Soros György csápjai még mindig az Alkotmánybíróságig érnek

Másfél évvel ezelőtt számoltunk be róla, hogy az Alkotmánybíróság Főtitkárságán dolgozik egy liberális adatvédelmi jogász, aki családi vonalon is kapcsolódik Soros Györgyhöz köthető magyarországi szervezetekhez. Most a Tűzfalcsoport hozta nyilvánosságra az információt, ami szerint a helyzet változatlan, Soros György csápjai még mindig az Alkotmánybíróságig érnek.

Az érintett alkotmánybírósági dolgozó férje, Sepsi Tibor Lajos ugyanis 2014 óta résztulajdonosa az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-nek, és cikkeket is ír a sorosista oldalra. A sajtóterméknek titulált portál működésében azonban inkább egy magánnyomozó irodára emlékeztet, hiszen például drónokkal figyeltetik Orbán Viktort és Mészáros Lőrincet. A pártatlanság és a függetlenség persze gyakran csak álca. Ahogy arról a Tűzfalcsoport korábban beszámolt, Sepsi – Baranyi Krisztina oldalán – részt vett a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatalban a 2019-es hatalomátadáson, ami jól jelzi ellenzéki beágyazottságát. Sepsi egy másik cége korábban milliós politikai megbízást kapott az LMP-től. Saját elmondása alapján a szintén atlatszo.hu közeli Gáli Csabával és a városháza-botrány kapcsán is megismert Tordai Csabával egyetemben készítettek egy új alkotmánytervezetet, amely elmondásuk szerint „arra törekszik, hogy a magyar alkotmányfejlődés és az európai alkotmányos konszenzus tiszteletben tartásával egy modern, huszonegyedik századi Magyarország jogrendszerének alapjait fektesse le.” A javaslat korlátozná a köztársasági elnök jogköreit és liberális elveket szorgalmaz a büntető igazságszolgáltatás kapcsán.

Sepsi Tibor Lajos 2014 óta résztulajdonosa az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-nek. Emellett cikkeket is ír az oldalra. Sepsi neve azonban fölbukkant egy másik cégben: a Kelsen és Coase Igazgatási Tanácsadó Kft.-ben. Ez a társaság 2017-ben magának az LMP-nek dolgozott. Mindösszesen 2,78 millió forintért „törvényjavaslatok, módosító javaslatok közpolitikai megalapozását” végezték az ellenzéki pártnak. A Kelsen és Coase Kft. a tényfeltáró videó publikálásának idején végelszámolás alatt áll. Tehát miközben Sepsi Tibor Lajos a nap egyik részében az Átlátszónál független-objektíven leleplezett, addig a nap hátralevő részében másik cégében törvényjavaslatokat dolgozott ki az LMP-nek. Annak az ellenzéki pártnak, amelynek akkori társelnöke, Demeter Márta korábban világossá tette, mi a legfőbb céljuk: a jelenlegi rezsim lebontása és egy kormányzóképes alternatíva megteremtése. Azóta tudjuk, bűnösnek mondta ki a hivatali visszaéléssel gyanúsított Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselőt első fokon a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Érdekes adalék: az Alkotmánybíróság főtitkárságát 2011 óta vezető Bitskey Botond – akit például a Társaság a Szabadságjogokért egyik választójogi konferenciáján is az előadók között találhattuk – Sólyom László egykori államfő hivatalvezető-helyettese volt a Köztársasági Elnöki Hivatalban 2010-ig. A Sólyom embereként számon tartott Bitskey az emberi jogi diskurzus klasszikusan libertariánus vonalát képviseli. A 2000-es évek elején annak a hágai T.M.C. Asser Instituut nevű intézetnek a posztgraduális képzésein is részt vett, amelynek a nevét időnként megtalálhatjuk a Soros-féle Open Society Foundations eseményein a vendégszervezetek között. Az 1966-os születésű technokrata-karrierista jogász a Sólyom-korszak lezárultával, 2010-ben a Keh felől az Alkotmánybíróság felé vette az utat, ahol 2011 januárja óta főtitkárként működik. Ebben az időszakban még olyan, Bitskeyhez hasonló elvi-politikai nézeteket valló „sólyomisták” is sertepertéltek ott, mint a joghallgatóként nagy Sólyom-kedvenc Tóth Gábor Attila, aki 2008-ban Sólyom László adatvédelmi biztosjelöltjeként is feltűnt – ám az elnöki hátszél ellenére, kínosan és látványosan megbukott a parlamenti megmérettetésen. Tóth 2011-ben a hvg.hu számára adott interjúban a Fidesztől féltette az Alkotmánybíróságot.

A (jogalkotási – a Szerk.) folyamat legújabb állomásaként pedig a jelenlegi tizenegy fős bíróságot tizenöt főre duzzasztják, ezzel a Fidesz-KDNP-nek jobban megfelelő személyi összetételű és hatáskörű Alkotmánybíróság jön létre.

