„Én azok közé tartoztam a megyében, akik már évek óta mondták, ha csak a fele igaz annak, amit lehet hallani, akkor ebből büntetőügy lesz” – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak a költségvetési csalással és vesztegetéssel összefüggésbe hozott Simonka Györggyel kapcsolatban Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere. A városvezető portálunknak elmondta, Simonka egyik korrupciógyanús üzletét sikerült ugyan megakadályozniuk, ám a mára mentelmi jogát vesztett országgyűlési képviselő rendkívül kártékony politikát folytatott Békésben. Erről beszélt egy másik, önmagát megnevezni nem kívánó, a Fideszhez közeli forrásunk is, aki szerint a volt szocialista polgármesterrel, Karsai Józseffel különalkut kötő Simonkának köszönhetően Battonya a települést 1989 óta uraló kommunista klientúra kezén maradt.
Hamarosan gyanúsítotti kihallgatáson kell megjelennie a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) a Fidesz dél-békési erős emberének, Simonka Györgynek, miután a legfőbb ügyész indítványára a parlamenti többség felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát. Az ügyészség szerint súlyos bűncselekményeket elkövető Simonka György 2006-ban lett Pusztaottlaka polgármestere, majd a 2010-es parlamenti választásokon a Fidesz dél-békési egyéni jelöltjeként tűnt fel. 2014-elején a HVG és a Magyar Narancs is cikket közölt a politikus-vállalkozóhoz köthető cégbirodalomról, amelynek egy része – ahogy a háza is – rokonai és üzlettársai nevén futott. Simonka és a hozzá köthető cégek a cikkek szerint behálózták a régiót, meglehetősen sikeresen pályáztak uniós forrásokra egymással karöltve, vagy egymás „ellenfeleként”. A pár száz fős Pusztaottlaka, melynek 2014-ig volt a képviselő polgármestere, a 2007-15-ös uniós ciklusban átlagosan évi 107 milliós forrást húzott be például a HVG szerint.
Négy éve indult a nyomozás
A politikus feje felett akkor csaptak össze igazán a hullámok, amikor kiderült, másfél milliárdos tartozása van a hozzá köthető, már akkor felszámolás alatt álló Magyar Termés Tész Kft.-nek, miközben a vagyona csak 870 millió. Mindezt úgy, hogy hét év alatt 1,6 milliárd állami támogatást kapott. Simonka azt állította akkor, hogy nem tudott a csődről. Később a hatóságok arra jutottak, hogy csaknem egymilliárdos kár keletkezhetett. A Simonkát is érintő ügyben a NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése nyomán a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága 2014. július 14-én rendelt el nyomozást költségvetési csalás bűntette miatt, majd másfél éves vizsgálódás után eljutottak Simonka György ajtajáig, ekkor azonban, mivel a politikus parlamenti képviselő és mentelmi joga van, át kellett adniuk az ügyet a mentességet élvezők ellen egyedül eljáró Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYF). A Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya 2016. február 4-én ki is jelölte a KNYF-et a nyomozás folytatására.
A legfőbb ügyész súlyos bűncselekmények miatt kérte ki Simonka mentelmi jogát. Fotó: Szabó Fruzsina Anna/PestiSrácok.hu
Polt kikérte a mentelmi jogát
Az eljárásról a közvélemény 2016 decemberében szerzett tudomást, miután egy ellenzéki képviselő feljelentést tett Simonka ellen tartozás fedezetének elvonása gyanúja miatt. A főügyészség válaszában azt írta, a feljelentést szoros tárgyi és személyi összefüggés folytán a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egy már folyamatban levő nyomozás keretében vizsgálja. Simonka ugyanakkor kérdésre akkor kijelentette, hogy „vele szemben nyomozás nincs, hiszen ő nem tud róla, akkor valószínűleg nincs”. Ez ugyan igaz, hiszen amíg nem kérik ki egy képviselő mentelmi jogát, az ügyészség keze meg van kötve, de azt pontosan tudhatta, hogy a nyomozás célkeresztjében van, amióta a KNYF átvette az eljárást. Később az is kiderült, hogy letartóztatták Simonka egyik üzlettársát, majd az ügyészség is közölte, hogy az ügyben már több személyt is gyanúsítottként hallgattak ki. Simonka elindulhatott a 2018-as parlamenti választásokon és 43 százalékkal hozta a körzetét, ám az igazságszolgáltatás így is utolérte: a legfőbb ügyész két hete súlyos bűncselekmények miatt kikérte a mentelmi jogát az Országgyűléstől, amely egyhangúlag döntött a kérdésben, így már Simonka is gyanúsítottja lehet hamarosan az eljárásnak, ahogy a Legfőbb Ügyészséget hivatalosan is értesítik a mentelmi jog felfüggesztéséről. Erre várhatóan csak a jövő héten kerül sor, ami után a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) munkatársai előtt megnyílik a lehetőség olyan nyomozati cselekmények elvégzésére (például házkutatás, gyanúsítotti kihallgatás, adott esetben előállítás, őrizetbe vétel, bár utóbbiakra kevés az esély, hiszen már az összes terhelt szabadlábon védekezik), amit Simonka védettsége megakadályozott.
Az alapos gyanú
A főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és vesztegetés bűntette, illetve más bűncselekmények gyanúja miatt szeretné kihallgatni Simonkát. A megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek (TÉSZ) által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. A termelői szervezetek ugyanis az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek – áll az ügyészségi közleményben, amelyben azt is írták: mivel Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épít fel, melynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.
Simonka azt mondja, áll a vizsgálat elé, hogy tisztázhassa magát. Fotó: MTI
Simonka lehet a harmincadik gyanúsított
Az ügyészség szerint Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel. Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek. Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45%-át – szolgáltassák vissza neki készpénzben. Az indítvány kitér arra is, hogy az eddig beszerzett adatok alapján a Simonka György rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az ügyben eddig 29 személyt (ügyvezetőket, alvállalkozókat, hozzátartozókat, bizalmi embereket, vesztegetéssel érintetteket) hallgatott ki gyanúsítottként, Simonka lehet a harmincadik érintett. A képviselő az ügyészségi indítványra úgy reagált, hogy azt „maga sem érti”, ám jelezte, mindenben a hatóságok rendelkezésére áll, hogy tisztázhassa magát.
Különalku Karsaival
Egy önmagát megnevezni nem kívánó, Fideszhez közeli forrásunk szerint törvényszerű volt, hogy a túlságosan „mohó” Simonkára felfigyel az igazságszolgáltatás. Hozzátette: például Battonyán a helyi fideszesek közül nagyon sokan haragszanak rá, amiért egy Karsai Józseffel kötött különalkunak köszönhetően pozícióban hagyta a várost korábban irányító szocialistákat, így „Simonkának hála Battonya a települést 1989 óta uraló kommunista klientúra kezében maradt”. Lényegében erről beszélt portálunknak Boros Csaba is, akit 2014-ben a helyi Fidesz-többség polgármester-jelöltként szeretett volna indítani Battonyán, ám Simonka ezt megfúrva elérte, hogy Karsai embere, Marjai János legyen az induló. Ez Boros szerint nagy felháborodást váltott ki, hiszen senki nem értette ezt a döntést; ők nem azért küzdöttek és építkeztek, hogy a 2010-es kormányváltás után is lényegében minden a baloldal kezén maradjon. Boros Csaba hozzátette, Karsai és Simonka korábban tudomása szerint ellenségek voltak, kölcsönösen perelték egymást, az egykori MSZP-s politikus még dinnyéket is borogatott Simonka telephelyén. 2010 után azonban valami történt, szövetséget kötöttek egymással. Boros ennek hátteréről sokat nem tud, ám az tény, hogy a kormányváltás után sem piszkálták meg a korábbi vezetés gyanúsnak tűnő gazdasági ügyeit. Boros megjegyezte: egészen addig, amíg a sajtó nem írt róla, nem sejtettek semmit Simonka állítólagos ügyleteiről, utána viszont már nem lepődött meg, hogy kikérték a képviselő mentelmi jogát.
Gyula polgármestere szerint Simonka politikája káros volt a megyében. Fotó: Gyulai Hírlap
„Ha csak a fele igaz, ebből büntetőügy lesz”
Boros Csaba beszélt arról is, hogy Simonkának sok problémája volt Békés megyében; ő úgy tudja, hogy a gyulai fideszesekkel is voltak konfliktusai, amit Gyula polgármestere, Görgényi Ernő is megerősített portálunknak. A fideszes városvezető elmondta, Simonka rendkívül kártékony politikát folytatott a megyében, annak fideszes politikai szereplőit igyekezett összeugrasztani, és kettészakítani a megyét. A polgármester szerint Simonka György a politikáját arra építette, hogy az általa képviselt Dél-Békés állítása szerint a fejlesztési támogatások tekintetében méltatlanul mellőzött volt, és ezért a hibás elsősorban a közép- és észak-békési térség. „Különösképpen Gyula városára hegyezte ki a kampányát” – emelte ki Görgényi Ernő, hozzátéve, hogy ezzel kapcsolatban nyilvánosságra került egy sorvezető, amelyben utasították a kommentelőket, hogy többek között olyan hozzászólásokat írjanak, amelyben negatív színben tüntetik fel a gyulai városvezetést. A polgármester szerint a hulladékgazdálkodási rendszer működtetése miatt is kialakult egy konfliktus, mivel a Simonka által irányított orosházi vezetés kisajátította az ezzel foglalkozó szervezetet (Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer, Dareh) és olyan szakmai koncepciót fogadtak el, amit az Európai Unió bizottsága nem fogadott el, így 14 milliárd forintot meghaladó uniós támogatás került veszélybe. Másrészt azzal a veszéllyel járt volna, hogy tönkremennek a térségben a jelenleg is hulladékgyűjtéssel foglalkozó cégek, ugyanis a koncepciójuk az lett volna, hogy a Dareh létrehoz egy gazdasági társaságot, ám terveik szerint egy harmadik céget is közbeiktattak volna, amely szerződik a meglévő hulladékgyűjtőkkel. „Ennek szakmai indokát nem láttuk, ezért csak arra tudtunk következtetni, hogy ez valami pénzszivattyú lehet. Ez ellen az érintett önkormányzatokkal közösen felléptünk és leváltottuk azokat az embereket, akiket Simonka támogatott, átalakítottuk a Dareh struktúráját és ez azóta nagyon jól működik” – mondta a polgármester, akit szintén nem lepett meg, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kikérte Simonka György mentelmi jogát. „Én azok közé tartoztam a megyében, akik már évek mondták, ha csak a fele igaz annak, amit lehet hallani, akkor ebből büntetőügy lesz” – tette hozzá Görgényi Ernő.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS