Mi kérdezünk
Pressman a pedofíliát próbálja PC-vé tenni – mondta Dunai Mónika a PS-nek a nagykövet Pride-os beszédéről
David Pressman, Joe Biden hozzánk küldött nagykövete a pedofíliát próbálja PC-vé tenni. De mi nem engedünk, sőt, az ősszel tovább szigorítjuk a gyermekvédelmi törvényt, hogy megszüntessük a kibúvókat – így értékelte Dunai Mónika fideszes országgyűlési képviselő a Mi kérdezünkben, hogy Pressman a budapesti Pride-hónapot megnyitó, múlt pénteki beszédében a gyermekvédelmi törvényt a holokauszthoz hasonlította, a magyarok többségét pedig cinkosnak nevezte, szerinte ugyanis mi vagyunk a habarcs a gyűlölet (a kormány által felépített) falában. Dunai Mónika Huth Gergely kérdéseire megosztotta élményeit a pedagóguséletpálya-törvény múlt péntek délutántól szombat délelőttig tartó parlamenti vitájáról is, ahol az ellenzék 16 órán át beszélt – interjaúalanyunk szerint – a semmiről.
Mi kérdezünk – Ukrajna egyelőre nem kap meghívást a NATO-ba, mit kaphat helyette? (Videó)
A Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítése 411 milliárd dollárba fog kerülni, ami az ország bruttó hazai termékének háromszorosa. A BlackRock és a JP Morgan segítségével egy újjáépítési bank felállításán dolgozik az ukrán kormány. Az így képzett alap több százmilliárd dollárnyi magánbefektetéssel együtt irányítana állami pénzeket Ukrajna újjáépítési projektjeibe. A fegyverszállítások után Ukrajna újjáépítése lesz a legnagyobb üzlet. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatása során arról beszélt, hogy Kína megújította ígéretét, miszerint nem küld fegyvereket Oroszországnak az ukrajnai harcokhoz. Az amerikai tárcavezető viszont aggodalmának adott hangot a kínai magáncégek tevékenysége miatt, amelyek szerinte olyan technológiát biztosíthatnak, amelyet Oroszország felhasználhat az ukrajnai háborúban. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pedig bejelentette, hogy a katonai szövetség vezetői nem fognak meghívást intézni Ukrajnához a szövetséghez való csatlakozásra a júliusi vilniusi csúcstalálkozón. Mit kaphat helyette Ukrajna? Érdemes-e békemissziót küldeni jelen helyzetben az oroszokhoz? Kirobbanhat egy Kína-Tajvan, Szerbia-Koszovó háború a közeljövőben? Ezekről a témákról beszélgettünk Kis-Benedek József biztonságpolitikai elemzővel a Mi kérdezünk műsorában. Részletek a videóban.
Berta Tibor püspök: Néha úgy tudósítanak a háborúról, mintha csak egy focimeccs lenne – Mi kérdezünk
A szerb belügyminisztérium tájékoztatása alapján szerdán három, állig felfegyverzett koszovói rendőrt fogtak el a szerb–koszovói határtól 1,8 kilométerre, Közép-Szerbiában. Egyre feszültebb a helyzet a két ország között, korábban a tüntetőkkel való összecsapás során több magyar katona is megsérült. Jelenleg is a KFOR-egységeknél tartózkodik egy magyar tábori lelkész, aki folyamatosan támogatja, segíti a békefenntartókat. Mennyire fontos a katonáknak a lelkipásztori jelenlét egy bevetéskor? Hogyan lesz valakiből tábori pap? Mekkora szerepet játszik a hit egy halálközeli állapotnál? Ezekről a témákról beszélgettünk Berta Tibor dandártábornokkal, a Katolikus Tábori Püspökség püspökével. Részletek a videóban!
"A Jóisten a nagy szellem volt" - így tudták túlélni a kommunista éveket a magyar cserkészek - Mi kérdezünk
A Mi kérdezünk mai adásában Márkus Richárd cserkész segédtiszt volt a vendégünk, akivel arról beszélgettem, hogy mi is a cserkészet titka. Jelenleg a világ több mint 200 országában vannak jelen, és létszámuk több tízmillió főt számlál. Magyarországon a tagok száma meghaladja a tizenháromezret. Küldetésük, hogy olyan fiatalokat neveljenek ki, akik elkötelezettek Isten, országuk, önmaguk identitásuk mellett, és ezáltal egy egészséges társadalom tagjai legyenek. De szó esett arról is, hogyan lehetséges az, hogy egy olyan ifjúságnevelő mozgalom, mely a kommunista rendszerek elviselhetetlen szervezetei voltak, a mai napig működnek, annak ellenére, hogy több évtizedig csak a berkek alatt létezhettek.
Horváth József: ha egyszer kinyitnánk a kaput a migránsok előtt, annak a Magyarországnak vége lenne, amit ismerünk
Megindult az ukrán ellentámadás, miközben még az sem derült ki, hogy ki robbantotta fel a Nova Kakhovka melletti gátat. Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője volt a Mi Kérdezünk vendége, aki beszélt a háború eszkalációs lehetőségeiről, az orosz-ukrán háború aktuális állásáról, és lerántotta a leplet a nyugati vágyálmok valótlanságáról. A biztonságpolitikai szakértő szerint az ukránoknak tudniuk kellett arról, hogy az oroszok kemény védekezésre készültek a frontvonalakon, és természetesen szóba került a háború anyagi háttere, valamint az utánpótlási problémák kezelése is. Horváth rámutatott arra, hogy a NATO országainak raktárai jóformán üresek, így az ukránok lőszerutánpótlása kevésbé biztosított, mint az oroszoké. Hozzátette azt is, hogy remélhetőleg egyetlen európai ország sem veszíthette el annyira a józan eszét, hogy saját reguláris erőit beengedje ukrán földre, mert ennek később beláthatatlan következményei lennének. A következő hetek és hónapok ismét sorsfordító jelentőséggel bírhatnak a háborúban, az ellenségeskedés pedig rendkívül mély sebeket okozott az ukrán és az orosz nép kapcsolatában. Horváth József ezen kívül elmondta véleményét a brüsszeli politikai elit legújabb megdöbbentő húzását illetően is, hiszen a kötelező migránskvóta nem csak hazánkat, hanem a többi, józan gondolkodású közép-európai nemzetállamot is felháborította. Horváth szerint ennek ellenállni továbbra is csak gerinccel lehet, mi magyarok, történelmük során ennek köszönhetjük a túlélésünket.
Biciklivel Lisszabonba az Ifjúsági Világtalálkozóra – Mi kérdezünk
Andris (24), Csongor (23), Levente (23) és Ágoston (20), a négy pannonhalmi bencés öregdiák nem kis útra indulnak el június 25-én a Pannonhalmi Bencés Főapátságtól. A 37. Ifjúsági Világtalálkozóra (IVT) tekernek ki, amely augusztus első hetében lesz megtartva Portugália fővárosában, Lisszabonban. A találkozó nem mellesleg a katolikus egyház egyik legnagyobb eseménye: az ideire a szervezők több mint hárommillió fiatal résztvevőt várnak.
Radics Béla: Becsapták a VII. kerületi lakosokat – Mi kérdezünk
Niedermüller Péter kerülete egyenesen csúszik le a lejtőn: soha nem látott kiárusítási hullám kezdődött el, szemét és kosz az utcákon, parkolási és vezetési káosz, de még a bulinegyed kérdését sem sikerült a kerület vezetésének megoldania. A Mi kérdezünk vendége Radics Béla, a helyi Fidesz alelnöke és a kerület önkormányzati képviselője volt, akivel arról beszélgettünk, hogy Erzsébetváros hogyan is teljesített az elmúlt pár évben, de arról is, hogy milyen jövő vár a belvárosi kerületre. Radics Béla érdekes párhuzamot húzott az országos és helyi politika között is. Véleménye szerint ugyanaz történik a kerületben kicsiben, amit Gyurcsányék nagyban, országos szinten csináltak: eladósítják és kiárusítják a helyi épületeket, csődközeli állapotot teremtve ezáltal, de üres ígértekből viszont sosem volt, és nem is lesz hiány. Erre a legjobb példa talán a bulinegyed bezárásának, illetve kordában tartásának ígérete.
Hortay Olivér a PS-nek: Brüsszel már rég átlépett az ésszerűség határán – Mi kérdezünk
Nem tanult az Oroszország elleni szankciókból Brüsszel, így most a kínai oroszlán bajszát rángatja a szankciós tervezetekkel, ez pedig Kínát kibillentheti a háborúban elfoglalt semleges pozícióból. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitikai üzletágának vezetője szerint ezzel egyidőben az arab országok is nyíltan szembefordultak az euroatlanti világgal azáltal, hogy az OPEC-országok önkéntesen vállalták kitermelésük csökkentését, amely döntés áttételesen Oroszországnak kedvez, hiszen az orosz nyersolaj így ismét piacot talál – miközben Európának egyre kevesebb erőforrás marad. Hortay felidézte: Brüsszelben már nem Oroszország gazdasági megroppantásáról beszélnek, hanem erkölcsi kötelességről az újabb szankciók bevezetése közben. Legalább a morális piedesztálról az sem látszik olyan élesen, hogy Európa továbbra is (részben) orosz olajat vesz, csak más országokon átforgatva, hiszen a kontinens csak a saját maga által meghozott szankciók megkerülésével tudja kielégíteni energiaszükségletét. Ugyanakkor ez a felfogásmód már túl van az ésszerűség határán, a Kínával való gazdasági hazardírozás pedig még a korábbi szankcióknál is katasztrofálisabb következményekkel járhat kontinensünkre nézve.
Mi kérdezünk – Miért támadható jogilag Karácsony lakógyűlése? (Videó)
Karácsony Gergely az általa szervezett Lakógyűléssel akarja alátámasztani hibás politikai döntéseit. Azonban ez a népszavazásnak nevezett politikai haszonszerzési eszköz több sebből vérzik. Például, hogy a kiskorú gyermekek szavazhatnak arról, hogy mennyi adót fizessen be a főváros. A kiskorúak választójoga a fejlett demokratikus jogállamokban kifejezetten ritka – Európában az osztrák példát szokták emlegetni, ahol 16 év a választói korhatár. De a politikai döntéshozatalba sehol sem vonják be a 14 éves gyermekeket. Nem biztos, hogy a szülők azt akarják, hogy gyermekük adataival valamilyen módon visszaélhessenek. A Lakógyűlés tehát egy gyenge (de magas és vékony) ember gyenge próbálkozása arra, hogy hibás döntéseinek legyen valamilyen alapja. De vajon sérti-e a jogszabályokat ez a halvány kezdeményezés? Erről beszélgettünk Dr. Tóth Máté ügyvéddel, a Védett Társadalom Alapítvány Budapest Bizottságának a vezetőjével. Részletek a videóban!
Karácsony Gergely Momentum-kompatibilis – Soproni Tamás a Mi kérdezünkben (Videó)
Polgármesterként kerületében nem támogatná Soproni Tamás az óvodásoknak szóló dragqueen-show-kat, de a gyermekvédelmi törvénnyel nem ért egyet; szerinte az csak olyan nem, vagy alig létező dolog, amitől úgy retteghetünk, mint a horrorfilmektől. Terézváros momentumos polgármestere saját elmondása szerint nem szeretné keverni az országos és az önkormányzati politikát, ezért nem vesz részt a tanártüntetéseken, amelyekkel kapcsolatban azt is szerettük volna megtudni, hogy pontosan mi történik, ha egyszer párttársai átjutnak a Karmelita melletti építkezési kordonon. Ez ugyan nem derült ki a PS TV stúdiójában sem, az viszont igen, hogy az MSZP bizonyos politikusaival nem hajlandó közösséget vállalni, az ellenzéki térfélen kizárólag a Momentum és a DK minősíthető létező pártnak, Karácsony Gergelyt pedig Momentum-kompatibilisnak tartja. Ebbe pedig az is beleférne, hogy Karácsony Gergely valamikor a Momentum színeiben politizáljon – vagy az egész Párbeszéd.
Tételesen leleplezzük és cáfoljuk Dobrev Klára vérlázító hazugságkampányát és hamis grafikonjait – Mi kérdezünk
Dobrev Klára és a DK most is azt csinálja, amihez ért: csúsztat, hazudik, statisztikákat hamisít és közben erőszakosan hergeli azokat, akik nem néznek a sorok mögé, azokat, akik emésztetlenül beveszik a gyűlöletpropagandát. A Mi kérdezünk vendége Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő volt, aki alaposan lerántotta a leplet a Gyurcsány-szekta méretes hazugságairól. Veszélyes dolog ugyanis a hamis grafikonok világa, ahol képesek olyan adatokat tényként közölni, amelyekhez sokszor forrás sincsen, egyszerűen készítőik vágyálmát közvetítik. Dobrevék láthatóan már a 2024-es önkormányzati választásokra készülnek, gőzerővel működik a hazugsággyár, ahol az átlagkeresetek, a minimálbér, a nyugdíjak, a családtámogatások, az infláció, az euró bevezetése és a rákbetegségek okozta halál viszi a prímet. A probléma csak az, hogy a DK összes grafikonja szemenszedett hazugság és csúsztatás. Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkatársa ezért elkészítette az összes hazug grafikon cáfolatát, a tényekre épülő grafikonokat, amelyeket a Mi kérdezünkben részletesen kibeszéltünk a PestiSrácok.hu-n. Szalai Piroska rengeteg olyan berögzült hazugságot tett helyre, amelyeket nagyon sokan már tényként szajkóznak, holott annyi közük van az igazsághoz, mint Gyurcsány Ferencnek a bérmálkozáshoz. Megtudhatjuk többek között, hogy nem kullogunk senki után az átlagkeresetek és a minimálbér tekintetében, a családtámogatások arcpirító hazugsága ugyancsak leleplezésre kerül, sőt, a műsorban szóba kerül a nyugat-európai többlethalálozások kérdése is, amely a dráguló energiaárak miatt történt az idei télen. Külön érdekesség, hogy eközben Magyarországon nem volt többlethalálozás, és újra leszögezhetjük azt is, hogy a baloldali demagógia ellenére az energiaárak még mindig hazánkban az egyik legkedvezőbbek!
Megyeri Jonatán: Magyarországon a legbiztonságosabb zsidónak lenni Európában - Mi kérdezünk
Hetvenkilenc évvel ezelőtt, ezekben a napokban és hetekben már javában zajlott a magyarországi zsidók deportálása a koncentrációs táborokba, legfőképpen Auschwitzba. Az akkoriban Magyarországon élő zsidó közösség körülbelül 800.000 főt számlált, melynek több mint a felét, megközelítőleg 440.000 főt deportálták. A vagonokra felültetett személyek közül csaknem 320.000-en vesztették életüket a haláltáborokban - kortól, nemtől - függetlenül. Az antiszemitizmus soha nem volt erősebb a történelem folyamán, mint akkor...és hála Istennek, azóta sem volt hozzá hasonló, szisztematikusan felépített és megszervezett népirtás. Azonban vannak napjainkban is olyan helyek és pontok a világon, melyek nem feltétlenül biztonságosak a zsidóság számára. Erről beszélgettünk Megyeri Jonatán rabbival, a Neokohn.hu főszerkesztőjével.
Deutsch Tamás a PS-nek: Daniel Freund és társai az ötvenes évek koncepciós pereit másolják (videó)
"Nem tudtam, hogy Daniel Freund ennyire mimózalelkű, és megsértődik, ha inkvizíciósnak nevezzük az eljárását, de akkor ráteszek még egy lapáttal: az Európai Parlament delegációjának munkája még inkább az ötvenes évek kommunista koncepciós pereire hasonlít, hiszen egy az egyben másolja azok logikáját" – mondta a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című videóműsorában Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. A politikus Huth Gergellyel beszélgetve arra is kitért: elképesztően brutális, eszközökben nem válogató politikai nyomásgyakorlás zajlik Magyarország felé, amelynek egyetlen célja, hogy bekényszerítsenek bennünket a háborúba, felülírva több millió magyar ember demokratikus döntését. Deutsch Tamás, aki nemrég újra elvállalta az erzsébetvárosi Fidesz elnöki pozícióját, az interjúban beavatja olvasóinkat a DK-s közgazdaságtan rejtelmeibe is, hiszen megkíséreltük kibogozni: ha 2019-ben egy teljes évnyi költségvetés hetven százalékának megfelelő extra tartalékkal adta át a Fidesz Erzsébetváros önkormányzatát a baloldalnak és közben még évi 7–8 milliárd forinttal több pénzt is biztosított a kormány a kerületnek, akkor most miért kell kiárusítani Erzsébetváros szinte teljes, még értékesíthető vagyonát? Azaz hova tüntette a pénzt Niedermüller Péter polgármester?
