Semjén Zsolt: A legsötétebb SZDSZ-es időket idézi a Momentum magyarságellenes tevékenysége

A legpenetránsabb és legelvetemültebb SZDSZ-es időket idézi a Momentum politikai tevékenysége – jelentette ki Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki ülésén a szélsőliberális párt miatt megerősítő nyilatkozatban kellett kijelenteni, hogy pártokon felül álló nemzetpolitikai érdekből a magyar politikai közösségeknek a szomszédos államokban az ottani magyarokat képviselő pártokat és jelölteket szabad támogatniuk. Portálunk kérdésére arról is beszélt: bölcs dolog volt Ursula von der Leyen elnökasszony részéről, hogy éppen a csatlakozás- és szomszédságpolitikai portfóliót kínálta fel Magyarországnak, mert földrajzi helyzetünkből adódóan nincs jobb helyismerettel rendelkező ország az Európai Unióban, aki a Balkán országainak csatlakozási folyamatait felügyelhetné.

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) elvárja a magyarországi politikai pártoktól, hogy a szomszédos államokban az ottani magyar közösségeket képviselő pártokat és jelölteket támogassák – egyebek között ezt tartalmazza a szervezet 18. plenáris ülésén elfogadott zárónyilatkozat. Az esemény kapcsán tartott sajtótájékoztató után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest kérdeztük arról, hogyan vélekedik a Momentum Mozgalom szlovák és román pártok melletti kampányáról, a Demokratikus Koalíció permanens távolmaradásáról a Máérttől, és Várhelyi Olivér uniós biztosjelölt meghallgatásáról.

Semjén Zsolt és Potápi Árpád János. Fotó: MTI

Konstans hazaárulás, amit a Gyurcsány-párt művel

Portálunk a nemzetpolitikai szempontból is jelentős uniós csatlakozás- és szomszédságpolitikai poszt kapcsán kérdezte elsőként Semjén Zsoltot. Mint a miniszterelnök-helyettes elmondta, véleménye szerint a Demokratikus Koalíciónak már csak Gyurcsány Ferenc miatt is habitusa a hazudozás, az ellenzéki párt állításával ellentétben ugyanis Várhelyi Olivér biztosjelölt nem tagadta meg a kormány politikáját, hanem a meghallgatáson azt mondta el, ami egy biztosnak a feladata, azaz az Európai Unió politikájának a képviselete. Ugyanakkor a biztosjelölt azt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti és az uniós szempontokat nem szabad szembeállítani egymással. Mint Semjén Zsolt hozzátette, abszurd dolog lenne azt várni egy embertől, aki a bizottságba kerül, hogy hátat fordítson saját nemzete szempontjainak. A miniszterelnök-helyettes úgy vélte: azt, hogy a Gyurcsány-párt akadályozza a jelölt megválasztását, az ő esetükben elcsépelt hazaárulásként definiálni, mégis manifeszt hazaárulás, hiszen nem a kormány, hanem Magyarország jelöltjét próbálják minden érv és indok nélkül elgáncsolni. A miniszerelnök-helyettes kiemelte: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a Máérten kifejezetten kérte az ellenzéki pártokat, hogy támogassák a biztosjelöltet, mert minden magyar nemzetrész szempontjából fontos ez a biztosi pozíció, különösen a Vajdaság szempontjából, Szerbia uniós csatlakozása kapcsán. Semjén Zsolt úgy vélte, abszurd, hogy a Gyurcsány-párt nemcsak a biztosjelöltet támadja, de a pozíciót is elvetetné Magyarországtól. Hozzátette: bölcs dolog volt Ursula von der Leyen elnökasszony részéről, hogy éppen ezt a portfóliót kínálta fel Magyarországnak, mert földrajzi helyzetünkből adódóan nincs jobb helyismerettel rendelkező ország az Európai Unióban, aki a Balkán országainak csatlakozási folyamatait felügyelhetné.

A Momentum az új SZDSZ

Semjén Zsolt a Momentum Mozgalom kapcsán kifejtette: véleménye szerint a legpenetránsabb és elvetemültebb SZDSZ-es időket idézi a mozgalom politikai tevékenysége. Mint felidézte, a párt képviselői Amerikába is elrohantak feljelenteni Magyarországot, holott az Egyesült Államoknak semmi köze nincs a magyar belpolitikához. Mint megjegyezte, olyan ez, mint a szovjet időkben, amikor Moszkvába rohangáltak feljelenteni egymást az elvtársak. A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy a Máért az ellenzéki pártok által is aláírt zárónyilatkozatában burkolt formában elítélte a Momentumot, mivel a nemzetpolitikai érdekekkel szembemenve a párt szlovák és román pártok, képviselők mellett kampányolt a magyar jelölt ellenében. Semjén Zsolt elmondta: a Momentum ráadásul csúfosan el is bukott azzal, hogy a Mentsük meg Romániát párt mellett kampányolt, hiszen a magyarlakta vidékeken senki nem szavazott a párt jelöltjére, Dan Barnára. Úgy vélte, ráadásul Fekete-Győr Andrásnak azzal is tisztában kellett lennie, hogy Barna semmit nem ígért az erdélyi magyarság számára, ellenben arról beszélt, hogy Erdélyben fel kellene hagyni a magyarkodással és asszimilálódni.

A Máért plenáris ülése. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Necces, hogy meglesz-e az új állampolgári kezdeményezés

Semjén Zsolttól arról érdeklődtünk, nincs-e kicsit lemaradva a nemzeti régiók kialakítása érdekében indított uniós polgári kezdeményezés aláírási kampánya, amely az autonómiatörekvések egyik alternatívája lehetne, és hogy van-e feladata ezzel kapcsolatban a kormánynak és a Máértnek. Semjén Zsolt elmondta: a korábbi állampolgári kezdeményezés alkalmával, azaz a Minority Safepack aláírásgyűjtését komoly egyeztetések előzték meg, amelyeket Kelemen Hunor és Vincze Lóránt, a FUEN elnöke kezdeményezett. A Székely Nemzeti Tanács azonban nem egyeztetett senkivel a kezdeményezésükről; ennek is köszönhető, hogy fél év alatt alig 22 ezer aláírás gyűlt össze, az is főleg elektronikusan. “Látjuk, hogy ég a ház, és beszállunk” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, hogy a magyar nemzetpolitika anyagilag is megtámogatja majd a kezdeményezést a Rákóczi Szövetségen keresztül. “Necces lesz, de amennyit mögé lehet tenni, azt mögé tesszük” – fogalmazott.

Portálunk arra is kitért, hogy bár a kormányt rendszeresen azzal támadják, hogy nem tesz eleget a környezet védelme érdekében, még a Máért zárónyilatkozatába is bekerült a vizek és az erdők védelmének fontossága. Semjén Zsolt kiemelte: az LMP javaslata volt a fenntarthatóság jegyében az említett pont, amelyet mindenki támogatott. Hozzátette: eddig is támogattak határon túli környezetvédelmi programokat, amelyekre most még nagyobb hangsúlyt tudnak fektetni. Mint elmondta, a teremtés védelme, a természt védelme a kereszténydemokraták számára a hitből is levezethető, ugyanakkor fontos, hogy nem szabad az embert és a természetet szembeállítani. “Olyan programokat kívánunk támogatni, amelyek ezeket a szempontokat veszik alapul” – jelentette ki.

A Máért zárónyilatkozatának legjelentősebb megállapításai:

• A dokumentum szerint a résztvevők örömüknek adnak hangot, hogy az Országgyűlés 2018 decemberi döntésének köszönhetően a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – így a vajdasági, kárpátaljai és diaszpórában élő magyarok – is részt vehettek az idei európai parlamenti választásokon, ezáltal pedig Európa és benne nemzetünk sorsának alakításában.
• Üdvözlik a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program eddigi eredményeit. A program első két ütemében létrejövő több, mint száz új, illetve közel hétszáz felújított bölcsőde révén a magyar identitás megőrzésének alapjait sikerül megerősíteni. Örömüket fejezik ki annak kapcsán, hogy a program a harmadik ütemmel folytatódik.
• A Máért résztvevői sikeresnek ítélik a kibővült Határtalanul Programot, amelynek keretében az idei évben már több, mint százezer diák utazásának támogatása valósul meg – olvasható a zárónyilatkozatban. Ugyancsak sikeresnek ítélik a 2019 a külhoni magyar gyerekek éve programot, amelynek köszönhetően tovább folytatódott a nemzetünk alapját jelentő magyar családok támogatása a külhonban.
• A zárónyilatkozat szerint a résztvevők megállapodnak abban, hogy 2020 az erős magyar közösségek éve legyen.
• A magyar szórvány napján elismeréssel adóznak a szórványmagyarság példás kiállása, magyarságához való ragaszkodása előtt. Üdvözlik, hogy a Petőfi Sándor Program keretében tovább folytatódik a szórványban élő magyarság segítése a mindennapokban.
• Örömüket fejezik ki, hogy az idei évben is újabb közösségekben tud az anyaország az ösztöndíjasok révén személyesen is jelen lenni, támogatni a szórványban működő magyar szervezetek identitásőrző és közösségépítő munkáját.
• A Máért támogatásáról biztosítja a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiatörekvéseit, képviseli a külhoni magyarság önrendelkezésének ügyét a kétoldalú kapcsolatokban, az Európai Unió testületeiben és minden más nemzetközi fórumon is.
• Arra biztatják a magyar közösségek képviselőit, hogy minél szélesebb körben nyújtsanak tájékoztatást a Nemzeti Régiókért európai polgári kezdeményezésről, hangsúlyozzák az aláírások összegyűjtésének fontosságát. Üdvözlik, hogy a Rákóczi Szövetség ezúttal is közreműködik a magyarországi aláírásgyűjtésben.
• A résztvevők megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják a romániai magyarságot sújtó jogfosztások és hatósági intézkedések megsokasodását, az úzvölgyi katonatemető ügyében történt elfogadhatatlan eljárásokat.
• Határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Szorgalmazzák, hogy a román kormány tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Románia megfeleljen a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló egyezményben vállalt kisebbségi nyelv- és szimbólumhasználatra vonatkozó nemzetközi előírásoknak. Szorgalmazzák a román jogrendben már meglévő kisebbségi jogok érvényesítését a gyakorlatban.
• Ellenzik és aggodalommal figyelik a Beke István és Szőcs Zoltán elleni koncepciós büntetőeljárást, amely célja a magyar közösség megfélemlítése.
• Felvidék vonatkozásában fontosnak tartják, hogy a magyar nemzeti összefogáson alapuló felvidéki magyar érdekképviselet a 2020. február 29-i szlovákiai parlamenti választáson bekerüljön a törvényhozásba.
• A Máért résztvevői reményüket fejezik ki, hogy a szlovák állampolgársági törvény vonatkozó rendelkezését a szlovák törvényhozás akképpen módosítja, hogy ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése azt, aki más ország állampolgárságáért folyamodik.
• Támogatják az Európai Unió Szerbiával való tárgyalásainak folytatását, és bíznak abban, hogy ez a folyamat felgyorsul. Elismeréssel állapítják meg, hogy a Szerbia és Magyarország közötti folyamatos kétoldalú kormányközi tárgyalások rendszere egyedülálló példája a jószomszédi viszonyoknak és együttműködésnek.
• A tanácskozás résztvevői bíznak abban, hogy Ukrajna Magyarországgal való jószomszédi viszonyának helyreállítása megtörténik, ennek pedig egyik fontos eleme a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása.
• A Magyar Állandó Értekezlet tagjai számot vetve az elmúlt száz esztendő közös kudarcaival és sikereivel, elismeréssel adóznak mindazon teljesítmények előtt, amelyeknek köszönhetően nemzetünk erős, összetartozó közösségként köszöntheti a 2020-as esztendőt.
• Elkötelezettek a magyarság határokon átívelő, a többi nemzet javát és gyarapodását is szolgáló egységének további erősítésében.
• Aggasztónak tartják a magyarokat sújtó asszimilációs törekvéseket és a magyar szervezetek és aktivisták elleni alaptalan hatósági zaklatásokat, szorgalmazzák azok mielőbbi beszüntetését.
• A Máért tagjai felszólítják az ukrán hatóságokat a kárpátaljai magyar közösség alkotmányban is rögzített szerzett jogaink helyreállítására és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítására.