Angela Merkel német kancellár 2011 óta dolgozik azon a paradigmaváltáson, melynek célja, hogy a kereszténydemokrata CDU-t kereszténytelenítse, vagyis a párt nevében szereplő „C” betű jelentését keresztényről központira, azaz centrálisra változtassa. Az új, merkeli, kereszténytelenített Central Demokratische Union olyan párttá lett, mely nyitott az ateista és a más vallású, értsd: muszlim tömegek előtt – írja blogjának friss bejegyzésében Schmidt Mária történész, a Terror Háza igazgatója. Szerinte a muszlimok azért is fontosak Merkel számára, mert szavazataikkal nemcsak az új CDU-ban csalódott választókat képesek pótolni, de egyre nagyobb tömegeik biztosíthatják a folyamatos kormányzást Merkel számára.
A német kancellár migránsokkal kapcsolatos politikáját elemzi Schmidt Mária történész, Látószög nevű blogjában. Az elárvult hagyaték című bejegyzésében leszámol azzal a széles körben terjesztett magyarázatokkal, miszerint Merkel a jó szívére, vagy a németek munkaerő utánpótlási igényeire és az ezzel összefüggő demográfiai szükséghelyzetre utalnak. A történész szerint kizárt, hogy a muszlim tömegek Európára szabadítását Merkel egy hirtelen döntéstől vezérelve hozta meg, hanem ez egy alaposan végiggondolt, hideg fejjel megtervezett stratégia lépés, ami Merkel hosszú távú hatalmát biztosítja majd. Hogy milyen áron, azt a következőkben látja a Terror Háza igazgatója.
Merkel évek óta dolgozik azon, hogy lebontsa a falat a hagyományos pártokból álló nagykoalíciója és a Zöldek között. Ennek azért van jelentősége, mert mint írja, “a Zöldek értékét ugyanis mindenekelőtt az adja, hogy a tematizálási és értelmezési monopólium és ezáltal a nyilvánosság feletti rendelkezés mára teljesen kicsúszott a hagyományos baloldal kezéből és átkerült a zöldekhez húzó ’68-asokhoz.” Másrészt kereszténydemokrata pártját igyekszik keresztényteleníteni és centrálissá változtatni, hogy nyitottá tegye az ateista és muszlim vallásúak számára. Így
a migránsok menekültekként való beazonosítása, az emberi jogi érvelés felvállalása, az iszlámmal való értéksemleges párbeszéd szorgalmazása tehát egyaránt szól a ’68-as gyökerű zöldek és az általuk uralt értelmiségi és médiaelitnek, valamint a régi és újonnan megtelepülő muszlim közösségeknek. (…) Az átpozícionált, kereszténytelenített CDU-val Merkel felkészült arra, hogy az üzenethiányos állapota miatt tartósan lejtmenetbe került szociáldemokrácia lassú, de biztosnak tűnő kimúlása esetére új koalíciós partnerre tegyen szert, és arra is, hogy az egyre nagyobb számú új, jellemzően muszlim szavazók számára politikai otthont nyújtson pártjával. Az új Centrális Demokrata Unió, a CDU II a zöldekkel együtt minden eddigit meghaladó hatalomkoncentrációt jelenthet.
A történész szerint Nyugaton az úgynevezett „értéksemlegesség” fedőnév alatt évtizedek óta folyik a keresztény értékek leamortizálása a polkorrekt véleménynácik pedig az ateizmust és a nem keresztény vallásokat preferálják. Merkel ilyetén hatalomkoncentrációjával nem csak pártja keresztény jellegét áldozza be, hanem a számára feleslegessé vált német nemzeti érdeket is. Hiszen a csaknem kétmillió újonnan Németországba érkezett migránsról senki nem tud semmit, csak azt, hogy vélhetőleg maradni fognak, és előbb-utóbb hozza majd a családját is, így számuk hamarosan 10 millióra nőhet. És ha hozzászámoljuk a törökök vízummentessége okán Európába áramló muszlimokat, éveken belül 20 milliós muszlim kisebbsége lehet Németországnak.
Megkerülhetetlenné és egyben királycsinálókká válnak. Vagy önálló politikai erővé szerveződnek, ahogy azt már Bécsben is próbálták, vagy becsatlakoznak, ahogy Merkel tervezi és reméli, az ő muszlimkompatibilissé tett új pártjába.
Akad azonban Merkelnek kihívója az európai porondon, méghozzá a magyar kormányfő, Orbán Viktor, aki minapi németországi látogatásakor Helmut Kohlnál, valamint a CSU előző elnökénél, Edmund Stoibernél is megfordult. Előbbi államférfi a német közvélemény számára nyilvánvalóvá tette, hogy az adenaueri, kohli örökséget feladó Merkel helyett őt, a magyar Orbán Viktor tekintik politikai örökösüknek, tőle várják a hagyomány folytatását. Miként Schmidt Mária írja, “Orbán már 2014-ben Tusnádfürdőn elmondott híres beszédével nyilvánvalóvá tette, hogy készen áll annak a hagyatéknak a folytatására, ami aranykorrá formálta a második világháború utáni évtizedeket Nyugat-Európában. Az illiberális demokrácia melletti kiállása egyértelművé tette, hogy továbbra is hisz a kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia értékteremtő erejében, és arra törekszik, hogy legfontosabb vívmányaikat átmentse a 21. századba. Támadói ugyanakkor tengeren innen és túl, egyedül a liberális demokráciát tekintik demokráciának. A kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia annak ellenére is tűrhetetlen a számukra, hogy mindkettő magában foglalja a liberális értékeket is.”
A történész szerint a merkeli “értéksemleges” értékrendet a közép-kelet-európai régió nem tudja és nem is akarja elfogadni. És ez az, ami Európa két fele közé hatalmas árkot húzott, ezt az ellentétet hozta felszínre a tavalyi “muszlim invázió teremtette válsághelyzet, melyet a német kancellár önkényes döntése elmélyített, és aminek a következményeit egész Európára rá kívánja erőltetni.” A régióban élők a kommunista diktatúrából súlyos áldozatok árán visszaszerzett nemzeti függetlenségét, a szabadságát és a demokráciát nem hajlandóak sem egy újabb „élcsapatnak”, sem egy brüsszeli bürokratikus elitnek alárendelni – írja az igazgató.
A teljes cikket itt olvashatja el.
Fotó: 168óra.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS