Pesti Srácok

Simicskó István: a nemzeti konzultáció a közvetlen demokrácia egyik eszköze

Simicskó István: a nemzeti konzultáció a közvetlen demokrácia egyik eszköze

Ismét Magyarország jövőjét illető fontos témákban kérik ki az emberek véleményét a mostani nemzeti konzultációban, és az eredményt a kormány tekintetbe fogja venni a döntések meghozatalakor – nyilatkozta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek.

Simicskó István a lap csütörtöki számában megjelent interjúban elmondta: a nemzeti konzultáció arról szól, hogy fontos kérdésekben az állampolgárok milyen irányt tartanak helyesnek, milyen döntések meghozatalát várják a kormánytól.

– tette hozzá. A politikus kiemelte: nem riogatni akarják az embereket, hanem a nagyon is valószínű biztonságpolitikai kockázatokról, az azok lehetséges következményeire való felkészülés fontosságáról adnak tájékoztatást a konzultáción keresztül.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá Simicskó István. Kitért arra is, hogy a magukat a demokrácia letéteményeseinek beállító, ugyanakkor hatalmi céljaikért saját bevallásuk szerint "az ördöggel is összefogó" ellenzéki politikusok és a sajtószabadságot két álhír leközlése között szokásosan veszélyben érző baloldali média már évek óta harsányan támadja a nemzeti konzultáció intézményét, pedig véleménye szerint a közvetlen demokrácia egyik eszköze, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb kérdésekben maguk az állampolgárok mondhatnak véleményt, amelyet a kormány figyelembe vesz a döntéseknél.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.