Tóth Edina: néha azt érzem, hogy Brüsszelben karddal harcolunk a szuperszonikus fegyverek ellen – Mi kérdezünk
Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője volt a Mi kérdezünk vendége, aki az Európai Parlamentben 2019 óta képviselő, előtte pedig 15 évig volt az Európai Néppárt tanácsadója. A képviselő beszélt az utóbbi évek magyargyűlöletéről, amely a korrupt európai baloldal részéről folyamatosan tetten érhető, valamint arról a magyar baloldalról is, amely Európában egyedülálló módon nem tart semmilyen nemzeti minimumot és csak ártani akar a saját hazájának. Tóth Edina szerint olyan mértékű az elnyomás és a cenzúra, hogy úgy érzi, karddal kell harcolniuk a szuperszonikus fegyverek ellen, de elmondása szerint nem adják fel, a jövőre esedékes EP-választásokon mind magyar, mind európai szinten erős szereplést vár a jobboldaltól. A beszélgetés során szóba került a klímavédelem is, ami a baloldal számára csupán üres szó, Tóth pedig egy kitűnő példával szemléltette a baloldal képmutatását, hiszen klímavédelmi ügyekben magyarként csak és kizárólag ő szólal fel az Európai Parlamentben, a magyarországi baloldal közül SENKI. A brüsszeli baloldali korrupció is terítékre került: a fideszes EP-képviselő elmondta, hogy bár hihetetlen, de mintha mi sem történt volna, úgy állnak hozzá a súlyos erkölcsi válságban lévő baloldali képviselők, Eva Kaili és társai pedig minél korábban vissza akarnak térni a politikába. Nézzétek meg a beszélgetést, hiszen nemcsak a brüsszeli boszorkánykonyhákról, hanem a hazai baloldal elképesztő viselkedéséről, valamint a valódi klímapolitikáról is szó esik.
Ferencváros-érettségit tartottak a PestiSrácoknál – Mi kérdezünk
Hétfőn kezdődött el Magyarországon az érettségi. Mi sem szerettünk volna kilógni a sorból, így mi is megtartottuk az első PestiSrácok-érettségit, ahol Gyurákovics Andrea, a ferencvárosi Fidesz frakcióvezetője adott számot tudásáról. A tételek között szerepeltek a kerület utcaátnevezései, a kerületi média és a középületek felújítási botrányai. De arról is kérdeztük a vizsgázót, hogy hogyan is vélekednek Baranyi Krisztina polgármesterről az eddigi szövetségesei, valamint arról is, hogyan lép fel a kerület alpolgármestere a kábítószerek ellen úgy, hogy személyesen maga is részt vesz a drogok legalizációjáért tartott demonstrációkon.
Mi kérdezünk extra – Szélsőjobboldaliak nemzetközi seregszemléje vagy bokszgála volt a hétvégén? (podcast)
A Mi kérdezünk különkiadásában Incze Béla, a Légió Hungária vezetőségi tagja járt a PestiSrácok.hu szerkesztőségében, hogy tisztázzuk, milyen találkozót szerveztek a hétvégén: nemzetközi, militáns, neonáci seregszemlét küzdősporteseménynek álcázva, vagy egy sima, hétköznapi sportrendezvényt?
A marihuána helyett sok fiatal már a fájdalomcsillapítókhoz nyúl – A Drogkutató Intézet vezetőivel beszélgettünk (VIDEÓ!)
A kábítószerek közül az egész EU-ban messze a legtöbben továbbra is marihuánát fogyasztanak, de a drogok fókusza kezd eltolódni a gyógyszerek irányába. Főként a fiataloknál tapasztalható ez a tendencia, akik az otthoni fiókokban megtalálható fájdalomcsillapítókhoz nyúlnak, amit esetenként például alkohollal "bolondítanak" meg -mondta a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Molnár István Jenő hozzátette, hogy Kanadában már megfigyelhető, hogy a társadalom nagy része az apró gondokra is fájdalomcsillapítót szed, ide vezethető vissza az ott jelen lévő opioid válság is. A sok munka és tanulás miatt pedig igencsak elterjedőben vannak az úgynevezett okosdrogok, amik serkentik az agy működését. 2010-től kezdve viszont a szintetikus, úgynevezett dizájner drogok vették át a kemény drogok, mint például a heroin szerepét. A magyarországi droghelyzetet illetően viszont riadalomra nincs ok, nem állunk olyan rosszul, mint ahogyan azt sokszor akár a médián keresztül érzékeltetik velünk -fűzte hozzá. Németországban viszont a baloldal egyik fő kampányüzenete az volt, hogy legalizálják a marihuánát, ami nem csak az országra, hanem egész Európára hatással lehet- ezt már Ozsváth Kálmántól az intézet igazgatójától tudtuk meg, aki felhívta a figyelmet arra, hogy már a filmekben is megfigyelhetjük, hogy az alkohol fogyasztásának bemutatását a drogok váltották fel, így próbálják a szereket elfogadottá tenni alattomos módon. Beszélgetésünk során pedig azt is megtudtuk, hogy a milyen hatással van az emberi agyra a marihuána fogyasztása, különösen, ha azt fiatalon kezdi el használni az ember és ha az alkoholt igen, a füvet miért nem jót ötlet legálissá tenni.
