Soros zsebében van az uniós elit

A hazai baloldali sajtó hangzatos cikkei a Nyílt Társadalom Alapítványok Európából történő kivonulásáról csupán a figyelemelterelést szolgálhatták arról, hogy a Soros-hálózat működésének átszervezésével az Európai Unió a korábbiaknál jóval nagyobb összegekkel száll be a tőzsdespekuláns projektjeinek finanszírozásába – írja a Magyar Nemzet. A változás része az is, hogy Sorosék a hangsúlyokat áthelyezik: a jövőben elsősorban a kelet-közép-európai térségre fókuszálnak.

Miközben a baloldali sajtó azt kürtölte szét a nyilvánosságban az utóbbi hetekben, hogy a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) kivonulnak Európából, és jórészt beszüntetik a tevékenységüket a kontinensen, valójában egy olyan átszervezésről van szó, amellyel a globális progresszív hálózatok maximálni igyekeznek a befolyásgyakorlásukat a régiónk országaiban is.

Krokodilkönnyek az OSF-ért

A hazai baloldali sajtó hetek óta azt a képet igyekezett kialakítani a közvéleményben, hogy a Soros-hálózat lehúzza a rolót Európában. Ilyen figyelemelterelő címekkel írt a témáról egyebek mellett a Népszava, a Klubrádió vagy az Alfahír. Az ellenzéki lapok az OSF állítólagos kivonulása mellett a „leépítések” és a „források megvonása” miatt panaszkodó munkatársakról írtak, amiből úgy tűnhet, hogy az alapítványbirodalom jórészt felhagy a politikai ambícióival.

A 444.hu egy keserű hangvételű, hosszas cikkben arról értekezett, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok irodáiban Európa-szerte megdöbbenést keltett a leépítés. Utóbbi keretében a portál szerint kipróbált, tapasztalt munkatársakat is elbocsátanak, ami rontja a hálózat hatékonyságát. A portál azt a látszatot is igyekezett kelteni, hogy hazánkban kiemelten csökkenti a tevékenységét az OSF, mivel Alex Sorost nem fűzi olyan szoros érzelmi kötelék Magyarországhoz, mint az apját. Azt ugyanakkor a 444.hu is megemlítette, hogy Soros György 2017-ben 18 milliárd dollárt adományozott alapítványainak, vagyis többet, mint amennyit előtte 1984 óta összesen.

Mivel Soros évtizedes adakozása nem talált számottevő követőre, a várható kivonulás fájdalmas lehet

– írta a HVG. A hálózat dolgozóinak állítólagos agóniája kapcsán úgy fogalmaztak: a Soros-pénzek pótlásán dolgozó szervezetek munkatársai egyelőre csak remélik, hogy a mostani médiavisszhang hatására a részletek kidolgozásakor az OSF-nél figyelembe veszik az adott régiók igényeit.

Hamis dicshimnuszok Sorosról

Figyelemre méltó, hogy egyikük sem tért ki arra, Soros miként próbált beavatkozni Magyarország belügyeibe, hogyan akarta megbuktatni a magyar kormányt, és miért támogatott kormányellenes (ál)civil szervezeteket. Erről ugyancsak hallgatott Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, aki a HVG-n megköszönte az alapítvány tevékenységét annak „kivonulása” alkalmából:

Soros alapítványa, ahol tudott, segített, sokszor állami közfeladatokat váltva ki. A felsorolhatatlan mennyiségű példából csak véletlenszerűen néhány: támogatást kapott a Debreceni Református Kollégium Kántusa, a Magyar Országos Levéltár, a Vigilia szerkesztősége, Orbán Viktor, a Mozgássérültek Állami Intézete, a magyarországi Hospice Program. Mindezekért köszönet és hála jár.

Érdekesség, hogy az OSF „távozása” kapcsán a G7 bagatellizálni igyekezett azt az évi két-három milliárd forintot, amellyel az alapítványok a magyarországi programokat pénzelték. Megemlítették, hogy még olyan, kevésbé ismert szervezetek is egyenként 2–2,3 millió dollárnyi támogatásban részesültek öt év alatt, mint az Emberség Erejével Alapítvány, az Alternatív Közösségek Egyesülete vagy a Civil Kollégium Alapítvány.

A spekuláns zsebében az uniós elit

Az új finanszírozási csatornák kialakításán éveken keresztül ügyködött a Soros-hálózat. Soros György 2017-ben személyesen tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság akkori elnökével, és a 444.hu értesülése szerint Michael Roth, a Merkel-kormány európai ügyekért felelős államtitkára is segített egyengetni a kapcsolatot.

Az már évekkel ezelőtt kiderült, hogy gyakorlatilag Soros zsebében van az uniós bürokrácia. A DC Leaks nevű szivárogtató portál 2016 augusztusában publikált mintegy 2500, az OSF belső adatbázisából származó dokumentumot; ezek között volt a Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014–2019 című kiadvány is. A lista szerint Soros György akkor 226 politikusnál bírt valamilyen befolyással az összesen 751 képviselőből álló EP-ben. Ezzel a létszámmal Sorosé volt a legnagyobb frakció az uniós testületben. Mindez a jelenre vetítve azt is jelenti, hogy Soros közvetlen finanszírozás nélkül is érvényesítheti az érdekeit Európában, hiszen az uniós pénzforrásokról a megbízható szövetségesei döntenek, akik bőkezűen osztják az eurókat a nyílt társadalom szellemiségét valló NGO-knak és sajtóorgánumoknak.

A teljes cikk ITT tekinthető meg.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet