Nagy Imre nevét nálam többször az elmúlt években maximum történészek vagy sokkal elszántabb újságírók írhatták le. Mert anélkül, hogy magamnak valami érdemleges hatást kiváltó tevékenységet vindikálnék, azt öndicséret nélkül is leírhatom, hogy a Mandineren még 2018-ban – te jó ég, tehát már 4 éve – megjelent cikkeim az egykori miniszterelnökről viszonylag nagyot szóltak. Az írások fő témája az volt, hogy ennyi idővel a rendszerváltoztatás után igencsak ideje lenne szakítani a romanticizált Nagy Imre-képpel és tudomásul venni, hogy 1989-ben teljesen mást jelentett a neve és az újratemetés aktusa, mint akár 2018-ban.
Mert Nagy Imre viszonylagos érdemei mellett is egy olyan politikus volt, aki hazájának szánt szándékkal ártani akaró, idegen érdekeket megvalósító, kollaboráns, a magyar társadalom szétverésében elévülhetetlen bűnöket elkövető, vérbeli bolsevista volt. Ilyenről pedig egy demokratikus társadalom maximum úgy emlékezünk meg, mint olyan elkövetőkről, akik Magyarországot egy sötét korszakba húzták le.
Sőt, annyi személyes szálat hadd hozzak még fel – szerintem erről korábban nem is beszéltem nyilvánosan –, hogy közvetve a műsorvezetői karrierem is ezeknek az írásoknak köszönhetem. Ezek kapcsán hívott be egy tévés vitára az Echo TV Jeszenszky Gézával, majd ezt látta valamivel később az M5 akkori csatornaigazgatója, Siklósi Beatrix és így kerültem a ma is futó Ez itt a kérdésbe. Mennyi mindenre alkalmas egy tabudöntögető cikk, ugye.
A mai nap persze elsősorban nem Nagy Imre bűneiről szól – arról egyébként is beszéltem eleget ezekben a cikkekben –, hanem az emlékéről. Arról, hogy mit jelentett 1958-ban, 1989-ben és mit jelent 2022-ben. És bár szervesen nem tartozik a témánkhoz, hadd hozzak ide egy példát, amiben a dualizmus időszakát és a Kádár-rendszert hasonlítom össze. Igen, tudom, szinte már blaszfém a kettőt egy mondatban is megemlíteni, de higgyék el, a magyar társadalom sajnos nem elhanyagolható része igenis meg szokta tenni ezt az összehasonlítást, nem a Ferenc József-féle érát dicsérve. Szóval, az 1849-ben valóban jogtalanul és aljas módon kivégzett miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos nevét Budapesten már 1875-ben viselte közterület. Mondatni, Budapest születése után nem sokkal ez már megvalósulhatott. Pár évtizeddel később, de még bőven a dualizmusban pedig már Kossuth-szobrokat is állítanak, aki – és ezt a vitát sem akarom elkezdeni – némileg más minőséget képvisel, mint a mártír miniszterelnök.
El tudják azt képzelni, hogy 1975-ben, az ún. érett Kádár-rendszer kellős közepében utcát neveznek el Nagy Imréről? A nevét sem lehetett hangosan kimondani. És ha valami, hát az ilyen különbségek szimbolikusan nagyon jól megmutatják, hogyan viszonyul egy rendszer a saját bűneihez. De vissza a témánkhoz.
Kétségtelen, hogy Nagy Imre újratemetése 1989. június 16-án az egész nemzetnek adott plusz lelkierőt a rendszerváltoztatás végrehajtásához. Mert ott és akkor – teljesen jogosan – nem Nagy Imréről szólt ez az egész, hanem Kádár János rezsimjének gonoszságáról és bűnösségéről. Arról, hogy ennek véget kell vetni és véget is vetünk. Ezért ott és akkor valóban mondhattuk ambivalensnek az 1956-os bűneit – bizony, fiatalok ezreit felszólítani a küzdelemre, akkor, amikor már semmilyen csapatok sem állnak harcban és szembetalálják magukat a halált hozó szovjet tankokkal, bűn –, illetve az évekkel korábban elkövetett gonosztevéseit is, a svábok kitelepítésétől kezdve a begyűjtési miniszterségéig. Mert különleges, mondhatni, történelmen kívüli pillanatoknak különleges szabályai vannak.
Ám ez az idő elmúlt. Tisztelettel emlékezünk arra az 1989-es napra, de nem annak egyik szereplőjére, Nagy Imrére.
Mert amondó vagyok, valamelyest sorsszerű, hogy éppen most akarnak egy pufajkásról közterületet elnevezni a fővárosban. Ugyan érdekes logika, hogy az ellenzék pont ’56 szellemiségéből kiindulva is bírálja a kormány háborús politikáját, ugyanakkor arról nevezne el utcát vagy teret, aki ugyanakkor a szovjetek oldalán harcolt, de ez már az ő bajuk.
Nekünk viszont ki kell mondani – mert ha létezik jobboldali, nemzeti érték és alapkiállás, akkor ez az –, hogy komcsikat nem ajnározunk.
Nem mosdatjuk őket, nem állítunk róluk pozitívumot és nem kezeljük őket a nemzet építő részeként. Legyen szó Horn Gyuláról, Nagy Imréről, de bizony akár Pozsgay Imréről vagy Szűrös Mátyásról is. Mert én ugyan egy pillanatig sem osztottam azokat az elborult ötleteket, hogy mindenkit ki kellett volna zárni a magyar közéletből 1990 után, aki akár MSZMP-tag is volt – ez teljes képtelenség, őrült túlkapás –, de a másik végletbe sem esnék.
Aki egy elnyomó, kollaboráns államszervezetben vezető tisztséget töltött be, annak semmi keresnivalója egy demokratikus, szabad társadalom történelemkönyvében a jók és tiszták lapjain. Nemhogy a hősök között megemlítve őket.
A komcsi az csak komcsi. A komcsi az a fajta, aki ha lehetőséget kap – és szovjet szuronyokkal a hátuk mögött erre bizony sok évtizedes lehetőségük volt –, akkor gyilkol, rabol, elnyom. És engem nem érdekel az a fajta érvelés, hogy amíg Pozsgay csak elnyomott, addig Nagy rabolt és gyilkolt is, ezért előbbit bármennyiben is fel kéne mentenem. Sok alkut meg kellett kötni a szocializmus évtizedei alatt annak az embernek, aki szeretett volna előrehaladni, mert a tehetség nem mindig volt elég, de államminiszternek vagy a Hazafias Népfront vezetőjének volt szükséges lenni.
Ezért egészen egyszerű 2022-ben a jobboldali hozzáállás: nem dicsérünk komcsikat. Soha, sehol, semmilyen körülmények között sem.
Vezető kép: MTI/Bruzák Noémi
Bela
2022-08-04 at 11:08
Nagy, Antal, Göncz, Horn…mindegyik tróger kap egy közterület nevet. Ha így haladunk, lesz itt az összes volt kommancsnak és rendszerváltó trógernek egy-egy utcája! Nem sok minden változott ilyen téren 90ben.
Ezek szerint
2022-07-14 at 10:30
azalatt, míg itt vitatkoztok, hogy helyes dolog-e a Patkány Városközpont után a Horn sétányt felavatni, addig észre sem vesszitek hogy Gyurcsányek már az Apró Antal tér, a Biszku sugárút és a Petar Dobrev fasor nyomvonalát is kijelölték.
Torockó
2022-06-17 at 22:29
Ha Pozsgay lett volna a közt. elnök (és nem Göncz), nem lett volna, nem lenne máig tartó szdsz-es, antimagyar hisztéria és uralom.
Utálom a komcsikat, de nem általánosítva (másrészt nemcsak a komcsik magyargyűlölők).
ergo
2022-06-17 at 11:01
Megy most a vita arról, hogy Horn Gyula méltó-e arra, hogy közterület viselje a nevét. Ugyanakkor a diktatúrájukat követő demokráciában parlamenti képviselő, sőt miniszterelnök lehetett. Ezekre a pozíciókra méltó volt? Ez mégiscsak súlyosabb kérdés annál, mint hogy neveznek-e el róla utcát vagy sem. Persze nyilván ne, de azt sem lett volna szabad hagyni, hogy 1990 után közéleti szereplő lehessen.
Dusa Lajos
2022-06-17 at 09:55
Nana! Mindig vannak az általános szabály alól kivételek. Azért nehogy összekeverjük Pozsgayt a pufajkás Hornnal!
Theo
2022-06-17 at 00:30
Kedves Namond,
Nekem van egy biztos iranytum:
akit az SZDSZ duhodten támadott, vagy éppen agyon hallgatott, az a mi emberünk. Pozsgayt pl.szabályszerűen kinyirtak. (a cikkíró akkor még óvodás lehetett) Biztos h jobb köztársasági elnök lett volna mint Göncz.
Torockó
2022-06-16 at 22:56
Ha valaki összemossa Pozsgayt és Acél györgyöt, az nem látja át a magyar világot. Pozsgay magyar érdeket képviselt, a többi meg (néhány bátor magyar kivételével) ellenségünk volt.
kbandi1
2022-06-16 at 18:32
Kijelentették a volt elvtársak, hogy nem ajnározzák a komcsikat. Valójában ők sem azok, csak haszonlesők a javából. Politikai konzekvenciájukat levonták, mert ekkora böszmeséget Európában még nem csinált senki, súgta nekik a pápai böszme.
A jobbiknak is elmondta Csurka még annak idején, hogy kitalált párt, nem jobbiknak, hanem a Fidesz ellen balliknak találták ki őket. Közük nem volt soha a jobboldali gondolkodáshoz, főleg a nemzet érdekében működéshez. Egyenként is eladnák a nemzet jövőjét is.
Tudományos libsizmus
2022-06-16 at 18:05
Nagy Imréről már ’56-ban is az volt a vélemény, hogy egy szavát nem szabad elhinni. Soha nem felejtem el Wittner Mária véleményét Nagy Imre kivégzésével összefüggésben: egymást ölik megint a kommunisták.
Nagy Imréből Kádár csinált mártírt. Hatalmas hibát elkövetve ezzel. Mármint a saját rendszere szempontjából. A szovjetek se várták el a kivégzését. Nem Moszkvából jött az ukáz.
Aztán amit a lánya homorított a pufajkással 1994-ben, attól majdnem elhánytam magam.
Zeta
2022-06-16 at 16:24
Nagy Imre történelmi szerepének megítélése körüli vita nyomán a fiatalabb nemzedék képviselőiként, néhányan kritikus hangvételt ütöttek meg a békés átmenet szorgalmazása okán Pozsgai Imrével és Szűrös Mátyással szemben. Mérsékelt jobboldali újságírói körök is egyetértenek azonban abban, hogy a Rendszerváltás előkészítése már jóval 1989. előttre nyúlik vissza; a történeti források tükrében hozzátehető: külföldről, a hídfő állásként használt Bécsből, az SZDSZ -t kreáló erők által. Az MSZMP hazafias szárnya az állambiztonság hozzájuk hű munkatársai segítségével figyelt fel a másik, nyugati kapcsolataik miatt a jövőben várható eseményekről jóval többet tudó szárny ténykedésére. Az MDF Bíró Zoltánnal, Csurkával, Lezsákkal a népiek kitörési kísérlete, azt megakadályozandó, hogy az SZDSZ képében valakik a maguk nem magyar szempontjai szerint csinálják meg a többpártrendszert, végeredményben az ország kormányzását a szovjetmentessé tett Közép – Európában.
Pozsgai és Szűrös Mátyás nem említhetők együtt az SZDSZ-t a kormányzásba beerőszakolni akaró, taxisblokádot levezénylő „hálózattal”. Jóllehet utóbbi beépülése a magyar állam és társadalom szöveteibe a taxisblokádon keresztül manifesztálódott a leglátványosabban, látensen sok más területen is aktívak voltak; amikor például Pozsgai lehallgatást akadályozó eszközöket bocsátott a vele szembeni bizalmatlanságát legyőző, és az MDF megalakításában részt vállaló Lezsák rendelkezésére a lakitelki „szervezkedések” előtt, inkább terveik és lépéseik iránt érdeklődést tanúsító pártállami rivális technikusainak lehallgatását akarta elkerülni, mint sem a pártcentrum szemellenzős, ortodox magyar kommunistáiét. Előbbieknek milyen képességekkel kell bírniuk, azt jól tükrözi, hogy az 1956-os, nyári, lengyelországi, majd őszi, magyarországi események szuezi és egyiptomi történésekről a nemzetközi figyelem elterelése, és a szovjetek ereje megosztása érdekében, általuk történt kirobbantásának egyáltalán, még csak a lehetősége is felmerül. A kutatás jövőbeli irányát konkrétan az 1944-es események miatt felelőssé tett nemzet helyett egy, cionista érdekeknek megfelelő másik közösség „építésének”, általánosságban pedig nem magyar szempontokkal rendelkező, idegen erőknek a magyarok országában, legmodernebb módon történt térnyerésének, az együttélés termékenységének és konfliktusainak a feltérképezése, ez alapján a helyes viszonyulás, magatartás és közös jövő kigondolása kell, hogy kijelölje. Amennyiben ez nem valósítható meg, Magyarország 1867. utáni történelme nem értelmezhető.
Vladtepesch
2022-06-16 at 16:07
Jó, ha észben tartjuk, hogy nemcsak Horthy Miklóséknak nem volt az égvilágon semmi külpolitikai – és ebből következően a belpolitikában is alig – mozgástere, de Rákosinak és Kádárnak sem.
Az utóbbi annyiban volt – egy hajszállal – különb az előzőnél, hogy míg Rákosi túl is akarta teljesíteni a póráztartó kívánságait, addia Kádár már csak az éppen szükséges és éppen elégséges mértékéig pitizett. Persze a póráz levetése neki sem fordult meg a fejében.
Nem emlékszem már a nevekre, de 45-ben a moszkvai magyar nagykövettől kérdezte az egyik magyar delegáció tagja, vagy vezetője, hogy az orosz megszállással mi lesz?
Mire a nagykövet válasza az volt, hogy: “Ez, kérlek modern török megszállás.”
Ha ezen a kereten belül nézzük a dolgokat, embereket, cselekedeteket, akkor az utódaink majd 250 év múlva, lehet, hogy Kádárt, Hornt, Pozsgait egészen másképpen fogják megítélni.
De nekünk MOST még nem kell.
Krisz
2022-06-16 at 15:21
Lehet azon merengeni, hogy a történelmi nagyjaink esetlegesen milyen dolgokban hibáztak vagy hibázhattak a maguk idejében. De csak az hibázhat, aki dolgozik is. (Ilyen értelemben Orbán Viktort is lehet kritizálni, nem hibátlan ő sem.)
Csakhogy ők nem tömeggyilkos rendszereknek a vezetői voltak. Nem önkényuralmi vezetők voltak. Bárki bármit is hazudjon róluk.
(Egyébként: nem volt kötelező kommunista vezetőnek lenni 1945-1990 között. Jellem kérdése volt az ilyen “szolgálat”. És ezek egytől egyig jellemtelen gazemberek voltak.)
Sas
2022-06-16 at 14:57
HELLER ÁGNEST IS NAGY IMRÉÉKNEK köszönhetjük-és ha NAGY megéri 1990-et-vélhetően, mint neoliberális kompenzálta volna, hogy anno rákosista volt, és kiárusít mindent a nyugatnak.
janos szabo
2022-06-16 at 14:52
KOMCSIKÁIM ! ENDE !!!
Sas
2022-06-16 at 14:48
NAGY ANNO RÁKOSISTA KOMMUNISTA VOLT- ÉS TÚLPÖRGÖTT.—-56-ban EZT AKARTA KOMPENZÁLNI, A NEM, VAGY KEVÉSBÉ RÁKOSISTA ELVTÁRSAI KINYÍRÁSÁVAL-DE ŐT NYÍRTÁK KI.A RELATÍVE KEVÉSBÉ RÁKOSISTA ELVTÁRSAIRA AKARTA USZÍTANI A TÖMEGET-MINT “MEGVÁLTOZOTT” KOMMUNISTA. DE RÁCSESZETT.
Andromeda
2022-06-16 at 14:45
Nem egészen értek egyet a cikkíróval. A keresztény etikában is létezik a megtérés fogalma, hogy egy bűnös ember akár élete utolsó pillanatában is megterhelt, bármekkora és bármennyi bűne volt azelőtt. Nagy Imre mégiscsak mártírhalált halt, holott megmentette volna magát. A többi felsorolt személy közül szerintem Pozsgait is hasonlóan kell megítélni, mert ő akkor kockáztatott, amikor még veszélyes volt. Horn szerintem soha nem kockáztatott, Szúrós politikai életútját nem ismerem eléggé. De azt is tudni kell, hogy mind Pozsgai, mind Szűrös 1990 után az elején szocik voltak, de később már nem álltak szoci-libsi ámokfutásba. Horn érdeme nem sok, de annyi biztosan, hogy minden uszítás nélkül átadta 1998-ban a hatalmat. Ez nem semmi, ha összevetjük azzal, milyen terrort ígért be a mosléj a Gyurcsány vezetésével, ha hatalomra kerülnének.
egresi istván jános ernő
2022-06-16 at 14:31
Vladtepesch,2022-06-16 at 13:12
Kedves Kommentelő Társam!
Köszönöm megtisztelő válaszát, örülők, hogy Ön is elolvasta a hozzászólásomat!
Válaszával – összességében – egyetértek, azzal, ami nyilván senkinek sem újdonság, hogy Vazul ága a kereszténységet tovább vitte, és Szent László, a lovagkirályunk, “fejezte be” az államalapítás művét.
(Ő pedig akkora tekintély volt, hogy a germán területen a “lovag-császárnak” tekintett, az 1400/1500-as évek fordulóján uralkodott I. Miksa – ezt olvastam valahol, bocsánat, hogy nem ugrik be, hol – az anyai ági leszármazások, házasságok stb. révén, I. László királyunkat az ősei között tudta, és roppant büszke volt erre…)
Hajrá Magyarok!
Contrabass
2022-06-16 at 13:45
Ezeknek a szobroknak (Nagy I, Horn stb…) megfelelő helye lenne a Dobrev-Dobrevné (Gyurcsány) villa kertjében, Böszme a világmegváltó gondolatait inkább velük ossza meg és rendre megkérdezhetné tőlük heti váltásban, hogy mondd te erről… mit gondolsz (Imre, Gyula, stb…)?
Orientál
2022-06-16 at 13:19
Érdemes volna az eu-s balliberálisok felé feltenni azt a kérdést hogy minek neveztek el az ávo-s komcsi Hornról épületet vagy mit(?) , ez a Horn az 56-os forradalmat ellenforradalomnak tartotta és mondta élete végéig.
Vladtepesch
2022-06-16 at 13:12
egresi istván jános ernő
2022-06-16 at 12:03
Kedves Kommentárs!
1. Köszönöm, hogy elolvasta a hozzászólásom, megtisztelt az Ön hozzám-szólásával.
2. Az Árpád-házi királyaink nem I. István révén lettek azok, hanem Vászoly (Vazul) ágán. István ága Imre fia elhalálozásával rögvest kihalt (a bűn mindig elnyeri méltó büntetését?…).
3. Az IRGALOM PARK.ját azért kell/ene megcsinálni, hogy nyugvópontra kerüljenek legalább egy időre a dolgok – tulajdonképpen, hogy ne rágódjunk már folyton az – amúgy megváltoztathatatlan – Múlton.
4. És ideje lenne a szemléletváltásnak is: szerintem a magyar történelem – SIKERTÖRTÉNET!!!!
Ugyanis annyi csapás, veszteség, tragédia után még mindig itt vagyunk és paradox módon még a világtörténelemre is meghatározóak tudunk lenni. Kérdem én, mi ez, ha nem SIKERTÖRTÉNET???!!!???
khm
2022-06-16 at 12:42
Imre Nadj eleve szovjet állampolgár volt.
Más kvalitásaira nem is szeretnék kitérni.
A horngyula ávós múltja pedig nem véletlenül nem található. Teljesen “véletlenül” eltűnt a dossziéja.
Nagy Mátyás
2022-06-16 at 12:41
Nota bene: Nagy Imre is beletartozik azok közé a moszkovita kommunisták közé, akik a sztálini tisztogatások lelkes híve volt. Itthon pedig a rákosista ÁVH kiszolgálója.
De egyedül ő volt az, aki kommunista létére 1956-ban – már tudván mi vár rá – szembe fordult a Szovjetunóval és kihirdette Magyarország semlegességét. Erre nem volt példa a kommunisták története során.
Ezért a kivégzése napján egy főhajtás a kommunista utódok részéről megilleti.
egresi istván jános ernő
2022-06-16 at 12:03
Vladtepesch, 2022-06-16 at 10:18:
Bizony, többször nem értettem egyet az Ön írásaival, de most megfontolandónak tartom a hozzászólását, az alábbi kivétellel, illetve kiegészítéssel:
– Én Szent István királyt államalapítónknak tartom, nem kora “Kádár Jánosának”, és – egyebek mellett – büszke vagyok arra, hogy az uralkodói dinasztiák közül, úgy tudom, a mi Árpád-házunk adta a legtöbb szentet és boldogot. Az én felfogásom az, hogy “Európa – és így hazánk – vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”.
– Nem csak II. Rákóczi Ferenc pályája indult császári oldalról, hanem 1848/49 sok hőse Habsburg-szolgálatban kezdte a hivatali, vagy a katonatiszti pályafutását, egyszerűen nem volt más lehetőségük. A Habsburg-házi uralkodók a Magyar Királyság törvényes királyai, de – nyilvánvalóan – nem a magyar nemzetből származó uralkodói voltak.
“Látatlanban” is üdvözlöm!
Namond
2022-06-16 at 11:27
Theo 2022-06-16 at 11:11
Pozsgay Imre az MSZMP teoretikusa volt, nem kizárt, hogy a reformkommunisták az ő gondolatait ültették át a gyakorlatba.
Nagy Imre Moszkva és az MSZMP teoretikusai elméletei gyakorlati technikusa volt.
Amikor eltűntek körüle a feladatokat meghatározó teoretikusok, tanácstalanná válva úszott az árral remélve, hogy nem jár úgy mint Köztársaság téri cinkosai.
Ennyi 56-os szerepe.
Na meg az, hogy míg a hadsereg a laktanyákban volt, a szovjet (ukrán) páncélosok ellen küldte a fegyvertelen lakosságot.
Mert ugye fegyvert nem osztatott?
A hadsereget ugye nem utasította ellenállásra?
Namond
2022-06-16 at 11:12
G. Anette 2022-06-16 at 09:39
Mit mond Önnek, az a tény, hogy Pozsgai a Stanford University-nek (Kalifornia) adta élete során gyűjtött kb 100 doboznyi iratát?
Mit mond az, hogy az átadás nyilvános leltár nélkül történt?
Mit mond Pozsgay kikötése az, hogy az iratok 2007-ig vagy 2009-ig nem kutathatók?
Theo
2022-06-16 at 11:11
Pozsgai és Nagy Imre nem egy kategória.
Vladtepesch
2022-06-16 at 10:18
1. Trombitás Kristóf túl fiatal ahhoz, hogy megalapozottan komcsizzon.
2. A történelmi személyek megítéléséhez legalább – LEGALÁBB!!! – 100 évnek kell/ene eltelnie, de inkább 200-300 évnek. Bethlen Gábor kora egyik leggyűlöltebb politikusa volt – most meg ott van a 2000-esen. Hogy I. István (nem szent!!) -ről már ne is beszéljek, aki saját kora Kádár Jánosa volt. Thököly Imre nettó hazaáruló volt, amikor török oldalon állt. Mégis út van róla elnevezve. II. Rákóczi Ferenc sokáig császárpárti volt, akárcsak Bocskay István. Végtelen a sor.