– fogalmazott. Mindeközben 2013 és 2015 között már a Soros György politikai faltörő kosának számító Freedom House számára szakértett, és – ugyancsak 2013-tól – a szintén Soroshoz köthető Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű szervezet elnökeként tevékenykedett. Szellemiségét talán leghívebben Bitskey Botond viszi tovább az Ab-n: Bitskey mint az elnök másik „embere”, történetesen Sepsi Tibor, az atlatszo.hu résztulajának felesége.

Egyébként a fentiek ismeretében talán nem annyira véletlen, hogy a szakmai körökben ismerten balliberális, radikális ellenzéki szellemet képviselő ügyvédek (pl. Karsai Dániel) számos NGO-val, például a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Transparency International Hungary-vel közös bizniszben, hosszú évek óta alapvetően sikerrel nyomják át ügyeiket az Ab Főtitkárságának szelektív indítvány-futószalagján. Sokszor igen, néha persze nem. A politikailag különösen kényes és érzékeny ügyekben jellemzően inkább csak „pszeudo szakmai” szempontok dominálnak, és valójában az irányvonalat követő erők közti „hívójel” az, ami fontos náluk, hiszen ők a lapleosztások során valójában Strasbourggal is közös nyelvet beszélnek.

Az sem véletlen, hogy például még a tanácsadók körében is érezhető volt az elmúlt években a liberális véleményirány nyomása, a szakmai előrejutás kényszere miatt a mainstram jogász elitben mindmáig négyötödös balliberális túlsúlyból is fakadóan. Stumpf István tanácsadói vezérkarában is akadt olyan fiatalabb tanácsadó, aki 2011 után számos publikációban élesen bírálta, kifogásolta a nemzeti kormány alkotmányozását, illetve ugyanő korábban a volt ombudsman, a második Orbán-kormány egyik törvénymódosítása kapcsán még 2013-ban hisztérikusan Orwellt emlegető Szabó Máté számára is készített Ab-beadványokat. A kör tehát bezárul, a belterjes tudományos, akadémikus szcénában elvárásként ma is ott feszül a kemény vagy esetleg lágyabbra hangolt, visszafojtott utálat mindazzal szemben – és külön Orbán Viktor személyét is célozva –, ami nem liberális, globalista vagy marxista szellemet testesít meg. Ez a szellemi konfliktus jól kifejezhető a nemzeti szuverenitás és a globalista nyitott társadalom (Soros György) híveinek éles szembenállásaként is.

A Főtitkárság belső erőpozíciója révén ma a például Schanda Balázs nevével fémjelezhető, a humanitárius kérdéseket is keresztény civilizációs alapon megközelíteni igyekvő, nemzeti szellemiségű vonallal szemben még mindig tartani tudja magát a liberális emberi jogi irányzat Magyarország egyik meghatározó alkotmányos intézményében. A Bitskey vezette Főtitkárság hatalma jelentős, hiszen érdemi befolyása van az indítványelemzés és -befogadás tekintetében, vagyis gondosan „megszűri” a jogkereső, egyszeri állampolgárok és jogi képviselőik beadványait az alkotmányjogi panaszút megtalálásának igyekezetében. Hivatalosabban: a Főtitkárság „elősegíti az Alkotmánybíróság Hivatalának érdemi szakmai munkáját”, és részt vesz az esetlegesen létrehozott munkacsoportok tevékenységében is. Mindez a konstrukció természetesen a 2010 utáni közjogi változások örvénylésében lett végül a gyakorlat által tudatosan megalkotva, és sikeresen életben tartva.

Ennek alapja, pontosabban egyik fő szimbolikus pillanata volt 2014 május közepe, már az országgyűlési választás után, de az EP-választási kampány finisében. Akkor, a fanyalgó emberjogista liberálisok, a Sólyom-kör ismert jogász-celebjeinek és Kis János filozófusnak, a fél évvel előtte jogi értelemben is elporladt SZDSZ korai elnökének a jelenlétében, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának külön eseményén Sólyom kiadta a balliberális sajtón utókampány-ízzel végigfutó jelszót: „Vissza a könyvtárba!” – vagyis időlegesen visszavonulva, nekik kell gondosan „átmenteniük” a megfogalmazott „értékeket”. A mai Alkotmánybíróságon a „könyvtár”, a Sólyom-világ utolsó védőbástyájának szerepét, funkcióját a taláros testület Főtitkársága tölti be, amely mindmáig lángként őrzi a nyitott társadalom szabadnak láttatott, azonban a nemzeti-keresztény ideált foglyul ejteni kívánó emberi jogi eszményét.

Az elmúlt évek tendenciáinak fényében még nem teljesen egyértelmű, hogy ez a jövőben, tartósan is így maradhat-e, de az tény, hogy a Sólyom- és külföldről finanszírozott civil-szálak részben ma is elérnek a Donáti utcáig…

Forrás: tuzfalcsoport.blogstar.hu; Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin