Pesti Srácok

Sokan vállalnak átmeneti munkát a krízis idejére

Sokan vállalnak átmeneti munkát a krízis idejére

A koronavírus-járvány kezdete óta százszorosára nőtt az érdeklődés egy-egy betöltetlen kereskedelmi, szállítási vagy raktározási pozíció iránt; a jelentkezők többsége csak átmenetileg helyezkedne el ezekben a munkakörökben, például azért, mert eredeti foglalkoztatójuk leállásra kényszerült és nem tud bért fizetni – olvasható a Magyar Nemzet szombati lapszámában.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a lapnak azt mondta: sok munkáltató nem szeretné elküldeni az alkalmazottait, ezért támogatja, hogy a munkavállalók – megtartva eredeti munkaviszonyukat – az átmeneti időszakra máshol helyezkedjenek el, és így jövedelemhez jussanak. Hozzátette, hogy a gazdasági szereplők túlnyomó többsége átmeneti válsággal számol, és azt várja, hogy a járvány lecsengésével folytathatja a tevékenységét, a folytatáshoz pedig nélkülözhetetlen a munkaerő, ezért ameddig csak lehet, megtartja az alkalmazottját. Azt is jelezte, hogy nagy a bizonytalanság, mivel senki sem tudja, meddig tart a jelenlegi helyzet, és azt követően a gazdaság milyen gyorsan jut túl a krízisen. Rövid távon százezer, de akár kétszázezer ember is elveszítheti az állását, ugyanakkor hosszan tartó, éveken át fennmaradó munkanélküliségre nem számítanak, akár még az idén újra stabilizálódhat a munkaerőpiac. Rolek Ferenc hangsúlyozta, hogy a kormányzati intézkedésektől függ, hány munkahelyet sikerül megtartani az átmeneti időszakban. A gyáriparosok üdvözlik az eddig elfogadott, elsősorban adó- és járulékkönnyítési intézkedéseket, viszont további lépéseket is szükségesnek tartanak, akár a több európai országban elfogadott állami bértámogatást. Hozzátette, hogy a válságkezelésből arányosan kell kivennie a részét a kormánynak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak.

Forrás: MTI; Fotó: illusztráció

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?