Se visszatartó erő, se határérték, se mérőeszköz: elszabadulnak a részeg biciklisek?

Nagy megdöbbenéssel fogadta az egész ország a júliusi KRESZ módosítást, amely szerint, ha a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, akkor lehet a szervezetében alkohol, és ilyen állapotban főúton is közlekedhet anélkül, hogy tartania kellene a bírságtól. A változás körül számos kérdés merül fel, de a legfontosabb az, hogy a büntetés kiszabása mennyire lesz a rendőr szubjektív megítélésére bízva, milyen szakmai elvek mentén dönti el hitelesített mérőeszköz és határérték nélkül, hogy a bicajos vajon jól mérte-e fel saját állapotát?

SZABÓ FRUZSINA ANNA- PestiSrácok.hu

„Menjen végig azon az egyenes vonalon. Fogja meg bal kézzel az orrát, jobb kezét emelje fel és ugráljon egy lábon. Számoljon visszafelé tíztől.” Ehhez és hasonló módszereket ismerhetünk az amerikai filmekből annak megállapítására, hogy a járművezető vajon mennyire ittas. Lehet, hogy ezeket a fogásokat kell megtanulni a magyar rendőröknek, annak érdekében, hogy meg tudják állapítani, a közúti közlekedésben résztvevő kerékpáros a biztonságos közlekedésre alkalmas-e, ugyanis júliusban enyhült a KRESZ ittas biciklisekre vonatkozó része. A módosítás szerint, ha a kerékpáros a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, akkor lehet a szervezetében alkohol, és ilyen állapotban főúton is közlekedhet bírság nélkül. A változás előtt, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál magasabb értéket mutattak ki, az főútvonalon közlekedve 30 ezer, míg mellékúton 10 ezer forintbüntetést fizetett.

Nincs semmilyen visszatartó tényező a kerékpárosokra nézve

A PestiSrácok.hu megkereste dr. Janklovics Ádámot a Székely ügyvédi iroda munkatársát. A közlekedési jog szakértője lapunknak elmondta, aggályosnak tartja a módosítást, mert azt követően már nincs semmilyen visszatartó tényező a kerékpárosokra nézve, valamint a szubjektív rendőri megítélés került előtérbe, ami visszaélésekre adhat okot. „Az ittasság megállapítása minden esetben szaktudást igényel, amellyel az intézkedő rendőrök jelenleg nem rendelkeznek. Az alkoholos állapotban történő kerékpározás komoly veszélyt jelent nemcsak önmagára, hanem minden közlekedőre nézve. Az ittasság ugyanis olyan tudatzavar, amely az elfogyasztott szeszes ital mennyiségétől és minőségétől, valamint az egyén alkoholos tűrőképességétől függően alakul. Álláspontunk szerint az intézkedő rendőrök saját tapasztalataikon túl nincsenek annak a tudásnak a birtokában, hogy kellő megalapozottsággal tudják eldönteni, hogy az igazoltatott kerékpáros a külső tünetek alapján képes- e a biztonságos közlekedésre vagy sem. A legtöbb európai ország egy meghatározott vér alkohol értékhez -0,5-0,8 között- köti mind a gépjárművezetők, mind pedig a kerékpárosok esetén az ittas vezetés megállapíthatóságát. Ezzel szemben jelen KRESZ módosítás visszalépést jelent.”

Az ittasan okozott balesetek statisztikájában a kerékpárosok az előkelő második helyen szerepelnek (Adatok: KSH)

Megkérdezett szakértőnk elmesélte, hogy az enyhítés óta többen megkeresték a szubjektív rendőri intézkedés és bírságolás problematikája miatt. „Előfordult, hogy egy baráti társaság két tagja fordult hozzám. Elmondásuk szerint ugyanannyit ittak egy esti buliban, ám egyiküket megbüntették, másikukat nem, amikor biciklivel indultak hazafelé. Szerintük a járőrök pofára mentek. Ilyen esetben mit lehet tenni? Sajnos semmit. Ezért lenne szükség mindenképpen a KRESZ visszaállítására vagy valamiféle határérték megállapítására illetve a hiteles légalkohol mérő készülék, vagy a véralkohol-vizsgálat szabályainak alkalmazása, annak érdekében, hogy ne az intézkedő rendőr szubjektív megítélése alapján kerüljön sor a büntetés kiszabására.”

Szubjektív megállapítás helyett hitelesített mérőeszköz a megoldás

Sokan a módosítás nyomán megszaporodó visszaélésektől félnek (Fotó: napiaszonline.hu)

Szakértőnk kérdéseinkre adott válaszaiban többször kihangsúlyozta, az alkoholos befolyásoltság fennállása és mértéke orvosszakértői kérdés, amelynek megállapítását csak szakember tudja elvégezni mért eredmények nélkül, csupán előzményi adatok, iratok alapján. De hogyan is történik ez? A PestiSrácok.hu megtalálta a választ az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levelében.

