Vezércikk
Ezért Jó Emberek a baloldaliak
Mindig fogékonyabbak vagyunk a szegénységre és a szerencsétlenebb embertársaink sorsára, ha karácsony közeleg, ezért ilyenkor könnyebben és többet adunk viszonzás nélkül. Persze nem teljesen viszonzás nélkül adunk, hiszen cserébe kapjuk jobb esetben a megajándékozottak örömét, és azt a felismerést, hogy az elesettek az év többi napján is nélkülöznek, olyankor is lehet nekik vagy az őket támogatóknak segíteni például pár tízezer forinttal. Rosszabb esetben viszont a nélkülözők karácsonyi megajándékozása is csak a jólét miatt háborgó lelkiismeret megnyugtatására szolgál, és a jóemberkedők úgy adnak, hogy arról mindenki tudjon a közösségi médiában. Gyakran ők azok, akik máskor is szeretnek hangosan dobálózni az igazságossággal meg a szolidaritással. Karácsony környékén mi is fogékonyabbak vagyunk ezekre a jelszavakra. Mi nem az emberiséget, hanem a mellettünk álló embert szeretjük karácsonykor
Az emberiséget nem lehet szeretni, hisz az emberiség nem ül le melléd a karácsonyi asztalhoz vacsorázni. De az emberiség sem szeret téged, hisz sosem állt ki melletted, ahogy most sem ölel át téged a karácsonyfa előtt. Azt az embert lehet csak és kizárólag valóban szeretni, aki melletted áll. Igen, most is ott van, hozzá tudsz szólni, érted és ő is ért téged. Család, barát vagy magyar – akivel együtt töltöd a karácsonyt. Az emberiség szeretetét hagyjuk meg a marxistáknak, a liberálisoknak, vagy az egész földkerekségbe szerelmes progresszív-részegeskedőknek, mi pedig szeressük csak tovább a sajátjainkat! A magyarokat, a háznépünket, a családunkat. A karácsony igazán jó alkalom erre! Rágcsáló bácsi bezzeg milyen elnök volt!
A haladók oda és vissza vannak Göncz Árpádért. Ő a megfellebbezhetetlen idol, aki még összefogta a köztársaságot, azt a szépséges Magyar Köztársaságot – nem Magyarországot, de nem ám –, reprezentálta a nemzet egységét és persze felülemelkedett a mindennapok politikai harcain. Árpi bácsi mindannyiunk számára megmutatta, hogyan és miként kell ellátni a legmagasabb közjogi méltóság feladatát. Ezt halljuk azóta minden balostól, nem? Hozzá senki sem érhet fel, senki nem eredhet a nyomába. Te mit választanál? Béremelések és gyarapodó gazdaság a válság alatt a „fasiszta” Orbántól, vagy megszorítások és államcsőd a „zöld és szabad” baloldaltól
Amikor a szociálisan érzékeny és a kisemberekért szavakban mindig kiálló baloldal ígéretcunamiját figyeljük kitágult szemekkel, eszünkbe kell jusson, hogy ezek a társadalmi igazságosságért rikoltozó komcsiivadékok valójában mindig csak ártottak a saját népüknek, és csupán mélyítették a társadalmi szakadékokat. Ezért akarják szembeállítani a magyart a magyarral, a fizikai munkást az értelmiségivel, ezért táplálnak irigységet az emberekbe, ez az egyetlen fegyverük. Ugyanazt csinálják, amit száz évvel ezelőtt a lenini út elején: saját maguk által kreált, elérhetetlennek nevezett, mások bőrén meggazdagodott réteggel hergelnek, amelyet a kommunista zsargonban burzsoáziának neveznek. Ők azonban szívjóságukban szétosztanák mások pénzét maguk között kommunista szokás szerint, és tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígérnek MINDENKINEK. Egy dolgot azonban elfelejtenek: a történelem során mindig ők voltak azok, akik szegénységet, eladósodást, anarchiát, csődöt és halált hoztak magukkal, ha kormányra kerültek, és mindig ők voltak azok, akik romokat hagyva maguk mögött a kármentést már másokra bízták, hogy újrakezdjék a tücsök és a hangya meséjét. Most is itt tartunk, újkommunista eszméket terjesztenek, miközben mellékesen olyan apróságok történnek, mint hogy a rendőrök és a katonák hathavi juttatást, úgynevezett fegyverpénzt kapnak a tízszázalékos béremelés mellé a magyar kormánytól, és több szektorban is komolyabb fizetésemelés történt és történik. Egy világjárvány közepette. Mit csinálna most a baloldal? Tudjuk, átéltük és nem kívánjuk vissza soha. A Márki-Zay – Horn Gyula párhuzam
