Nemcsak fehér bőrű gyarmatosítók részesültek állami kártérítésben Franciaországban a rabszolgák felszabadításakor a XIX. században – derül a rabszolgaság eltörlésének emléknapján a CNRS nemzeti kutatóintézet által közzétett adatbázisból. A rabszolgaság végleges franciaországi eltörlése után 153 évvel került fel az internetre az az adatbázis, amely az egykori rabszolgatartóknak a francia állam által – a felszabadított rabszolgák után – kifizetett kártérítések részleteit tartalmazza. Ebből a Le Monde című napilap közölt részleteket.
A lap szerint a korábbiaknál jobban megérthető a korabeli rabszolgatartó társadalom összetettsége, és azoknak a beruházásoknak az eredete, amelyekből a mai napig létező, nagy családi vállalkozásokat hoztak létre. Gyakorlatilag minden bőrszinű embert tartottak rabszolgaként, és minden bőrszínű emberfajta tartott rabszolgákat. Gazdagok és szegényebbek is, nemcsak férfiak, hanem nők is. Az alább ismertetett adatok világosan megmutatják, hogy mennyire értelmetlen kétszáz évvel ezelőtti társadalmi állapotok hamis képe alapján ma igazságot tenni, és újabb igazságtalanságokat elkövetni, vagy új konfliktusokat kirobbantani.
Kártérítés a rabszolgák tulajdonosainak
A francia állam 1849 után 10 ezer rabszolgatartónak mintegy 126 millió aranyfrank értékű kártérítést fizetett ki, amely a nemzeti jövedelem 1,3 százalékának felelt meg, azaz mai értéken mintegy 27 milliárd eurónak. Az elterjedt vélekedéssel ellentétben azonban a kártérítésből nemcsak fehér bőrű telepesek részesültek.
A rabszolgaság eltörlését kimondó 1848. április 27-i törvény okozza a szemantikai zavart
– mondta a lapnak Myriam Cottias, a CNRS kutatója. A törvényben a telepes szó szerepel, ami a fehér bőrű gyarmatosítókra utal, pedig a kártérítést a rabszolgatartók kapták, akiknek egy része színes bőrű volt. A ma is Franciaországhoz tartozó Martinique szigetén például a rabszolgatartók harmada fekete vagy mesztic volt, többségük kisbirtokos. Jelentős számban voltak nők is a kártérítést igénylők között: voltak köztük telepesek özvegyei vagy olyan egyedül élő nők, akiknek volt néhány rabszolgájuk. Az állam által kifizetett kártérítés összegét a rabszolgák ára alapján állapították meg, külön-külön minden volt gyarmaton. Az árak a cukorültetvényeken voltak a legmagasabbak, elsősorban Réunion szigetén, ahol a rabszolgaság eltörlésekor felfutóban volt a cukortermelés. Itt rabszolgánként 671 frankot kapott a volt tulajdonos, Martinique-en 409 frankot, míg Guadeloupe-on 447 frankot. Ezután következett Guyana, Szenegál és a madagaszkári Nosy Be, ahol kevesebb mint 40 frankot ért egy rabszolga.
A rabszolgatartók egy jelentős részét spekulánsok még be is tudták csapni
Az adatokból az is kiderül, hogy a spekulánsok hogyan gazdagodtak meg a kártérítésből. Franciaország európai részéről sokan néhány hónappal a rabszolgaság eltörlése előtt csak azért utaztak a karibi térségbe, hogy egyesével felvásárolják a rabszolgákat a közelgő kártérítés reményében. A kártérítések egy része egyébként a franciaországi alkuszok vagy – adósságvisszatérítésként – hitelezők zsebébe került, ami arra utal, hogy nem minden rabszolgatartó volt gazdag ültetvényes. A kártérítésből részesült tízezer ember profilja nagyon vegyes képet mutat. A legnagyobb rabszolgatartó a felszabadítás pillanatában a Réunion szigetén élő Louis Marie Gabriel Le Coat de Kerveguen volt, aki 1,9 millió frankot kapott az 1680 rabszolgájáért cserében. A rabszolgaeladással foglalkozó Gradis család szintén több százezer frankhoz jutott a több száz rabszolgájáért. A család leszármazottai jelenleg egy pénzügyi befektetési társaságot vezetnek.
Hasonló adatbázist elsőként Nagy-Britannia hozott létre 2013-ban, amelyben negyvenhétezer név szerepel. A britek 1833-ban húszmillió fontot, a nemzeti költségvetés negyven százalékát fizették ki a volt rabszolgatartóknak, akik között Franciaországhoz hasonlóan a nők aránya negyven százalék körül volt. Jelentős különbség a két adatbázis között, hogy míg a francia kutató egyik célja az volt, hogy megmutassák, mennyire összetett volt a rabszolgatartó társadalom, a brit összesítés nem különbözteti meg a színes bőrűeket, és nem szolgál jelzésekkel a kapitalizmus fejlődéséről az ipari forradalom idején.
A hátrányos helyzetű csoportok hátrányos helyzetűek is maradtak
Pap Ndiaye történész, a párizsi Politikatudományi Intézet történész-professzora szerint a francia adatbázis ellentmondásos válaszokkal szolgál a mai világ kérdéseire, ezért óva int a politikai célokra történő felhasználásától. A rabszolgaság alatt elszenvedett károk orvoslása helyett a kutató szerint a mai egyenlőtlenségekből kellene kiindulni.
Kik az egyenlőtlenségek kárvallottjai az egykori francia gyarmatokon? Kié a föld? A rabszolgák leszármazottai vannak a társadalmi ranglétra legalján. Ebből a realitásból érdemes kiindulni a jobb társadalmi igazságosság megteremtéséhez
– mondta a történész a lapnak.
Forrás: MTI; Fotó: lptkhmer.com
Kriszta
2021-05-18 at 07:51
Vajon a németeknél robotoló spárgaszedők nem rabszolgák? Épp csak annyit keresnek hogy a létszükségleteiket fedezzék és felnevelhessék a munkaerőállatok következő nemzedékét. Ezt anno a rabszolgatartók is finanszírozták.
hivő
2021-05-13 at 09:48
A török idők alatt
elnéptelenedtek a magyar
falvak mert eladták
Őket rabszolgáknak pl.Konstantinápolyban.
Ezekért az emberekért
ki fizet kártéritést.A mai
migránsokat is emberkereskedők
mozgatják, adják veszik is.
Kinábol konténerben viszik az
eladosodott embereket a munkapiacokra,
pl.amerikai sweatshop-okba.
bl
2021-05-12 at 20:04
A régi világot a mai szemmel megítélni nem lehet(illetve lehet, de káosz lesz belőle).
K
2021-05-12 at 16:23
Úgy gondolom, hogy az emberek jelentős része ma is rabszolga, de különösen a bevándorlók az Amerikai Egyesült Államokban, és az Európai Unióban. A bevándorlókat ingyen dolgoztatják ma is. Ezt a liberális baloldal biztosítja.
Napóleon Code Civil-je a rabszolgarendszert működtető ókori Római Birodalom lemásolt jogrendszere a “római jog”, ami jelenleg a legtöbb állam jogrendszerét működteti. Valójában ez az ókori jogszabálygyűjtemény mai kiegészített változata is ezernyi jogszabállyal írja körül a KI NEM MONDOTT de létező RABSZOLGASÁGOT.
Egyszerűbb volna ha ha csak a Tíz Parancsolat lenne, az igazság és a szeretet .
E helyett gúzsba kötik az embereket ezernyi és milliónyi jogszabállyal amit senki sem tart be (vagy csak nagyon kevesek).Különösen a vállalkozókra mondható ki a törvénysértés, így rabszolgává tehető bárki.
A mai rabszolgaság legfőbb fenntartói a liberális baloldalon kívül a jogászok.
A rabszolgaság sajnos ma is egy létező béklyó és bilincs az embereken, csak nagyon körmönfontolt és tekervényes milliónyi jogi leírások szabályozzák. Ennek legfőbb manipulátorai a liberális baloldal és a jogászok,ügyvédek.
A jogi manipuláción kívül más is okoz rabszolgaságot, mint például a “bérrabszolgaság”.
A munkahelyeken parancsuralmi “jogviszony” uralkodik, és ha a dolgozó nem tetszik akkor elbocsátják és nem kap munkabért.
A munkaügyi törvénykönyveket s sem tartják be sehol sem a világon, és az emberek a jogi manipulációk áldozatai.
varga eszter
2021-05-12 at 15:12
és ha már itt tartunk, történelmi tény az is, hogy a Francia gyarmatokon a rabszolgatartók több mint 1/3- a, színesbőrű volt!
Mátyás
2021-05-12 at 15:09
Kedves Naprózsa, és a ma élő feketék nagyrészének sem voltak rabszolga ősei. De az ilyen “apró” részletek általában nem érdeklik azokat, akiknek érdeke a zavarkeltés, sőt szándékosan hallgatják el.
Naprózsa
2021-05-12 at 15:03
És egyet még ne felejtsünk: BLM-nek semmilyen alapon nincs joga hőbörögni, merthogy a mai fehérek zöme soha nem volt déli rabszolgatartó földbirtokos, hanem épp a rabszolgák felszabadításáért harcolt, sőt adta életét az észak-dél polgárháborúban!
A fehérek többségének az őse pedig csak 1880-as évek után tántorgott ki Amerikába, semmilyen formában nem volt rabszolgatató.
Arról nem beszélve, hogy sokuk nem is igazi néger, hanem világosabb bőrű, vagyis félvér, mulatt származású. Akkor testének melyik része is a néger, és mely testrésze a bűnös?
gyozo2018
2021-05-12 at 14:35
“A kártérítések egy része egyébként a franciaországi alkuszok vagy – adósságvisszatérítésként – hitelezők zsebébe került, ami arra utal, hogy nem minden rabszolgatartó volt gazdag ültetvényes.”
Nem kell találgatni.
Sötétben rejtőzködő piszkos - náci
2021-05-12 at 14:11
Nagyon sajnálom, de kimondom: a fekete emberek 99%-a teljesen fölöslegesen létezik ezen a bolygón.
Egyszerűen nem kellenek és nem valók az égvilágon semmire sem.
Csak a trágyát szaporítják.
Egyetértek a “””Kövek”-kel, de némi módosítással: tartsd a feketék lélekszámát 50 millió alatt.
w
2021-05-12 at 12:27
Ez a törvény se ok nélkül született:
“Könyves Kálmán I. törvénykönyve
74. A zsidók által tartott rabszolgákról
Zsidó ne merjen keresztény rabszolgát venni vagy eladni, és ne engedjék meg, hogy ilyet szolgálatában tartson; aki pedig jelenleg ilyet tart magánál, ha a számára haladékképpen engedélyezett időn belül el nem adja, veszítse el.”
Ami azt jelenti, hogy nem csak afrikaiak voltak rabszolgák!
w
2021-05-12 at 12:14
A BLM mozgalomnak semmilyen létjogosultsága nincs a korábbi rabszolgaságra hivatkozni, mert az USA-ban a mai afrikaiak őseinek mindössze a 25 %-a volt rabszolga. A többi 75 % felmenője önként jött bevándorlóként és egyetlen őse se volt rabszolga!