Az Európai Unióban a keresztényüldözés „lightos”, de nem veszélytelen formája zajlik: a keresztény civilizáció tudatos rombolása, feladása – jelentette ki Semjén Zsolt a keresztényüldözésről tartott budapesti konferencián pénteken. Ugyanitt Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszélt: már Európában is annak elfogadtatása zajlik, hogy a keresztényellenesség az utolsó elfogadható formája a diszkriminációnak. Rétvári Bence parlamenti államtitkár pedig rámutatott: miközben Magyarországot 1200 bevándorló betelepítésének visszautasítása miatt bíróság elé állították, hazánk 800 család életének újrakezdését oldotta meg a Közel-Keleten csak tavaly. Hozzátette, a kvótarendszer nem működik – a helyben segítés politikája, a Hungary Helps viszont igen.
Szijjártó Péter pénteki beszédének elején kitért arra, az olasz külügyminiszterrel folytatott csütörtöki megbeszélésén a keresztényüldözés elleni koordinált fellépés volt az elsőszámú téma. Hozzátette, Magyarországhoz hasonlóan Olaszország is létrehozott egy üldözött kisebbségi közösségek sorsával foglalkozó intézményt. Emellett megállapodtak az olasz és magyar iraki katonai misszió összehangolásáról is.
Szijjártó Péter külügyminiszter a pénteki konferencián; Fotó: MTI/Kovács Attila
Ha mi nem beszélünk…
Szijjártó Péter arról is beszélt, egy olyan nemzetközi közösségben, ahol a szélsőségesség és az extrémizmus egyre nagyobb teret hódít, ki kell követelni a keresztény közösségek jogainak érvényesülését is, és bár ebben Magyarország igyekszik minél nagyobb szerepet vállalni, a kérdés összességében nemzetközi választ igényel, hiszen milliók kénytelenek az üldöztetések miatt elhagyni hazájukat. Mint fogalmazott,
ha mi nem beszélünk a keresztény közösségek megvédéséről, akkor ki fog erről beszélni?
Kitért arra, muszlim vallású külügyminiszter kollégáin gyakran megfigyelte, milyen átéléssel és vehemenciával szólalnak fel a muzulmánok védelmével kapcsolatban, és akaratlanul is fölvetődött benne a kérdés, miért kérdőjelezhető meg, hogy egy keresztény külügyminiszter hasonló erélyességgel beszélhessen a keresztény közösségek megvédéséről. Mint fogalmazott, egyfajta „művi szégyenérzetet” erőltetünk magunkra a kérdéssel kapcsolatban.
Nem lehet a keresztények üldözéséről beszélni
A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, vissza kell utasítanunk minden olyan hazug megközelítést is, amely a keresztény közösségek védelmét valami ellen irányulónak állítja be. A kereszténységet védő politika a keresztények védelméről szól, nem mások ellen irányul. Hozzátette, a politikai korrektség távol tartja a politikusokat attól, hogy szégyenérzet nélkül képviseljék ezt az ügyet, holott a kereszténység a legüldözöttebb vallási közösség a világon, templomok pusztulnak el, emberek halnak meg, közösségek bomlanak fel az üldöztetés miatt, a nemzetközi sztenderdek szerint erről mégsem szabad beszélni. Szijjártó Péter felidézte, az unió külügyminisztereinek fórumán „megszeppentek” a kollégái, amikor nyíltan beszélni mert közel-keleti keresztény közösségek sorsáról, ahelyett, hogy vallási közösséget, vagy kisebbséget emlegetett volna. Nonszensznek nevezte, hogy nem lehet kimondani, a keresztény közösségek igenis veszélyben vannak.