A két fotót pusztán az „ikertornyok” felirattal kitenni valóban nem lenne túlságosan ízléses. Nem mintha MZP ne hasonlítana számos dologban a kommunista elődökre. A Ceaușescu-hasonlóságot bemutató ikertornyos kép végképp telitalálat volt. Most azonban mégiscsak kórházban feküdt a csávó. Ezúton kívánunk neki mielőbbi teljes gyógyulást. De... és ez egy nagyon nagy DE. Gulyás János szamizdatos filmje és az azt 2004-ben „betiltó” SZDSZ – Egy dokumentumfilm, amely leleplezte a „csókos ellenállókat”
Casting újratöltve! Az ellenzék ismét a miniszterelnök-jelölt keresés állapotában van
A valóság nem egy összeesküvés következménye, hanem sok összeesküvés eredője. Az ellenzék jelenlegi állapota olyan, mintha az amerikai, a francia, a német és az orosz titkosszolgálat, na meg persze a Moszad, együttes, de nem összehangolt beavatkozását szenvedné el éppen. Az ellenzék mindig is több titkos erő műveleti területe volt, beleértve mindenféle kísérletező kedvű pszichiáter csoportok tevékenységét is, de minden szakértőt és elemzőt sikerül újra és újra meglepniük, nem csak ők nem tudják mi történik velük, azt még a szuperszámítógép sem Langley-ben. Márki-Zay a baloldalt zavarta össze - és valami nagyon nincs rendben a lelkében (videó!)
Ki érti ezt az embert? Annyit hibázik, mintha a Fidesz „beépített ügynöke” volna. Megszüntetné a rezsicsökkentést, eltörölné a minimálbért és a gyermekvédelmi törvényt; nap, mint nap sértegeti a választókat; és vasárnap esténkét rendre hülyét csinál magából. Végül felteszi az i-re a pontot azzal, hogy leleplezi önmagát: gőze sincs az ellenzéki népszavazási kezdeményezés részleteiről… Márki-Zay Péter két hónap leforgása alatt leamortizálta saját politikai karakterét. Bebizonyította, hogy bárminek is mutassa magát a színpadon, valójában ő egy, az ellenzéki mezőnyben is gyenge képességű, kontrollálhatatlan és arrogáns politikus. Tucatnyi hiba és kudarc után – érthető módon – a Soros-birodalom előretolt helyőrsége, a 444.hu blogoldal végül kiadta a kilövési engedélyt… Felkészül Dorbev Klára? Úgy tűnik, az ellenzéki sajtó már meg akar szabadulni Márki-Zay Pétertől
Sokféle közvélemény-kutatás készült már az ellenzék háza táján, még olyan is, amelyen Jakab Péter vagy Dobrev Klára a legnépszerűbb ellenzéki miniszterelnök-jelölt, sőt, olyan is, amely szerint többen ismerik MZP-t, mint Orbán Viktort. A választások közeledtével azonban tanácsos igazi kutatásokat is rendelni, igazi szakemberektől, már csak a tisztánlátás érdekében is. Sorban álltak Orbánnál a legerősebb francia elnökjelöltek
Határozottan nem lennék Emmanuel Macron helyében. Most képzeljék el! Itt van ez a világnézetileg kissé meghatározhatatlan, fénykorában a progresszió által Trudeau-val emlegetett francia elnök, akinek egyfelől jelentősen módosítania kellett a politikáján. Ne felejtsük el, hogy Macron az, akinél kisebb felhatalmazással elnök még nem nyert választást Franciaországban. És ha nincs egy eufemisztikusan értve világraszóló botrány a republikánusoknál, illetve nem tartanak évszázados lejtmenetben a hagyományosan balos pártok, akkor Macron nem jutott volna be a második fordulóba. Kapitány, ó, kapitányom! Gyurcsány kontra Márki-Zay, avagy két kommunista dudás nem fér meg egy csárdában?