3. Az lenne a megoldás, amit Hesslerezredes korábban javasolt: kellene csinálni egy Irgalom Parkját – ahol azoknak a magyar/országi politikusoknak lennének szobrai, emléktáblái, akik vitathatóan működtek közre az ország politikájában. Horribile dictu Szálasi Ferencnek, Károlyi Mihálynak, Kádár Jánosnak, Jézusuramnehagyjel!!!: Rákosi Mátyásnak is lenne mellszobra, emléktáblája – tárgyilagosan leírva a tetteik/országlásuk és az is, hogy miért vitatott a szerepük.
Aztán az utódaink majd 200 év múlva eldöntik, hogy kikerülhet-e onnan köztérre az illető.
4. természetesen mindez a tudósokra, művészekre nem vonatkozik: náluk nem biztos, hogy akár a 100 év várakozás is szükséges.
5. Trombitás Kristófnak: tudod öcsém, a döglött oroszlánon gúnyolódni nem nagy haditett. Persze nem a te hibád, hogy nem kellett az ÉLŐVEL farkas-szemet (képzavar!) nézned, de ettől még igaz az előző kitétel. Akivel neked kisbarátom küzdened kell, azok a mai szocik – értsd: dékás, dákós… banda, mert ezek még a komcsikon is túltesznek – ma. És egyébként el kellene gondolkodni, hogy a gazdaságban és a társadalmi elosztásban egy svéd-modell legyen (természetesen annak minden tébolyult vérliberális őrülete nélkül). Azaz egy svéd-szocializmus. Mert nemcsak a fák nem nőnek az égig, de nem nőhetnek a vagyonok sem a végtelenségig. Nálunk sem.
Egyébként kedvelem a munkásságodat Kristóf, jó srác vagy, csak nagyon tapasztalatlan még.
Krisz
2022-06-16 at 09:45
G. Anette
2022-06-16 at 09:39
Ez nem sokat von le azon “érdemeiből”, hogy egy gyilkos rendszer irányítói közé tartozott. Ne ilyen példaképeink legyenek már! A magyar történelem bővelkedik példaképekben. De nem ilyenekben.
G. Anette
2022-06-16 at 09:39
Azért Pozsgay gúzsba kötve ugyan, de sokat tett a határon túli magyarságért: könyvek, újságok, gyógyszerek, a magyar írók, költők, értelmiség.
Kristóf olykor felszínesen kategórikus.
Krisz
2022-06-16 at 09:36
Még az Antall-kormány idején sugárzott az MTV egy sorozatot, Magyar félmúlt – A törvénytelen szocializmus címmel. Nagyon nagy hatást gyakorolt rám akkor, kamaszként. Nagy Imrééket nagyon sajnáltam, de sok minden nem volt még világos előttünk abban az időben a tevékenységét illetően. (Vagy ezek a negatívumok nem kaphattak széles nyilvánosságot.)
Később persze már egyre több információ jutott el hozzám is Nagy (Gross) Imrovot illetően, úgyhogy a személyét illetően gyökeresen megváltozott az álláspontom. Ő is csupán egy vérkomcsi volt, éppen olyan, mint a többi.
chatillon r
2022-06-16 at 09:34
nagy imre sok hitványságot tett életében 1956 előtt. de 56-ot felvállalta, nem tagadta meg és 1958-ban nem kért kegyelmet, amikor az életéről volt szó. és ezért tiszteletet érdemel.
Solaris
2022-06-16 at 09:06
Kristóf,
Támogassuk végre közösen a múlt feltárását.
Ennyire eccerű.
A valóság fájni fog, de utána újra lehet igaz alapokra építkezni.
A valóságban élek, tudom, hogy a felvetésem utópia.
Elismerem az írás jó szándékait, de tudjuk, hogy mi van a jó szándékokkal kikövezve.
Namond
2022-06-16 at 08:58
Trombitás Kristóf,
Egyet értek.
Soha ne ajnározzunk komcsit, se kicsit se nagyot mind többet kapott az illendő járandóságánál.
1. De ne is relativizáljunk.
Nagy Imre viszonylagos érdemei a csak parancsot végrehajtani képes Vörös katona tehetetlenségéből fakadtak.
És az elvbarátait többszörösen besúgó, a komcsi rendszerben Feláruló manipulátor életének gyáva mentési szándékát tükrözik.
Utolsó gaztette, hogy időt nyerjen a menekülésre, a változásra vágyó fiatalok üres kézzel szovjet tankok ellen küldése volt.
2. Minden magát jobboldalinak mondó személy, aki média szereplése/szerepeltetésére alapozva, saját karrierje fejlődése érdekében (vlm. újratemetési, megemlékezési rendezvényen) érdemeket tulajdonít a nagy és kicsi komcsiknak vagy a magukat liberálisnak mondó reformkommunistáknak, ugyan olyan bűnös áruló, mint Nagy Imre volt.
3. Velük egy kategória minden olyan politikus, média munkás, betanított újságíró és PR menedzser, aki hazájának szándékkal ártani akaró, idegen érdekeket megvalósítani akaró globalista brüsszelidióta kollaboráns.
Kezdve a Nagymarosi vízlépcsőt megfúró kicsiny Jávor Bencénkkel, ami óriási kártérítés fizetéssel, a Szigetközt érő felmérhetetlen környezeti károkozással és természetes határunk, a Duna FŐSODORVONALÁNAK kilométerekkel északra tolódásával járt.
Az uniós támogatásokkal visszaélő, azokat teljesítmény nélkül ellopó Cseka vállalkozások tulajdonosi körén és sok máson át, nem kifeledve az állami vagyont Horn jóváhagyásával magánosító hazai és külföldi népi, pl bige játékosokat.
Végül, a klíma és környezeti vészhelyzetet kihirdető szélhámos kamugeli-ig, aki a budapesti autózás ellehetetlenítésével a közlekedők dugókba szorításával anyagi kárt, fizikai és lelki egészségük kockáztatását és az egész város szmogba burkolásával környezeti katasztrófát és felmelegedést okoz.
Mindenkinek el kell döntenie ki veszélyesebb;
– a külföldi érdekek nyílt kollaboránsa vagy
– a hatalomra törő nemzeti érdekre hivatkozó manipulátor, aki esetenként a külföldi érdekek TITKOS kollaboránsa.
nincs okunk őt ünnepelni
2022-06-16 at 08:55
Nagy Imre elvtárs egy igen aljas bolsevik volt tettei alapján, tehát “vértanúsága miatt” nem kell hasra-esnünk.
56. október 23-án úgy kezdte beszédét a parlament előtti tömeget megszólítva: “kedves elvtársak!”.
Persze szarházi komcsi elvtársa – Kádár-Csemanek Jani – igen nagy beszarások közepette hamar letagadta néppel való “álságos együttérzését”, moszkovitaként nemcsak elvhű társát, hanem sok magyar nemzet hazafiit sorra kivégeztetett, megkínoztatott, tönkretett.
A kommunista tróger gazember volt, ma is az és mindig az lesz.
Patriota
2022-06-16 at 08:41
A nyitóképen: Mint egy bálványra- úgy néz fel a 2 bohóc… Ezek semmit nem változnak. Akik a sajátjukat kivégezték, kátránypapírba tekerve- dróttal összekötözve – ásatták el ! A komcsiknál gyalázatosabb féreg nem létezik!
ViAM
2022-06-16 at 08:07
Nekem az egykoron túlsúlyos nagy imréről kizárólag az jut eszembe, hogy az egyébként alapossággal nem vádolható komcsikkal lesöpörtette a padlásokról az utolsó búzaszemet is. Amikor egy róla szóló előadáson megkérdeztem, hogy merte ezt megtenni, nem gondolván a következményekre, az előadótól (már a pokolban van!) azt a választ kaptam, hogy akkoriban nagyon elszaporodtak a rágcsálók, tehát szükségszerű volt ezen intézkedés.
A legkártékonyabb rágcsálók viszont ők, akik a mai napig mindent és mindenkit igyekszenek elpusztítani, tehát jogos és igaz a cikkbeni felvetés!
lhotx
2022-06-16 at 07:15
Megalkudtak 89-ben, hát csak alkudozzanak tovább; eltart még ez egy darabig, amíg egyik, vagy másik alkupartner ki nem hal. (Elnézve a szapora agyúrcsányi fészekaljat — jó lesz, ha csipkedik magukat, nehogy a jobbfelőliek legyenek az.)