Ferencz Orsolya: a marxisták minduntalan utat törnek maguknak, és el akarnak törölni minden, a társadalmat összetartó belső szervező erőt – Mi kérdezünk
A Mi kérdezünk vendége Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt, aki szokásához híven kendőzetlenül mondta el véleményét belpolitikai kérdésekben, miközben beszélt az űrtechnológia morális kérdéseiről is. A miniszteri biztos felhívta a figyelmet a XX. század legaljasabb eszméjének, a kommunizmusnak legújabb térhódítási kísérleteire, valamint józsefvárosi képviselőként Pikó András rémuralmáról is szót ejtett, hiszen a jobb sorsra érdemes kerület baloldali polgármestere elképesztő állapotokat okozott a VIII. kerületben, négy év alatt tönkretett aprólékos munkával felépített eredményeket. A Budapestnek elképesztő károkat okozó Karácsony Gergelyről is megvolt a miniszteri biztos véleménye, aki elmondta, hogy a Gyurcsány parancsait teljesítő főpolgármester még Demszky Gábornál is mélyebbre juttatta a fővárost. Ferencz Orsolya sarkalatos véleményt fogalmazott meg a marxistákról is, akik minduntalan utat törnek maguknak és el akarnak törölni minden, a társadalmat összetartó, belső szervező erőt. Ellenségük a nemzet fogalma és ugyanilyen ádáz dühvel esnek neki az egyházaknak is, de a miniszteri biztos felhívta a figyelmet a magyarországi baloldal kaméleon mentalitására is, akik korábban a magyar hadsereget lenullázták, most pedig legnagyobb szószólói a fegyverkezésnek és a háborús retorikának. Nézzétek meg most is a Mi kérdezünk műsort!
Tarlós István a PS-nek: Lassan kiderül, hogy Karácsonyéknak semmi közük ahhoz, ami a városban folyik (videó)
"Kissé gyerekes kísérlet, hogy megpróbálják beadni az embereknek: Karácsony Gergelynek és csapatának semmi köze a Budapesten csaknem négy éve folyó dolgokhoz" - mondta a PestiSrácok.hu-nak Tarlós István, arra reagálva, hogy kiderült: a csőd szélére sodródott a Fővárosi Önkormányzat, ezért a főpolgármester bejelentette, hogy elszabotálják több tízmilliárd forintnyi szolidaritási adó befizetését. Tarlós István a videóinterjúban nyomatékosította: még Demszky Gábor főpolgármestersége alatt sem volt jellemző, hogy folyamatosan a fizetőképesség határán táncoljon a Városháza, azt meg végképp nem tudja hova tenni, hogy a mostani főpolgármester még büszke is a csődközeli állapotra.
Kiss-Rigó László: Ez a látogatás bátorítás lesz a békére, a keresztény és európai értékeink védelmére – Mi kérdezünk
Kevesebb, mint tíz nap múlva, immáron másodszor hazánkba látogat Ferenc pápa. A katolikus többségű országok esetén a katolikus egyház vezetőjének vizitációja különös jelentőséggel bír, és talán az időzítése sem lehetne jobb, hiszen az európai kontinensen Magyarország mellett csak a Vatikán áll ki egyértelműen amellett, hogy azonnali tűzszünet kell, béketárgyalásokat kell szervezni, mert csak így juthatunk el a békére vezető útra. Magyarországon ez lesz a negyedik olyan látogatás, amikor hivatalát betöltő pontifex érkezik hazánkba. Az eddigi három alkalomról, és a most következő pápalátogatásról dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspökkel beszélgettünk.