Sokak számára felejthetetlen alkotás a Holt költők társasága című film, amelyben többek között Robin Williams játszik briliánsan, de akkor az azóta sajnos már elhunyt színész még nem tudhatta, hogy Gyurcsány Ferenc és Márki-Zay Péter újrajátssza a film egyik híres jelenetét, amikor kapitánynak nevezik Robin Williamst. A mostani baloldalon azonban nem volt rest a jugoszláv verziót elénk tárni, hiszen hazánkban ilyen az, amikor két kommunista dudás nem fér meg egy csárdában, és egymástól igyekeznek elmarni a nem létező, ám annál jobban vágyott kormánypálcát. Gyurcsány az utóbbi időben többször gúnyosan kapitányának nevezte Márki-Zay Pétert, aki ezt ideges hőbörgéssel utasította vissza, hiszen érezte a lekicsinylő tónust, amelyet a levitézlett szemkilövető engedett meg magának bódulatában vagy akár józanságában. A probléma azonban vélhetően nem ilyen egyszerű, hiszen a nemzet dögkutainak gazdái láthatóan nehezen boltolják le egymás között, hogy ki is a szemétdomb valódi királya és mi a terv a következő hónapokban. Oltásfasizmus, oltásellenesség, oltásrealizmus
Néhány héttel ezelőtt írtam arról, hogy az oltásellenesekkel értelmetlen vitatkozni, fölösleges győzködni őket, ők ugyanis egy szekta. Vehemens tiltakozásuk mögött számos társadalmi és pszichés ok is rejlik, akár legitim szempontok is, és persze ezek nem is mindenkinél egyformák, de közös jellemzőjük, hogy a racionális gondolkodást, mérlegelést mereven elutasítják. Kritika nélkül elfogadnak és tovább terjesztenek minden olyan hírt, vagy sok esetben álhírt, ami megerősíti őket a hitükben és a küldetéstudatukban, miközben kritikátlan gondolkodással, agymosottsággal vádolják azokat, akik mérlegelnek, és felveszik az oltást. A részleteket ittolvashatják.
A Visegrádi Együttműködés Közép-Európa nemzeteinek egyetlen túlélési esélye
A Visegrádi Együttműködés az Antall-kormány talán egyetlen olyan öröksége, amelyet kétségtelenül igazolt az idő, de ennek az értékét nem lehet túlbecsülni. Olyannyira, hogy talán ez a kezdeményezés lesz az, amely megment bennünket a XX. századnál is zavarosabb XXI. század káoszában. Amikor a Visegrádi Együttműködés létrejött 1991-ben, célja alapvetően a Kelettől történő távolodás és a Nyugathoz való közeledés támogatása volt. Heller Ágnes szobra a szolgalelkű megalkuvás és a gőg mementója
Az ’56-os forradalmat elvtársaival leverő karhatalmista Horn Gyula után most már egy köpönyegforgató marxista filozófus fejszobra is megbámulható a szabadságjogokra oly kényes Európai Parlamentben. Bravó! Habár vélhetően mindketten arról álmodtak, hogy Moszkvában lesz majd mellszobruk, végül mégis a liberális demokrácia őrzőinek szentélyébe kerültek. Annak ellenére, hogy Heller Ágnes volt az első, aki már 2011-ben féltette a magyar demokráciát Orbán Viktortól (így minden mai demokráciarettegő az ő köpönyege alól bújt elő, ami érthetővé teszi a szobor célját), mégis felvetődik a kérdés: vajon a brüsszelitáknak, vagy a filozófusasszony emlékezetének kínosabb a helyszín kiválasztása? De vannak saját, eredeti történeteim is húsz évvel ezelőttről – mindjárt elmesélem ezeket! Kajdi Csaba, gyereknyarak a Riviérán és az Interagnak dolgozó apuka – Csodás karrierív egy szerinte „rasszista” és „kirekesztő” országban
Kajdi Csaba véleményvezér. Számtalan ember hallgatja, figyeli, elhiszi amit mond és mesél. Nincs ezzel baj, azzal viszont igen, hogy a magyar társadalmat rasszistának és homofóbnak nevezi. Közben pedig finoman szólva sincs tisztában a családja múltjával, onnan, hogy honnan jött a pénz. Igaz, láthatóan nem is érdekli. Vezércikk. Az új berlini kormány a programja alapján egész Európát német élettérnek tekinti
Németország a tanulságos példája annak, hogy az elemi józan ész és az erő nem járnak kéz a kézben. A németek mindkét vesztes háborújukban az európai hegemónia megszerzését tűzték ki célul. Tulajdonképpen katonai értelemben erre meg is volt az esélyük. Európa szerencséje, hogy nem kellett megtudnunk, mit kezdtek volna új birtokaikkal, mert szimplán hülyébbnek bizonyultak, mint szintén nem túl éles eszű ellenfeleik. Ez az igazi német tragédia: hogy nem gyengébbek, hanem csak ostobábbnak voltak, mint történelmi ellenfeleik. Márki-Zaynál taszítóbb baloldali kevés akad – ez lehet a fő fegyverünk
Próbáljuk megfejteni Márki-Zay Pétert. A feladat nem könnyű, egyesek úgy is gondolhatják, hogy teljesíthetetlen, de tegyünk vele egy próbát. Mert ha a figurát megfejtjük, akkor eggyel közelebb juthatunk ahhoz is, hogy hathatós ellenszert találjunk vele szemben. Ez persze egy újabb vitás kérdés. Hiszen a csávó legnagyobb ellensége saját maga, legalábbis egyértelműen így tűnik. Újabb és újabb kijelentéseivel saját maga alatt vágja a fát, mindenkit, mindenhol megsért, kínos csendbe burkolózott az ellenzéki oldal is. Felemásan, persze, kiállnak mellette, de talán már ők is érzik, hogy ez nem a legjobb ötletek egyike volt. Az igazi vörös logika: szavakban zöldítenek, a valóságban pusztítják a környezetet és csak a pénz számít
Környezetünk védelme nemcsak fontos, elengedhetetlen is, azonban a jelenlegi baloldal számára csupán egy üres kampányszlogen, amely kimerül abban, hogy mobilerdővel furikáznak, klímavészhelyzetet hirdetnek, miközben értelmetlen lezárásokkal növelik a gépkocsiforgalmat és légszennyezettséget a fővárosban, ráadásul fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent a valódi zöldpolitika. Ahogy ezt már többször is rögzítettük, a nemzetközi és a magyar baloldal kívülről zöld, belülről vörös, és amit most kínálnak, ugyanolyan üres és semmitmondó, mint az eddigi teljesítményük, sőt annál veszélyesebb. A teljes kiüresedés és a komcsi mantrák életidegensége már egyre kevesebb embert érdekelt a közelmúltban, halódott az eszme, de ekkor jött a ZÖLD jelige, a megmentő szlogen, amelyet már rövid idő alatt kezdenek leharcolni és elhasználni, teljesen kiüresíteni. Hogy mit jelent akkor a baloldalnak a zöldpolitika? Azt igen jól megmutatja a Mocsárosdűlő esete Óbudán, ahol a volt MSZP-s, jelenleg DK-s polgármester, Kiss László az Anonymus-felvételek alapján gondolkodás nélkül feláldozta a hatalmas zöldterületet egy kis pénz érdekében. A folyamatos csúsztatások, kerületrombolás nagymestere vélhetően most is tagadni fog, mi azonban már ismerjük a túléléséért küzdő zöld vörös hadsereg trükkjeit és nem hiszünk nekik. Ezek az emberek nemcsak tehetetlenek a környezetvédelem ügyében, hanem károsak is a bolygónkra. Kik szavaznak a baloldalra?
Sokszor elgondolkodunk, mi lehet vajon az ellenzéki szavazók motivációja, milyen lehet az az alternatív világ, amiben hisznek, honnan eredhet az a zsigeri gyűlölet, amivel némelyikük viseltetik a jobboldaliakkal és általában a valósággal szemben. Valójában nem is olyan bonyolult, nem kell komoly pszichológiai, szociológiai mélyelemzéseket végezni. Néhány alapvető típusba besorolhatóak. A csigába tekert nők és a kútba hajított leány – Néhány gondolat az elhallgatott és minket is mérgező gyalázatokról
2004. december 5-én igazából a lumpenmentalitás nyert
Határozott, komoly emlékeim vannak 2004 decemberéről. A népszavazási kampányban már komolyan részt vettem, ami egészen pontosan azt jelenti, hogy csináltam a talpas melót. Plakátolást, főleg és alapvetően. Még most is felrémlik előttem, hogy mennyire komoly dolognak tűnt a kettős állampolgárság kérdése. Értsük jól, nyilvánvalóan most is komoly dolog. Arra célzok, hogy 2004 nemzetpolitikai tekintetben és a magyarság ügyeiben a hosszúra nyúlt ‘90-es évek terméke volt még. Péter kapitány, ki itt az ostoba, sötétben tartott, trágyával etetett gomba?
Gyurcsány Ferenc leírta, hogy Szanyi helyett mostantól Márki-Zay a kapitány, leütötte az entert, azután hátradőlt egy rozé házmesterrel a kezében, és aznapra meg is volt. A nagymutató nem érte el a hetet, a hajnal fényei is még csak birkóztak a sötétséggel. Aludt még Karácsony Gergely és talán a többiek sem keltek még ki az ágyból. Nemsokára mindenki hasztalan szorgoskodásba, sürgésbe-forgásba kezd. Hiába... Mi egyre többen vagyunk, Klára helyét senki nem kérdőjelezi meg, a felelősség pedig mostantól Péteré, meglátjuk, mit kezd vele – gondolta magában, majd elszundított. Szépet álmodott. Az összefogás megnyerte a választást, a parlamentben pedig a kutya sem szavazott Márki-Zay alakulóban lévő kormányára, erre hangosan ő maga szólalt fel, hogy feleségét, Klárát javasolja... Ekkor felébredt. Ha meg veszítünk, úgyis Péter viszi el a balhét – nyugtázta és töltött még egy pohárral... Akarunk-e az Európai Egyesült Államok állampolgárai lenni?
Hát nem. Nem mintha jogállamilag megkérdeznének, vagy akár figyelembe vennék az országom törvényesen megválasztott kormányának álláspontját. Jelen állás szerint úgy lehetünk akár néhány hónapon belül egy formálisan Brüsszel-, valójában Berlin-központú birodalom harmadrendű állampolgárai, hogy senki nem kérdezett meg senkit semmiről. Fluor Tomi, a jóemberkedő, közéleti ostobaság mintapéldánya
Őszinte, mély csodálattal nézem, ahogy közéletről és politikáról semmit sem tudó, mindent az éppen aznapi Telexből és 444-ből mazsolázók próbálják nekünk elmagyarázni, hogy miként és hogyan kell vélekednünk a politikáról. Falvédőről ilyen értelemben még nem leérkezettek, mindenféle nímand és senkik gyülekezete nyomatja az egyszeregyes propagandát, azt gondolván, hogy ezzel mindenféleképpen és kétség nélkül bevágódhatnak az általuk gondolt menő arcoknál.