Balog Zoltán, Rétvári Bence és Szijjártó Péter köszönti a konferencia résztvevőit; Fotó: MTI/Kovács Attila
A keresztényellenesség még elfogadható
Szijjártó Péter hozzátette, meg kell szünteti a politikai korrektség képmutatását ebben a kérdésben, az ENSZ közgyűlésen ezért is javasolta, hogy a nemzetközi döntőbíróság ne hunyjon szemet egyetlen, keresztények ellen elkövetett bűncselekmény fölött sem. Azt is kérte, vessenek gátat annak a kettős mércén alapuló hozzáállásnak, amely szerint a keresztényellenesség az utolsó elfogadható formája a diszkriminációnak – jelenleg ugyanis ennek az elfogadtatása zajlik Európában. Hangsúlyozta, hazánk az alaptörvény szerint is keresztény alapokon áll, és ezt képviseli külpolitikájában is. Fontosnak nevezte az egyes országok cselekedeteit, ugyanakkor hangsúlyozta, átfogó nemzetközi intézkedésekre van szükség.
A kötelező betelepítés nem működik
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára arról beszélt, 80 ország 200 millió kereszténye számára a mindennapok rideg valósága az üldöztetés és a mártíromság, nemrégiben Ferenc pápa is arra hívta fel a figyelmet, mennyi keresztény szenved a világon vallása miatt. Az államtitkár a magyar migrációs politikát éppen emiatt egy piramishoz hasonlította, amelynek legalsó részén a határvédelem áll, amelynek köszönhetően hazánk megállította a migrációt. A piramis középső részén a Hungary Helps kezdeményezés áll, amely mindenki számára segítséget nyújt. A piramis csúcsát a közel-keleti keresztények megvédése jelenti, mivel ők vallásilag és emberileg közelebb állnak hozzánk. Kiemelte, Magyarország ellen bírósági eljárás folyik, az úgynevezett kvótaper, mert hazánk visszautasította 1200 menekült befogadását, és ezzel együtt a kötelező letelepítés mechanizmusát. Rétvári Bence hangsúlyozta, hazánk úgy áll a bíróság előtt, hogy eközben az előző évben 800 család lakhatásához és életének újraindításához nyújtott segítséget a Közel-Keleten. Ebből is látszik, hogy míg a kvótarendszer nem működik, a Hungary Helps igen.
A helyben segítés politikája működik, míg a kvótarendszer, amelynek teljesítésétől a legtöbb uniós tagállam húzódozik, belső feszültségeket okoz – fogalmazott.
A kiszakítás politikája nem megoldás
Arról is beszélt, az ENSZ kimutatásai szerint 3 milliárd ember kénytelen napi két dollárból boldogulni, a világon. Ennek a szegény rétegnek évente 80 millió gyermeke születik. Az államtitkár feltette: ha ebből egymillió gyermeket befogad az USA és egymilliót az EU, még mindig marad 78 millió éhező gyermek. Hozzátette, az okos és logikus segítség tehát helyben próbálja megoldani a problémát, nem kiszakít embercsoportokat, éhezők tömegeit hátrahagyva.
Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára; Fotó: MTI
Direkt süketek és vakok
Rétvári Bence úgy fogalmazott, egyes európai politikusok „direkt süketek és vakok, hogy némák maradhassanak”. Fontosnak nevezte, hogy az üvegplafont elérve az Európai Unió és az USA meghatározó politikusai is részt vegyenek abban a párbeszédben, amely a budapesti konferencián elkezdődött. Véleménye szerint a keresztényekkel szembeni süketség s vakság feloldása azért is szükséges, mert Európában száz év múlva bekövetkezhet, ami az elmúlt száz évben a Közel-Keleten zajlott és zajlik.
Kitért arra, a magyar geopolitikai helyzetből adódik, hogy a magyarság egy jelentős része a határokon túl él. A történelem megtanította arra a magyarságot, hogy ne Budapestről próbálják megmondani, mi is a jó kisebbségi magyaroknak, az anyaállam inkább azt támogassa, amit maguk elhatároznak. A közel-keleti problémát is hasonló módon kell kezelni, nem Brüsszelből tanácsokat adni. Látható, ugyanabból a pénzből az EU egy család boldogulását képes megoldani, amelyből a Közel-Keleten öt családot lehet segíteni.
A magyar eredmények
Zárszavában Rétvári Bence összegezte azokat a lépéseket, amelyekről még 2016 augusztusában született döntés. Ezek közé tartozott a nemzetközi találkozók, konferenciák szervezése, a Budapest-jelentés elkészítése, humanitárius akciók a Közel-Keleten, amely novemberben Líbiában folytatódik. Ide tartozik egy vándorkiállítás létrehozása, egy többnyelvű hírgyűjtő szolgálat fölállítása, és az üldözött keresztények képviselete nemzetközi színtéren.
Semjén: Európában is keresztényüldözés zajlik
Magyarországnak, mint történelmében, kultúrájában, hagyományaiban keresztény identitású és kötődésű államnak természetes kötelezettsége, hogy az üldözött keresztényekről gondoskodjon és segítsen rajtuk – jelentette ki a konferencia előtti sajtótájékoztatón Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: nyilvánvalóan keresztényüldözés zajlik napjainkban, öt vallási okokból üldözöttből négy keresztény, s a jelenség mintegy 100 országban figyelhető meg. Hozzátette: a keresztények befogadásában nagyon nagyvonalú Magyarország, de nem cél, hogy a keresztény Kelet kiürüljön.
Nem az a megoldás, hogy a keresztények mind telepedjenek át Európába vagy az Egyesült Államokba, hanem úgy kell segíteni őket, hogy szülőföldjükön, a kereszténység ősi területein megtartsák a keresztény pozíciókat
– hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. Fontosnak nevezte, hogy csak azok jöjjenek el, akik végképp nem tudnak maradni, mert lehetetlen helyzetben vagy életveszélyben vannak. Sürgette azt is, hogy Hágában végre állítsák bíróság elé a keresztényellenes népirtást elkövető iszlamistákat. Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy keresztényüldözés „lightos”, de nem veszélytelen formája az, ami az Európai Unióban zajlik, azaz a keresztény civilizáció tudatos rombolása, feladása. Ez lehetővé teszi, hogy az iszlám, mint „kés a vajban” tudjon nyomulni Európában. Az európai keresztény identitás megroppant a keresztényellenes „mesterkedéseknek” köszönhetően – értékelte a miniszterelnök-helyettes, aki ennek egyik látható jeleként azonosította, hogy az európai fórumok nem hajlandóak a nyilvánvaló tények ellenére sem olyan megnyilatkozást tenni, miszerint keresztényüldözés zajlik. Ehelyett emberi jogi, esetleg vallási sérelmekről beszélnek.
Magyarország segítségnyújtásáról szólva kifejtette: falvakat, kórházakat, iskolákat építettek újjá, a 2016. decemberi egyiptomi robbantás sérültjeit Magyarországon kezelték, s segítették az Iszlám Állam által lefejezett kopt keresztények családját is. Komoly összegeket mozgósítanak és testre szabott módon igyekeznek támogatást adni – jelezte. Semjén Zsolt arra a kérdésre, hogy hány kopt családot fogadtak be, elmondta: jóval több mint ezer engedélyt adtak ki. Azt kérte a sajtó képviselőitől, legyen annyi empátiájuk az üldözöttekkel szemben, hogy érzékenyen kezelik ezt a kérdést. Ezekről az emberekről azon országok titkosszolgálatai, ahonnan elmenekültek, adatokat gyűjthetnek, s emiatt ők és családjuk is veszélybe kerülhetnek – jelezte.
Heltai Péter, a Hungary Helps program utazó nagykövete az eddigi eredményekkel kapcsolatban elmondta, a probléma helybeli kezelésének elvi alapján állva 1,1 millió amerikai dollárt kapott az Antiochiai Katolikus és az Ortodox Egyház is a családok megsegítésére, több mint félmillió dollárral támogatták az erbili Szent József Kórház működését, Libanonban 30-32 templom felújításában segédkeztek, egy törökországi menekülttáborban víztisztító berendezést telepítettek. az afrikai Tanzániának és Kongónak pedig szintén víztisztító berendezéseket adományoztak,
Kezdőkép: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS