható ez a tendencia, akik az otthoni fiókokban megtalálható fájdalomcsillapítókhoz nyúlnak, amit esetenként például alkohollal "bolondítanak" meg -mondta a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Molnár István Jenő hozzátette, hogy Kanadában már megfigyelhető, hogy a társadalom nagy része az apró gondokra is fájdalomcsillapítót szed, ide vezethető vissza az ott jelen lévő opioid válság is. A sok munka és tanulás miatt pedig igencsak elterjedőben vannak az úgynevezett okosdrogok, amik serkentik az agy működését. 2010-től kezdve viszont a szintetikus, úgynevezett dizájner drogok vették át a kemény drogok, mint például a heroin szerepét. A magyarországi droghelyzetet illetően viszont riadalomra nincs ok, nem állunk olyan rosszul, mint ahogyan azt sokszor akár a médián keresztül érzékeltetik velünk -fűzte hozzá. Németországban viszont a baloldal egyik fő kampányüzenete az volt, hogy legalizálják a marihuánát, ami nem csak az országra, hanem egész Európára hatással lehet- ezt már Ozsváth Kálmántól az intézet igazgatójától tudtuk meg, aki felhívta a figyelmet arra, hogy már a filmekben is megfigyelhetjük, hogy az alkohol fogyasztásának bemutatását a drogok váltották fel, így próbálják a szereket elfogadottá tenni alattomos módon. Beszélgetésünk során pedig azt is megtudtuk, hogy a milyen hatással van az emberi agyra a marihuána fogyasztása, különösen, ha azt fiatalon kezdi el használni az ember és ha az alkoholt igen, a füvet miért nem jót ötlet legálissá tenni.
Ferencz Orsolya: a marxisták minduntalan utat törnek maguknak, és el akarnak törölni minden, a társadalmat összetartó belső szervező erőt – Mi kérdezünk
A Mi kérdezünk vendége Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt, aki szokásához híven kendőzetlenül mondta el véleményét belpolitikai kérdésekben, miközben beszélt az űrtechnológia morális kérdéseiről is. A miniszteri biztos felhívta a figyelmet a XX. század legaljasabb eszméjének, a kommunizmusnak legújabb térhódítási kísérleteire, valamint józsefvárosi képviselőként Pikó András rémuralmáról is szót ejtett, hiszen a jobb sorsra érdemes kerület baloldali polgármestere elképesztő állapotokat okozott a VIII. kerületben, négy év alatt tönkretett aprólékos munkával felépített eredményeket. A Budapestnek elképesztő károkat okozó Karácsony Gergelyről is megvolt a miniszteri biztos véleménye, aki elmondta, hogy a Gyurcsány parancsait teljesítő főpolgármester még Demszky Gábornál is mélyebbre juttatta a fővárost. Ferencz Orsolya sarkalatos véleményt fogalmazott meg a marxistákról is, akik minduntalan utat törnek maguknak és el akarnak törölni minden, a társadalmat összetartó, belső szervező erőt. Ellenségük a nemzet fogalma és ugyanilyen ádáz dühvel esnek neki az egyházaknak is, de a miniszteri biztos felhívta a figyelmet a magyarországi baloldal kaméleon mentalitására is, akik korábban a magyar hadsereget lenullázták, most pedig legnagyobb szószólói a fegyverkezésnek és a háborús retorikának. Nézzétek meg most is a Mi kérdezünk műsort!
Tarlós István a PS-nek: Lassan kiderül, hogy Karácsonyéknak semmi közük ahhoz, ami a városban folyik (videó)
"Kissé gyerekes kísérlet, hogy megpróbálják beadni az embereknek: Karácsony Gergelynek és csapatának semmi köze a Budapesten csaknem négy éve folyó dolgokhoz" - mondta a PestiSrácok.hu-nak Tarlós István, arra reagálva, hogy kiderült: a csőd szélére sodródott a Fővárosi Önkormányzat, ezért a főpolgármester bejelentette, hogy elszabotálják több tízmilliárd forintnyi szolidaritási adó befizetését. Tarlós István a videóinterjúban nyomatékosította: még Demszky Gábor főpolgármestersége alatt sem volt jellemző, hogy folyamatosan a fizetőképesség határán táncoljon a Városháza, azt meg végképp nem tudja hova tenni, hogy a mostani főpolgármester még büszke is a csődközeli állapotra.
