Mária Terézia uralkodása előképe a kiegyezésnek és az Osztrák–Magyar Monarchiának, amely sokkal természetesebb és szervesebb egység volt, mint ma az Európai Unió – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Mária Teréziáról szóló könyv bemutatóján, Budapesten, hétfőn.
Nagy szerencsétlenség, hogy ez az egység az elvesztett első világháborúval szétesett
– tette hozzá a politikus. Semjén Zsolt szerint az itt élő népeknek reálisabban és méltányosabban kellene megírniuk a Habsburg Birodalom történetét, amelynek egyik fontos része Mária Terézia uralkodása. Régi adósság volt egy tudományos mű “nagy királynőnk uralkodásáról”, hiszen értékeltsége nem jelentőségének megfelelő. A miniszterelnök-helyettes kifejtette: Mária Terézia józan ésszel és vallásos lelkiismeretességgel uralkodott. Konzervatív volt, de felismerte az idők szavát, átlátta saját korának problémáit és megfelelő válaszokat adott rájuk. Számos nagyszabású intézkedése volt például az egészségügy, az oktatás, vagy a jobbágyság helyzetének javítása terén, amelyek miatt joggal nevezhető konzervatív reformernek. Hozzátette: Mária Terézia uralkodása alatt indult el a nemzeti ébredés, a magyar nemesség kitekintést kapott az európai viszonyokra.
Mária Terézia értékelése elválaszthatatlan azoktól, akiknek a karrierje az ő uralkodása idején indulhatott el, így például Hadik András hadvezértől. A bemutatott kötet hozzájárul Mária Terézia uralkodásának méltányosabb értékeléséhez
– mondta Semjén Zsolt.
A magyar állam szerződést kötött a Habsburg–Lotharingiai házzal Habsburg Ottó hagyatékának gondozására. A Habsburg-ház nem pusztán a magyar történelem, a múlt része, de a magyar jelené és jövőé is. Nagyszerű dolog, hogy a Habsburg család két tagja is a magyar diplomáciában szolgálja Magyarországot és a magyar nemzetet
– tette hozzá. Semjén Zsolt elmondta azt is, hogy tervezik Luxembourgi Zsigmondról, Ferenc Józsefről és IV. Károlyról szóló kötet összeállítását is.
A történelem és az üdvtörténet elválaszthatatlan. A szentté avatott első magyar királyunk Szent István és a szintén boldoggá avatott IV. Károly királyunk is azt jelzi, hogy a magyar uralkodók a szakralitásban is különlegesek a világtörténelemben
– mondta a miniszterelnök-helyettes.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
dr.Kolompár Genitália
2023-02-22 at 12:15
Kemény meló lehet miniszterelnök helyettesnek lenni. És még egy tízfōs pártot is irányítani kell mellette.
Bocs az egyéni véleményemért:
Rohadjon meg az összes hazug, állatkinzó vadász. Céltáblára is lehet lövöldözni gumicsizmás fosruhás hazug köcsögök! Nincs szüksége a vadállatoknak a ti “vadgazdálkodásotokra” nektek van szükségetek a beteg gyilkolási mániátokra.
egresi istván jános ernő
2023-02-22 at 08:38
Orientál, 2023-02-21 at 21:06:
Az első vh. kirobbanásához az alábbiak is hozzátartóznak:
“A világháború okai:
– a német gazdasági fellendülés nyomán fakadó ipari, kereskedelmi és gyarmatpolitikai ellentétek,
– a keleti kérdés,
– a nemzetiségi eszme túlnövései: a pánszlávizmus, a nagyszerb eszme, a “Mare Romania” kérdése, és az olasz irredenta,
– a francia revanche.”
Forrás: Czékus Zoltán: Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme, Budapest, 1925. I. kötet, “A világháború valódi okai”.
Továbbá:
Az Orosz Birodalom pánszláv alapokon nyugvó külpolitikája, amely – lényegében véve –, az egész Balkán orosz befolyás alá vonására törekedett, fenyegetést jelentett a dunai kettős Monarchiára; ahogyan Nyikolaj nagyhercegnek (II. Miklós cár unokatestvérének) a felesége, Anasztázia főhercegnő, a pánszláv törekvések egyik szenvedélyes híve, egy alkalommal, még Szarajevó előtt, a szentpétervári francia nagykövetnek ki is mondta, „Háborúba megyünk… Ausztriából (értsd: a Monarchiából, így a történelmi Magyar Királyságból) semmi sem marad.”.
1914. nyarán, a szarajevói merénylet után, de a Szerbiának küldött hadüzenet előtt, Raymond Poincaré francia köztársasági elnök, és Szergej Szazonov orosz külügyminiszter megbeszélésein, a következők hangzottak el: „Nem az a fontos, hogy elkerüljük a háborút, hanem az, hogy úgy tűnjék, mintha mindent elkövettünk volna, hogy elkerüljük.”
A “továbbá” utáni részek, ezen a művön nyugszanak: Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért (Ausztria-Magyarország szétrombolása). Budapest, 1997.
Ez is figyelemre méltó:
„A jelen pillanat óriási horderejű, mivel Oroszország el van szánva arra, hogy elmenjen a legvégsőkig és történelmi tettet hajtson végre. Nézetem szerint, ragyogó alkalom kínálkozik számunkra, hogy az eseményt okosan használjuk ki és megvalósítsuk a szerbek teljes egyesülését. Ezért kívánatos, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megtámadjon bennünket.” Spaljaković, szentpétervári szerb követ Belgrádba, 1914. júliusban küldött táviratából, forrás: Elisabeth Heresch: II. Miklós. Gyávaság, hazugság, árulás. Az utolsó orosz cár élete és halála, Budapest, 1995. (Az “esemény” célzás a szarajevói merénylet miatti ultimátumra.)
No, meg ezekről se feledkezzünk meg: František Palacký, a nagy cseh történész szerint, “a magyarok betelepedése mai hazájokba a legnagyobb szerencsétlenség volt, mely a szláv világot egy egész évezreden át éri vala; mert a magyarok az éppen alakulóban levő óriási szláv birodalom szívébe ékelvén be magukat, a szlávok reményeit örök időkre megsemmisítették.” (forrás: Wikipédia).
„Az ország elégtételt követelt Szerbia részéről. Gyávasággal, hitvány megalkuvással vádoltak mindenkit, aki más nézeten volt. Itt már neki (gróf Tisza Istvánnak – e megjegyzés tőlem) is a becsülete látszott kockán forogni. De végleg Tschirsky, a Bécsbe akkreditált német birodalmi nagykövet találta őt szíven, aki a következő kijelentést tette: A Birodalom szemében rossz fény vetülne az Osztrák-Magyar Monarchiára, ha a szerbek állandó kihívására tehetetlennek bizonyulna. Berlin a monarchiától energikus cselekedetet vár.” (Forrás: Dr. Csermőy-Schneidt Ottó: Nagy magyar államférfiak, Budapest, 1996. Gróf Tisza István című fejezet.)
Érdemes ezt az alap-művet az Internetről letölteni:
Andrássy Gyula gróf: Diplomácia és világháború, Budapest, 1921, újra kiadva 1990.
Orientál
2023-02-21 at 21:06
Osztrák-Magyar Monarchiát lényegében az osztrákok szét is b@szták mert Ferenc Jóskájuk kirobbantotta az I. világháborút.
Schenkhyalfonz
2023-02-21 at 12:30
Tömjénnek igaza van, Mária Terézia kiváló királynőnk volt (az osztrákoknak csak egy nyomorult főhercegségre tellett) és a Habsburgok törvényes uralkodókként voltak jelen a közéletünkben. A Monarchia persze nem létezett M. T. korában, akkor Magyar Királyságként fungáltunk még és Ő volt egyben az utolsó Habsburg uralkodónk.
polizza
2023-02-21 at 12:21
Ja,ha valakinek nem lenne a szövegben teljesen tiszta:
H.O. = Habsburg Ottó
H.Gy. = Horn Gyula et.
Habsburg György esetén kiírtam a keresztnevet
H.Gy. et. tehát NEM= Habsburg György
polizza
2023-02-21 at 10:52
Nem akarok ünneprontó lenni, de nekem mindig a következők jutnak eszembe H.O-val kapcsolatban:
1- a 2002-es Medgyessi hatalomra kerülés után olyan kijelentést tett – Somogyban megjelenő lapban írták meg az arrafelé lezajlott eseményről -, hogy ,,Európa legjobb pü-i szakembere került az ország élére”,
2- A páneurópai dolgok lelkes előrevivője volt, bár lehet nem gondolta, hogy pár év alatt hová fajul az az egész.
3- György nevű fia Bazilikában tartott esküvőjére H.Gy-t – és hasonszőrűeket – hívott meg a nagy vallásos,
4- Egyik fia nálunk él…. és tölt be klf. állami nemzetközi, követi pozíciókat(másik fia Horvát.o-ban, hogy ott ő is kap-e ,,munkát” nem tudom, bár lehet, hogy neki elég a jelenléte a megélhetéséhez, elvégre is ő az idősebb, a trónörökös).
Jó lenne tudni, mennyire az ország hasznára van a ,,név” eleve hozta, valószínűleg ma is minden ajtót megnyitó kapcsolatteremtő képesség és mennyire a család jövőjét építik valójában.
( Visszaemlékezve arra, hogy az elvtársaknak TILOS volt részt venni egyházi eseményeken, esküvőn, keresztelőn, stb., – kivéve temetésen, de azt is csak előre bejelentve /hogy betartották, vagy nem az más kérdés/ – tehát H.Gy.et. és tsai erősen szembeköpték saját korábbi énjüket azzal a bazilikai ottléttel. Meg H.Gy.et. ezen alkalomra kézzel varrott öltönyével, mert nem egy VörösOktóberRuhagyárban készült göncben jelent meg ám.)
Vajon az egykori trónörökös most az EP melyik pártjában/frakciójában ülne?
odu
2023-02-21 at 10:51
Na ja, hát nemtomm, ne mosdassuk a szerecsent a hamburgereket ez jellemezte:“Ereimet nyittatnám föl, ha tudnám, hogy abban egyetlen csepp vér van, mely a magyaroknak kedvező” és ezt jól véssük a szemöldök fába.
Solaris
2023-02-21 at 09:47
Bár kényszerházasság volt, de valóban, a mai EU-t minden téren
leckézteti a Monarchia.
Ha Zsolti nem vadászna ennyit, mondhatna gyakrabban ilyet,
bár nem biztos, hogy saját gondolata…
De nem baj, hajrá, beszéljél, mert (na de ezt talán nem írom ide).
egresi istván jános ernő
2023-02-21 at 08:40
Összességében véve, igazat mondott. Miért? Azért, mert – szerintem – az alábbi idézetekben foglalt megállapítások helytállóak: „Aki történelmünket ismeri, tudja, hogy éppen egy évvel születésem előtt hozta létre Deák Ferenc, „a haza bölcse”, Ausztria és Magyarország között a „kiegyezést”, ahogyan Budapest és Bécs kölcsönös megbékülését nevezni szokás. Amióta Habsburg I. Ferdinándot 1527-ben megkoronázták, a magyar nemesség és a Habsburgok állandóan viszálykodtak, akárcsak a német-római szent birodalomban a fejedelmek és a rendek. A Kossuth vezetése alatt lefolyt 1848-49-es szabadságharcban a Habsburgokat a magyar tróntól megfosztották, és Ferenc József, az ifjú uralkodó, csakis az oroszok segítségével – akik akkor hatoltak be először hazánkba – tudta uralmát Magyarországra ismét kiterjeszteni. 1867-ben aztán Magyarország ősi szuverenitását újra elismerték. Ferenc József megkoronáztatta magát, és független, alkotmányos magyar kormányt nevezett ki.” Lásd: Horthy Miklós: Emlékirataim, Európa – História, Budapest, 1993. „A Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről – új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt.” Lásd: Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért (Ausztria-Magyarország szétrombolása). Budapest, 1997., ez a könyv “fülszövege”.
(Még – a “török-korszak” kapcsán – a pénzügyekhez: “A magyarországi törökellenes határvédelmi rendszer fenntartása még a Habsburgok osztrák ága által irányított egész Duna-menti Monarchiát is óriási pénzügyi nehézségek elé állította. A nagyhatalom éves összbevételei (kb. 2 000 000 rajnai forint) ugyanis a magyar-horvát határvédelem évente szükséges költségeire (kb. 1 700 000 – 2 100 000 rajnai forint ) csak akkor lettek volna elegendőek, ha a közép-európai birodalom minden jövedelmét csaknem kizárólag erre fordítják. A Habsburg Birodalom országai és tartományai tehát összességükben sem lehettek képesek a törökellenes határvédelem rendszeres finanszírozására! Ennek ellenére Magyarország a 16-17. században fennmaradásához – amely egyúttal a tőle nyugatra fekvő tartományok védelmét is jelentette – óriási katonai és pénzügyi segítséget (évente több százezer forintot) kapott. A Magyar Királyság és egyúttal a magyarság megmaradásához sajnos más út nem vezetett.” Pálffy Géza: A másfél évszázadnyi török uralom mérlege. Terebess Ázsia E-tár (Interneten elérhető /volt?/).
Naprózsa
2023-02-21 at 07:30
Juj! Azért már szentté ne avassuk a labancokat! Mocskos gyarmatosító volt valamennyi, belőlünk élősködtek. Az, hogy Mária Terézia magyar férfiakból háremet tartott, és ezért lett egypár normálisabb példány is a vérfertőző Habsburg családban, még nem kell szépíteni a magyarság kifosztásában, a szabadságharcaink mások segítségével leverésében és Trianonban és azóta is minket maximálisan lenéző, pár éve még lefasisztázó, saját önálló nyelvvel sem rendelkező nagyképű bandát, akik még minap is be akartak perelni, hogy miért adjuk saját adónkból saját magunknak benzinkár kedvezményt.
Az osztrák sose volt és sose lesz a barátunk. A mi pénzünkből ne fényezzük a valagukat…