„A szakértői gyakorlatban többször fordul elő, hogy az italfogyasztás előzményi adatainak ismeretében alkoholos befolyásoltságra, a véralkohol-koncentrációra utólag kérnek véleményt. Ezekben az esetekben vérvétel nem történt, esetleg csak tájékozódó jellegű vizsgálat birtokában, valamint a gyanúsított vallomása alapján kérik annak megállapítását, hogy az adott időpontban véralkohol-koncentrációja milyen lehetett. Az előzményi adatok bizonytalan volta gyakran lehetetlenné teszi, hogy használható és a befolyásoltságot tükröző szakértői véleményt adhassunk.

Ezekben az esetekben a vélemény adását a következő adatok segíthetik:

1. az elfogyasztott szeszesital mennyisége,
2. az italfogyasztás időpontja és időtartama,
3. az adott időtartamon belül kb. hogyan oszlott meg az italfogyasztás mennyisége,
4. a gyanúsított testsúlya,
5. mikor, milyen élelmiszert fogyasztott.

Az alkoholos befolyásoltság fennállása és mértéke orvosszakértői kérdés (Fotó: pedemontelaw.com)

Ezeket az adatokat a vizsgált személy közli, így helytállóságuk eleve kérdéses. Az előzményi adatokból az elfogyasztott alkoholmennyiséget grammban kell megadni. Az étkezés jellegétől függően az elfogyasztott alkoholmennyiség bizonyos részét le kell vonni, mint felszívódási veszteséget. Csak tanúvallomásokra alapozva nem adható megbízható szakértői vélemény. Gyakori kérdés, különösen nagyobb mennyiségű szeszesital fogyasztását követően, hogy a kiürülés stádiumában – akár hosszabb idővel az alkoholfogyasztás után – ittasnak érezhette-e magát az egyén. A kijózanodás stádiumában természetesnek tűnik, hogy az előzőleg súlyosabban befolyásolt személy, enyhülő klinikai jelekkel számolhat. Ez balesetveszélyességi szempontból megtévesztő, mivel a szubjektíve magát jól érző személy alkoholosan még befolyásolt lehet.”

Dönthetünk a biztonságos közlekedési képességünkről, kivéve ha…

Eljutott szerkesztőségünkben a szocialista Harangozó Tamás hivatalos levele, amelyet Pintér Sándor belügyminiszternek címzett. A baloldali politikus megkeresésében az ittas kerékpározásra vonatkozó módosítással kapcsolatban számos kérdést fogalmazott meg, mint például milyen szempontok alapján kell megítélnie, hogy egy kerékpárosa jármű vezetésére képes állapotban van-e? A Belügyminisztérium, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság ezzel összefüggésben adott- e ki utasítást, parancsot vagy egyéb belső normát, iránymutatást? A törvénymódosítás tervezésekor vajon kikérték-e a nagyobb kerékpáros szervezetek véleményét?

Harangozó Tamást az ittas biciklisekkel szemben alkalmazott rendőrségi módszer érdekli leginkább (Fotó: sikerado.hu)

Az MSZP-s frakcióvezető-helyettes szavaiból érezhető, hogy a módosítás bevezetése váratlan és szinte érthetetlen. „Évek óta а Belügyminisztérium egyik legfőbb célkitűzése а közúti balesetek számának csökkentése. Ennek érdekében a tárca sok esetben а közlekedési szabályok, illetve а szabálysértések szigorításától sem riadt vissza. Köztudott, hogy а főútvonalak többségén, különösen azok lakott területeken kívül szakaszain а kerékpározás már önmagában is nagyon balesetveszélyes, aminek kockázatát az esetleges alkoholfogyasztás, drámai mértékben tovább növeli. A kormány döntésé а statisztikák fényében még megdöbbentőbb. Ugyanis évek óta nagyon nagy а kerékpározók által okozott személysérüléses közúti balesetek száma (2009-ben 1829, 2012-ben 1967 ilyen baleset volt), és lényegesen meghaladja а teherszállító járművekkel okozott balesetek számát (2009-ben 1541, 2012-ben 1452 ilyen baleset volt).”

Pintér Sándor válaszlevelében kifejtette: „Az Országos Rendőr-főkapitányság Hivatala tájékoztató körlevelet adott ki az említett módosítással kapcsolatban, amely részletes tájékoztatót tartalmaz a módosuló jogszabályokról, módszertani útmutatót ad a kerékpárosok biztonságos vezetésre képes állapotának megítéléséhez, rendelkezik a rendőri szervek által a folyamatban lévő eljárások során szükséges teendőkről, továbbá az érintett rendőri állomány részére történő oktatásról és annak ellenőrzéséről. Az ittasság-ellenőrzés rendőrszakmai szabályait tartalmazó ORFK utasítás jogszabály-módosításnak megfelelő felülvizsgálata és az utasítás módosításának kidolgozása megtörtént. A közúti forgalomban történő részvétel feltételeinek meglétéről való döntés – így a biztonságos vezetésre képes állapot fennállásának megítélése is – a kerékpáros felelőssége. Ez a felelősség a rendőrre át nem hárítható kivéve, ha a rendőr számára mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kerékpáros nincs a járműve biztonságos vezetésére képes állapotban. Ekkor a Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőr a forgalomban való részvételt megtilthatja, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a járművet mozgásában korlátozhatja, vagy elszállíttathatja.”