Soros György a jegesmedvékért aggódik, miközben a véres háborún nyerészkedik
Néhány nappal ezelőtt Soros György a rendszeres üzenőfüzetként használt Project Syndicate1 oldalra írt publicisztikát, amelyben kifejezetten a néhány héttel korábbi müncheni beszédében elhangzottakat egészítette ki, korrigálta. Miután degeszre kereste magát a háború miatt a BP részvényeivel, vagy az ukrán katonai kötvényekkel, a spekuláns elérzékenyült, és most a klímaváltozás miatt aggódik.
BOTH HUNOR ÍRÁSA
Emlékezetes, Soros a müncheni beszédében elszólta magát, hogy őt nem nagyon érdekli az ukrán nép erőfeszítése, szabadságharca, neki csak egy dolog fontos, hogy Vlagyimir Putyin elveszítse a háborút, mert az a nyílt társadalmaknak az jó lesz. És ennyi.
Soros mostani cikkében már finomított korábbi beszédén, és arról írt, hogy a klímaváltozás elleni harc válik a legfontosabb küzdelemmé az oroszok legyőzése után. Ismerve a spekuláns eddigi munkásságát, nehezen lehet elképzelni, hogy leginkább a jegesmedvék miatt nem tud mostanában aludni. A kétségtelenül fontos klímaváltozás elleni harc, jó eséllyel csak duma. A spekuláns a mostani cikkben sem a béke fontosságát hangsúlyozza. Nem csoda, hiszen Soros György is azon kevesek közé tartozik a világon, akik jól jártak a háborúval. Egyértelmű jelek utalnak ugyanis arra, hogy a spekuláns jó sok pénzt kereshetett a véres harcokon, és az Oroszországgal szembeni energiaszankciókkal.
Böngészve az internetet könnyen rá lehet találni arra, hogy melyek is voltak azok az energiacégek, akik az Oroszországgal szembeni szankciók miatt brutális, soha nem látott mértékű profitot könyvelhettek el a tavalyi évben. Vagyis akik igencsak jól jártak és járnak minden nap a háborúval. Ezek közül is kiemelkedik, a tavaly 28 milliárd dolláros rekordbevételt elérő British Petrol. Talán meglepő, de valamiért a spekuláns éppen a háború előtti hónapokban vásárolta be magát a 2020-ban még veszteséges brit cégbe.
Az amerikai tőzsde oldala, a Nasdaq.com2 tavaly február 18-án számolt be arról, hogy Soros György figyelemreméltó vételezést hajtott végre az akkor még jóval gyengébben muzsikáló, és épp a megújuló energiák felé nyitó British Petrolban. Soros a negyedik negyedévben 300 000 részvényt vett ebből a részvényből, ami azt mutatja, hogy már biztosra ment. Soros akkori részesedése 9,68 millió dollár volt a BP-ből. Nahát, így azért már érthető, hogy a spekuláns nem annyira érdekelt, hogy véget érjen ez a háború. És persze, az is jól látszik, hogy kiknek is volt az érdeke a rendkívül káros energiaszankciók alkalmazása. Elárulom: nem az ukránoké.
És akkor még nem beszéltünk a Dragon Capital nevű ukrán brókercégről. Amely a tavalyi évben katonai kötvények kereskedelmébe fogott. A vállalkozás olyan erősen kötődik Soros György alapítványához, az Open Society-hez, hogy közösen hozták létre az Új Ukrajna Alapot (New Ukraine Fund) a majdani forradalom után. Azt sem rejtik véka alá, hogy honnan szerzik a szellemi hátszelet a tevékenységükhöz: a fő befektetési tanácsadóként a Soros Fund Management LLC van feltüntetve. A Dragon Capital vezetője egy Tomaš Fiala nevű cseh üzletember, aki nem mellesleg az amerikai milliárdos által támogatott ukrán Transparency International vezetőségében is jelen van. Fiala cége továbbra is kereskedik ezekkel a kötvényekkel, tehát Soros szövetségese véletlenül sem a béke előmozdításán munkálkodik, hanem épp ellenkezőleg, a háborúból vesz ki pénzt.
És ne gondoljuk, hogy itt a vége. Ki tudja még, hogy hány és hány cégen és közvetítőn keresztül vesz ki pénzt a spekuláns, a most már több 100 ezer ember halálát okozó, fegyveres konfliktuson. Neki nem számítanak az emberéletek, a tönkretett ukrán és orosz családok, csak tovább dagadjon a pénztárca. Ha jobban megnézzük, minden megmozdulása, lépése a pénzről szól. Ha esetleg vége lesz az öldöklő háborúnak, akkor majd odadob néhány gombot a busás haszonból jegesmedvék védelmére. Ne mondja senki, hogy rossz ember.
A szerző a Megafon YouTube főszerkesztő-helyettese
Vezető kép: AFP/Fabrice Coffrini