Kiss-Rigó László: Ez a látogatás bátorítás lesz a békére, a keresztény és európai értékeink védelmére – Mi kérdezünk
Kevesebb, mint tíz nap múlva, immáron másodszor hazánkba látogat Ferenc pápa. A katolikus többségű országok esetén a katolikus egyház vezetőjének vizitációja különös jelentőséggel bír, és talán az időzítése sem lehetne jobb, hiszen az európai kontinensen Magyarország mellett csak a Vatikán áll ki egyértelműen amellett, hogy azonnali tűzszünet kell, béketárgyalásokat kell szervezni, mert csak így juthatunk el a békére vezető útra. Magyarországon ez lesz a negyedik olyan látogatás, amikor hivatalát betöltő pontifex érkezik hazánkba. Az eddigi három alkalomról, és a most következő pápalátogatásról dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspökkel beszélgettünk.
Bedő Dávid momentumos képviselő szerint a dollármédia nem kap külföldről politikai megrendeléseket – Mi kérdezünk
Schiffer András szerint a Momentum kordonbontása maga a „szellemi mélyrepülés”. Hadházy Ákos elmondása szerint nem a Karmelita kolostor körüli kordon elbontása volt a legfontosabb feladat, hanem az általa és a Momentum által prezentált 7 pontos követelésre való figyelemfelhívás. Tervezi-e a párt indítani Donáth Annát a főpolgármesteri posztért 2024-ben? Mely sajtó független? Milyen jövője lehet a Momentumnak a DK árnyékában? Ezekről a témákról beszélgetünk Bedő Dáviddal, a Momentum képviselőjével.
Ha a belügyekbe való beavatkozásra keresnek példát, ott a guruló dollárok esete – Menczer Tamást kérdeztük
"Az egész világ akkumulátorokat akar, csak az ellenzék nem. Nem lehet, hogy némi köze van ehhez a guruló dollároknak?" – tette fel a költői kérdést Menczer Tamás. A külügyi államtitkár szerint számos ponton megmutatkozik, hogy az ellenzék nem a magyar, hanem külföldi érdekeket szolgál; ezt mutatja meg az akkumulátorvita, de a guruló dollárok ügye is. Az orosz–ukrán háború kapcsán úgy vélekedett, hogy bár az euroatlanti régió szélsőségesen háborúpárti, emiatt is kerülhet Magyarország külföldi és belföldi támadások kereszttüzébe. Az egyik ilyen vitás kérdéseként a szankciókat nevezte meg az államtitkár, amelyek kapcsán kiemelte: Magyarország számára adottságai miatt kulcsfontosságú, hogy mentesüljön azok (közvetlen) hatásai alól. Mint mondta, ezért ratifikálta ezeket hazánk az EU-ban olyan feltételekkel, hogy Magyarország mentesül az energetikai korlátozások alól.
Nem tudok róla, de akár Soros is az adományozók között lehet – Márki-Zay Pétert kérdeztük
Az egyesült ellenzék kampánya idején támogatták az MMM-et, nem függetlenül attól, hogy volt egy országgyűlési választás – mondta a PestiSrácok.hu-nak Márki-Zay Péter, akivel a Korányi Dávid fémjelezte kampányalap közölte, hogy nem támogatják tovább mozgalmát. MZP portálunknak sejtelmesen fogalmazva arról is beszélt, nem tudja, hogy így van-e, de akár Soros György is támogathatta az Action for Democracy-t. Azt, hogy az ellenzék nem támogatja, már januárban is "érzékelte", amikor Gyurcsány közölte vele, hogy nem nyernek, ez pedig az ő hibája lesz. A baloldalon tehát már a háború kitörése előtt vereségre számítottak. Az önkormányzati választáson nem tudja elképzelni, hogy a DK színeiben induló jelölttel közösen induljon, és egyelőre a 2026-os indulásról sem döntött.