Bedő Dávid momentumos képviselő szerint a dollármédia nem kap külföldről politikai megrendeléseket – Mi kérdezünk
Schiffer András szerint a Momentum kordonbontása maga a „szellemi mélyrepülés”. Hadházy Ákos elmondása szerint nem a Karmelita kolostor körüli kordon elbontása volt a legfontosabb feladat, hanem az általa és a Momentum által prezentált 7 pontos követelésre való figyelemfelhívás. Tervezi-e a párt indítani Donáth Annát a főpolgármesteri posztért 2024-ben? Mely sajtó független? Milyen jövője lehet a Momentumnak a DK árnyékában? Ezekről a témákról beszélgetünk Bedő Dáviddal, a Momentum képviselőjével.
Ha a belügyekbe való beavatkozásra keresnek példát, ott a guruló dollárok esete – Menczer Tamást kérdeztük
"Az egész világ akkumulátorokat akar, csak az ellenzék nem. Nem lehet, hogy némi köze van ehhez a guruló dollároknak?" – tette fel a költői kérdést Menczer Tamás. A külügyi államtitkár szerint számos ponton megmutatkozik, hogy az ellenzék nem a magyar, hanem külföldi érdekeket szolgál; ezt mutatja meg az akkumulátorvita, de a guruló dollárok ügye is. Az orosz–ukrán háború kapcsán úgy vélekedett, hogy bár az euroatlanti régió szélsőségesen háborúpárti, emiatt is kerülhet Magyarország külföldi és belföldi támadások kereszttüzébe. Az egyik ilyen vitás kérdéseként a szankciókat nevezte meg az államtitkár, amelyek kapcsán kiemelte: Magyarország számára adottságai miatt kulcsfontosságú, hogy mentesüljön azok (közvetlen) hatásai alól. Mint mondta, ezért ratifikálta ezeket hazánk az EU-ban olyan feltételekkel, hogy Magyarország mentesül az energetikai korlátozások alól.
Nem tudok róla, de akár Soros is az adományozók között lehet – Márki-Zay Pétert kérdeztük
Az egyesült ellenzék kampánya idején támogatták az MMM-et, nem függetlenül attól, hogy volt egy országgyűlési választás – mondta a PestiSrácok.hu-nak Márki-Zay Péter, akivel a Korányi Dávid fémjelezte kampányalap közölte, hogy nem támogatják tovább mozgalmát. MZP portálunknak sejtelmesen fogalmazva arról is beszélt, nem tudja, hogy így van-e, de akár Soros György is támogathatta az Action for Democracy-t. Azt, hogy az ellenzék nem támogatja, már januárban is "érzékelte", amikor Gyurcsány közölte vele, hogy nem nyernek, ez pedig az ő hibája lesz. A baloldalon tehát már a háború kitörése előtt vereségre számítottak. Az önkormányzati választáson nem tudja elképzelni, hogy a DK színeiben induló jelölttel közösen induljon, és egyelőre a 2026-os indulásról sem döntött.Ajánljuk még
Semjén Zsolt aljas rágalmazásával kiiratkozott a DK a tisztességes emberek közül
Semjén Zsolt aljas rágalmazásával kiiratkozott az ellenzék a tisztességes emberek közül.
Nagycsalád tagjai támadtak a siófoki rendőrökre egy iskolánál
A TEK kommandósai segítségével ma reggel lecsaptak a család rendőrökre támadó tagjairaa. Az akció előzménye, hogy a nagycsalád 15 éves tagja még szeptember 10-én rátámadt az iskolájában az iskolaőrre, és amikor elő akarták állítani, a nagycsalád erőszakkal kimentette.
A kormánypártok fölényesen nyertek Józsefvárosban
Főlényes győzelmet aratott a Fidesz-KDNP jelöltje a józsefvárosi időközi választáson. A 444 azonban hozta a formáját és megint megpróbálta elhazudni a valóságot. Igaz később beismerték, hogy tényleg a kormánypártok jelöltje nyert.
Tíz napja maradt a Tiszának, de jelöltek még sehol
Péter most nagyon durcás. Nem elég, hogy az utóbbi heteket a Fidesz tematizálta, csökken a Tisza népszerűsége, de a zsebmessiást az is nyugtalaníthatja, hogy mindössze tíz napja maradt arra, hogy bemutasson 318 vállalható jelöltet.