Háború, szankciós infláció, háromnegyedes Fidesz-többség? – Mráz Ágoston Sámuelt kérdeztük
A politológia-tankönyvek szerint valóban erodálódnia kellene a kormány népszerűségének egy ilyen nehéz időszakban, de a választás óta eltelt egy év beigazolta, hogy a Fidesz és a KDNP szavazói nem tankönyvszerűen gondolkodnak és kitartanak elhatározásuk mellett, miszerint a válságos helyzet kezelésére Orbán Viktor kormányát tartják alkalmasnak – mondta el a Mi kérdezünk című videóműsorunkban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Huth Gergely kérdéseire hozzátette azt is: az egyéves évfordulóra készített kutatásuk szerint most nem is kétharmados, hanem akár háromnegyedes többséget szerezhetne a Fidesz–KDNP, ennek azonban az az oka, hogy a baloldaltól még a baloldali szavazók is elfordultak; 36-ról 26 százalékra zsugorodott az összesített népszerűségük a biztos választók körében.
Márki-Zay Péter a PS-nek: Az Action for Democracy közölte, hogy nem támogatnak tovább (Videó)
Az egyesült ellenzék kampánya idején támogatták az MMM-et, nem függetlenül attól, hogy volt egy országgyűlési választás – mondta a PestiSrácok.hu-nak Márki-Zay Péter, akivel a Korányi Dávid fémjelezte kampányalap közölte, hogy nem támogatják tovább mozgalmát. A legfrissebb felmérés szerint 40 százalékpontos hátrányban van az ellenzék tavalyi közös miniszterelnök-jelöltje, aki éppen a mai napon egy éve egyedül, az őt támogató pártok jelenlétének hiányában jelentette be a baloldal sorozatban negyedik kétharmados vereségét. Az évforduló alkalmából a vereség okairól, az ellenzéki oldalon azóta is zajló pozícióharcról és a felelősségvállalásról kérdeztük a hódmezővásárhelyi polgármestert. Emellett természetesen a háborúról, az Ukrajnának való (katonai) segítségnyújtásról, de a guruló dollárok szerepéről is kérdeztük Márki-Zay Pétert, aki nemrég azzal került ismét a hírekbe, hogy a kampánydollárok maradékából fizeti a vesztes pereit. Azokkal a dollárokkal, amelyekkel elvileg már „átlátható módon elszámolt” a Mindenki Magyarországa Mozgalom.
Mi kérdezünk – Horváth József: inoghat a talaj Zelenszkij alatt, aki már személyében válik akadályává az oroszokkal való tárgyalásoknak
Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője volt a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című műsorának vendége, aki az energiabiztonság ügyében, a geotermikus energia jövőjét illetően és természetesen az orosz–ukrán háború témakörében osztotta meg gondolatait. Horváth elmondta, hogy Magyarország adottságai valóban nagyon jók a geotermikus energiát illetően, ezt vétek lenne nem kihasználni, ugyanakkor ezzel kapcsolatban az állam szerepe is meghatározó lehet a jövőben. Az energiabiztonság rendkívül fontos, ezt az orosz–ukrán háború mutatta meg, azonban a sokkal drágább és környezetszennyező amerikai LNG, azaz cseppfolyósított gáz hosszabb távon pont ezért sem jó megoldás. Láthatóan a zöld szlogeneket hangoztató baloldal ilyenkor elfelejti, hogy az elvekben miért is harcol, hiszen rendkívül környezetszennyező technikákra adják az áldásukat. Az orosz–ukrán háború témakörében a biztonságpolitikai szakértő kiemelte, hogy az oroszok lassan, módszeresen igyekeznek felmorzsolni az ukrán erőket, és a hidegháborúból maradt tartalékok miatt, a nyugati híresztelések ellenére vélhetően nem fenyegeti őket lőszerhiány. Horváth egyetértett azzal a gondolattal is, hogy az ukránoknak egy nagy dobásuk maradt a végső kimerülés előtt; amennyiben ez az ellentámadás sikertelen lesz, az az egész háború sorsát megpecsételheti. A tárgyalásoknak azonban pont Zelenszkij válhat az akadályává, aki az oroszokat illető múltbeli kijelentései miatt vállalhatatlan tárgyalópartner. Szóba került természetesen a Bahmutért és Avgyijivkáért zajló csata is, az oroszok ugyanis igyekeznek teljesen bekeríteni ezeket a városokat, amelyek a második ukrán védvonal utolsó erős bástyái. Ezt követően már csak egy védelmi vonaluk maradna, amelynek kiiktatásával egészen a Dnyeperig szabaddá válna az út az oroszok előtt.
Kiss Rajmund a PS-nek: Nem szerencsés a svédeknek Magyarországot szidni, mikor éppen kérnek tőlünk valamit (Videó)
Az elmúlt héten számos fontos esemény történt a világpolitikában. EU-csúcs, Orbán Viktor tárgyalása Vučić szerb elnökkel, valamint Bulgária bejelentése, hogy nem küld lőszert Ukrajnának, helyette inkább feltölti a saját készleteit. Ezeket a témákat elemezte lapunknak Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének a vezetője, továbbá beszélt Svédország NATO-csatlakozási kérdéséről is. Ennek kapcsán megjegyezte: nem szerencsés a svédeknek Magyarországot szidni, mikor éppen kérnek tőlünk valamit. Részletek a videóban.
Schmidt Mária a PS-nek: Drámaian megváltozott a világ az elmúlt napokban (exkluzív videointerjú)
Az Európai Unió (amelynek nincs hadserege) lőszereket küld Ukrajnába. Mi lesz, ha az oroszok visszalőnek? – tettük fel a kérdést Schmidt Mária történész professzornak, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának, mire így felelt: nagyon fontos döntések születtek a háború folytatásáról és drámaian megváltozott a világ az elmúlt napokban. Az EU lépésén túl egészen biztos, hogy a történelemkönyvek fontos dátuma lesz az orosz és a kínai elnök találkozója is.
Láng Zsolt: csupán cukiskodással mi nem nyerhetünk Budapesten – Mi kérdezünk
Láng Zsolt kormánybiztos volt a Mi kérdezünk vendége, a Fidesz budapesti elnöke pedig kifejtette véleményét Budapest jelenlegi állapotáról, a tarlósi örökségről és a jobboldali-konzervatív alternatíváról. A fővárosi baloldal három és fél éves semmittevése és városrombolása komoly nyomokat hagyott Budapesten. Láng elmondta, hogy bízik a fővárosiak bölcsességében, azonban markánsan meg kell mutatni az alternatívát, hiszen cukiskodással csupán a baloldal tud választást nyerni. A Fidesz és a nemzeti oldal portfóliójába mindez nem tartozik bele, a kormánybiztos szerint ezért nekünk másképp kell politizálni és megszólítani az embereket, erőteljesebben kell bemutatni a látványpolitizálással szembeni érdemi munkát. Láng Zsolt beszélt a kormánybiztosi munkájáról is, a közép-magyarországi régió fejlesztési terveiről, arról, hogy miért hatékonyabb ez a rendszer, és szóba került a híres egyeztetés Niedermüller Péterrel rezsicsökkentési ügyben, amikor a többi kerületi DK-s polgármester és Baranyi Krisztina nem volt hajlandó tárgyalni és lemondott az állami rezsitámogatásról. Nézzétek meg a beszélgetést!Ajánljuk még
És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek.
Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros.
Az Európai Parlament és a Tisza Párt még az esővizet is ki akarja fizettetni velünk
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia.
